157857. lajstromszámú szabadalom • Mikrohullámú veszteséges változtatható csillapító
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. X. 23. (TA—992) Közzététel napja; 1970. IV. 08. Megjelent: 1971. III. 01. 157857 Nemzetközi osztályozás: H 01 p 1/24 /Kl-iin* Feltaláló: Szénási Sándor villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Mikrohullámú veszteséges változtatható csillapító A találmány tárgya téglalap keresztmetszetű csőtápvonalban működő, porvasidomból, és dielektrikumiidomból felépített, mikrohullámú veszteséges változtatható csillapító. Alkalmazási területe téglalap keresztmetszetű csőtápvonalban terjedő mikrohullámú jel amplitúdójának csökkentése, a csökkentés mértékének folyamatos beáHh'ithiatóisága mellett. Előnye az általánosan használt üveglemezes veszteséges változtatható csillapítókkal szemben a könnyebb gyárthatósága és kisebb hosszmérete. Adott belső méretű téglalap keresztmetszetű csőtápvonalban a porvasidom és a dielektrikumidom alakját és egymástól miért távolságukat kísérletileg kell meghatározni. Mikrohullámú technikában a változtatható csillapítók két típusát használják: 1. határfrekvencia alatti csillapítók, amelyek általában koaxiális tápvonalban készülnek, és 2. veszteséges csillapítók, amelyek általában téglalap, vagy kör keresztmetszetű csőtápvonalban készülnek. Az előbbiek hátránya, hogy a csillapító hatás a jelnek a csillapítóról való viszszaverődése (reflexiója) útján jön létre, és ezért alkalmazásuk sok helyen csak elválasztó veszteségés csillapítóval, vagy ferritizolátorral együtt lehetséges. A veszteséges csillapítók a csillapítani kívánt jelet nem verik vissza, hanem elnyelik, ezért elvileg reflexiómentes csillapítóként működnek. A veszteséges változtatható csillapítók egy gyakori kiviteli formáját '(üveglemezéé csillapító) téglalap keresztmetszetű csőtápvonalban az 1. ábra mutatja. A téglalap keresztmetszetű 1 csőtápvonal belső terébe helyezett 2 üveglemez párhuzamos az 1 csőtápvonal keskenyebbik oldalfalával. A veszteséges anyagot (fémréteg) párologtatás útján viszik fel a 2 üveglemezre, amelynek mindkét vége csúcsos kiképzésű a reflexió csökkentése céljából. A 2 üveglemezt a 3 vonórudakkal mozgatják a csillapítás állításakor. A 2 üveglemez a miedhianáikiai szilárdságot biztosítja, a 2 üveglemezre párologtatás útján felvitt fémréteg pedig a csillapító hatást adja. A legnagyobb csillapító hatás (végcsillapítás) akkor áll elő, ha a 2 üveglemez az 1 csőtápvonal hossztengelyébe kerül. Ebben a helyzetben a veszteséges anyagot hordozó 2 üveglemez az 1 csőtápvonalban terjedő jelek elektromos terének maximális helyén van. A legkisebb csillapító hatás (kezdeti csillapítás) a 2 üveglemeznek az 1 csőtápvonal egyik keskenyebbik oldalfalához húzott helyzetében áll elő, mert a keskeny oldalfalaknál az 1 csőtápvoínialban terjedő jel elektromos terének minimuma van. A közbeeső csillapításértékek beállítása az 1 csőtápvonal hossztengelye és az egyik keskenyebbik oldalfala között folyamatosan végezhető a 3 vonórudak segítségével. Az ismertetett megoldású veszteséges változ-30 tatható csillapítók a téglalap keresztmetszetű 10 15 20 25 157857
