157856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-atomon tercier-butoxikarbonil-gyökkel helyettesített hidrazin vagy aminosav előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. VI. 25. (TA—975) Japáni elsőbbsége: 1968. III. 27. {19 861/1968, 19 862/1968) Közzététel napja: 1970. IV. 08. Megjelent: 1971. III. 01. 157856 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 101/00,109/00 KOTÍÍ \ Feltalálók: Miyoshi Munetugu vegyész, Hyogo-ken, Oonishi Takanobu vegyész, Osaka-fu, Japán Tulajdonos: Tanabe Seiyaku CO. Ltd. cég, Osaka, Japán Eljárás N-atomon tercier-butoxikarbonil-gyökkel helyettesített hidrazin vagy aminosav előállítására A találmány tercier-butoxikarbonil vegyületek, elsősorban tercier-butoxikarbonil-hidrazid és aminosavak tercier-butoxikarbonil származé-Kának előállítására vonatkozik. 5 Mint ismeretes a tercier-butoxikarbonil csoportot, főleg peptid szintézisek esetén az aminosavak aminócsoportjának megvédésére alkalmazzák. A tercier-butoxikarbonil csoport beviteléhez a gyakorlatban olyan drága anyagot használ- 10 nak, mint pl. a tercier-butil-azido-formiát (J Am. Chem. Soc, 82, 2725 (1960). Olcsóbb anyagot — tercier-butoxikarbonilkloridot — azért nem alkalmaznak, mert úgy tudják, hogy különlegesen —60 C° felett és/vagy vízben bomlékony. Való- 15 jában, már megkísérelték az aminosavak egy lépéses tercier-bütoxikarbonilezését különböző reakció körülmények 'között tercier-butoxikarbonü-kloriddal, de az eredmény nem volt kielégítő. [J. Am. Chem. Soc, 79, 6180 (1957)]. Így 20 a tercier-butoxikarbonil-klorid mindmáig csak akkor kerül aminosavak tercier-butoxikarbonilezéséhez alkalmazásra, amikor a reakció kezdetén vagy folyamán hidrazinnal reagáltatva tercier-butoxi'karbonilhidrazidot készítenek [Expe- 25 rientia, 21, 418 (1965)]. Ez utóbbi fontos intermedier a tercier-butil-azido-formiát szintézisben, mint tercier-butoxikarbonilező szer. A tereiar-butoxikarboniliklorid stabilitására vonatkozó, előbb említett ismereteknek megfelelően ter- 30, cier-butoxikarbonil-klorid és hidrazin reakcióját igen alacsony —60 C° alatti hőmérsékleten hajtják végre. Víz jelenléte inhibeálja a reakciót, ezért a könnyen hozzáférhető hidrazinhidrát helyett drága vízmentes hidrazin használatos és a tényleges tercier-butoxikarbonilhidrazid kitermelés mindössze 30% körüli. A tercier-butoxikarbonil-klorid kémiai és fizikai tulajdonságainak tanulmányozása során meglepve azt tapasztaltuk, hogy — a korábbi ismeretekkel ellentétben — a tercier-butoxikarbonil-klorid viszonylag stabilis, még vizes közegben is. Például nem következik be a-tercier-butoxikarbonil-klorid bomlása, ha éterben, 1 hétig, —20 C° hőmérsékleten taroljuk. Továbbá, tercier-butoxikarbonil-klorid éteres oldatában, vízzel vagy 2n nátriumhidroxiddal érintkezve, 0 e'en, 1 óra alatt az anyagnak csak mintegy 50%-a bomlik el. Az itt elmondott, nem várt eredmények alapján megkíséreltük la Indraziinniak vagy egy aminosavnak és tercier-butoxikarbonil-kloridnak közvetlen reakcióját vizes közegben végrehajtani. A kísérlet eredményéként megfigyelhettük, hogy a tercier-butoxikarbonil vegyület, azaz a tercier-butoxikarbonil-hidrazid vagy tercier-butoxikarbonilaminó-sav, kitermelése szembetűnően megjavult. Mindezek alapján a találmány tárgya elsősorban a tercier-butoxikarbonil-hidrazid és tercier-157856