157853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegszálak előállítására üvegrost-termékek készítéséhez

5 157853 6 zett berendezés, amelyik, mint azt már említettük, úgy kell legyen elhelyezve, hogy a szálak a kenőpárnán a megfelelő feszültség elérésére egy törésvonalat képezzenek, és ugyanakkor elhelyezése olyan is kell legyen, hogy szálszakadás után vagy a berendezés beindulásakor a szabadon eső, és nagyobb tömegük miatt még forró cseppek ne érinthessék. A fentieknek megfelelő kenőberendezés hatásfoka elsősorban azért rossz, mert a kenőanyaggal folyamatosan ellátott párnára felfutó fonalakv

a párnát kerületüknek csak kis részével érintik és két szomszédos szál közötti felületről csak kevés kenőanyagot vehetnek fel. Az említett hátrányokat az a javaslat sem küszöbölte ki, amelyik szerint minden szálsort külön kenőberendezéssel látnak ej, főleg mert ezáltal a nehezen hozzáférhető, valamint nehezen megfigyelhető és felügyeletet -kívánó berendezések száma.csak tovább emelkedik. Valamennyi, a fentiekben említett hátrányt kiküszöböli a találmány szerinti megoldás, amelyik teljesen elhagyja az egyes szálak keletkezési helye' és a fonódobra való felfutási hely között elhelyezett, a fonalakat kenőanyaggal ellátó kenőbérendezést és ehelyett magát a fonódobot látja el egy igen vékony kenőfolyadék-réteggel, amelyik a szálaknak a fonódobra való tapadását a fonódóbra víaió felfutástól egész a leemelésig biztosítja *és ugyanakkor a szálaikat elasztikussá tevő kenőfolyadék egy részét a szálakra is átviszi. Ezek szerint a szűkebb értelemben vett találmány lényege a, megdermedő üvegáramokból húzott szálak kenőanyaggal való ellátása üvegszáltermékek; mint üvegrost-paplanok, bundák, fátylak és szalagok előállításánál és abból áll, hogy a kénőfolyadékot közvetlenül a szálakat le-és kihúzó -fonódóbra visszük fel, amelyen ez, mint tapadást elősegítő közeg hat, és a fonódobról vékony film alakjában részben a lehúzott szálakra is áttevődik. Így a találmány elsőnek és teljes egészében szakít az eddig javasolt és részben a gyakorlatba is bevezetett szokványos eljárásokkal, miután ellentétben az eddig ismertekkel nem az egyes szálakat vonja bé a kenőfolyadékkal, ezeknek a fonódobra való felfutása előtt, hanem ezzel teljes ellentétben— és viszonyítva teljesen fordított sorrendben — a kezeletlen szálakat csak a fonódobon érintkezteti a kenőfolyadékkal. Tehát eddig a fonódobot közvetve, azaz a felfutó szálak útján látták el a tapadáshoz szükséges kenőfolyadékkal, a találmány szerint a kenőanyagot közvetlenül és pontos adagolásban a fonódobra visszük fel és a szálakra csak ennek felületéről kerül. Ez utóbbit eddig általában kivihetetlennek tartották. A találmány szerinti közvetlen kenőanyag-felvitelnek egyik lényeges előnye az, hogy ä fonódobra folyamatosan pontosan adagolható mennyiséget lehet felvinni és ezáltal egy állandó kenőanyag-arányt '— például 0,2—0,5%-ig szabályozható mennyiséget biztosíthatunk a szálakon vagy rostokon. Az 1,490.078 sz. francia szabadalmi leírásból ismeretes ugyan egy olyan berendezés, amelyik az egyes lefutó üvegszálak kenőpárnán történő kenése után az előfonallá összefoglalt szálakat míg másodlagosan, rászórt vagy rácsepegtetett kenőanyaggal látja el. Ennél a megoldásnál is a fonószemölcsök és a húzódob között futó szálak a kenőlécen törést szenvednek és a másodlagos kenés csak az összefoglalt szálkötegbe való, tehát műszaki problémát nem jelentő rácsepegtetésből vagy szórásból áll. A találmány üvegrostból felépített termékek, mint bundapaplanok, szalagok és gyékényhevederek készítésére szolgáló üvegszálak előállítására szolgáló eljárásra és az ehhez tartozó berendezésre vonatkozik. Az eljárás szerint a fonócsatornából, illetve fonószemölcsöktaől lefutó nagyszámú üvegszáláramot olyan fonódobon, amelyet a felfutó és lefutó szálak legalább 180°-ra körül fognak szálakká nyújtj

uk, a szálakat a fonóHoh teljes körülfogása előtt leemeljük és rostokká bontjuk és amely eljárásnak az a jellegzetessége, hogy az egyes elemi szálakat kizárólag a fonódób felületén látjuk el kenőanyaggal, amelyet közvetlenül és előnyös módon érintésmentesen visszük fel a fonódob felületére. A találmány szerinti eljárás egy másik jellegzetessége szerint a fonódob felülete által magával sodort, forgo levegőnhatárréteget a szálaknak a fonódobra való felfutási helye és fonódob felületéről történő leemelési helye között, tehát a szálakat nem vivő övezetben önmagában ismert módon torlasztjuk és a kenőfolyadékot a torlasztás mögötti, a fonódob felületére irányuló szívási tartományban visszük fel. A találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló berendezésnek szálhúzó fonódobja van, amelyről a fonódobra lényegében párhuzamosan felfutó és szálakká dermedt ömledékszálakat a fonódob teljes körülfogása előtt egy kaparóeszközzei és ehhez csiaítlakozó tereloberendjezessel leemeljük és rostokká bontjük és az a jellegzetessége, hogy az önmagában ismert leemelő-terelőszerkezet hátoldala mögött és ennek közelében a húzódobnak szálakat nem vivő övezetében a húzódob felületére kenőanyagot juttató cseppegtető- vagy permetező-berendezése van. A fonódob felületére irányuló szívóhatás keltésére célszerű hogyha a torlólemezt önálló alkatrészként képezzük ki, amelyik továbbá a húzödob felületéhez képest merőlegesen és vízszintesen is eltolható. Esetlegesen a fonódob által magával sodort leszakadt szálak a torlasztólemez az alkalmazott igen kis fonódob-torlasztólemez távolság miatt megsérthetik, ezért célszerű lehet a torlasztólemezt vagy annak alsó részét egy vízszintes tengely körül billenthetően kiképezni. A kenőanyagfelhordó berendezés célszerűen a szívóhatás zó-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3