157853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegszálak előállítására üvegrost-termékek készítéséhez
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. X. 30. (SCHU—52) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1967. XI. 23. (P. 15.96.468.8) Közzététel napja: 1970. IV. 08. Megjelent: 1971. III. 01. 157853 Nemzetközi osztályozás: C 03 b 37/02 ^! --^% Feltalálók: Hohlfeld Harald, Wertheim, Wiegand Günter, Hasloch/Unterfranken, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Glaswerk Schuller GmbH., Wertheim, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés üvegszálak előállítására üvegrosttermékek készítéséhez A találmány tágabb értelemben véve nagyszámú üvegből készült szál egyidejű, ún. fonódobos húzási eljárással történő előállítására vonatkozik. Ez az eljárás abban áll, hogy például sorozatban felállított rudak leolvasztásával vagy 5 üveget tartalmazó kád fonókéiból kifolyó üvegömledék-árarnokból, — adott esetben többsorosl an — egymáshoz párhuzamos üvegömledékszálakat állítanak elő, amelyeket kihűlésük és megdermedésük alatt egy gyorsan forgó dobon io a megkívánt szálvastagságig lehúznak és a szálakat a dobról annak egyszeri teljes körülforgása előtt, például lehúzóeszköz segítségével leemelik, és eközben rostokká szétosztják, abból a célból, hogy a lehúzó, illetve nyújtó dob után — 15 amit a következőkben fonódobnak nevezünk — kapcsolt berendezéseken bundapaplanokká, fátylakká vagy gyékényszalagokká dolgozzak fel. Az egyes üvegszálakat keletkezési helyük és a fonódobról való leemelésük előtt kenni kell, azaz 20 a szálakat vékony folyadékréteggel kell bevonni. Ennek a kenőanyagnak kétféle feladata van, mégpedig egyrészt az, hogy az egyes szálakat puhává és hajlíthatóvá tegye, másrészt és főleg azonban arra -szolgál, hogy a fonódob igen gyors 2 5 forgása alatt a szálak megtapadását a fonód'ob felületén biztosítsák. Különösen korszerű berendezéseken igen jelentős az utóbb említett követelmény biztosítása, mert a fejlődés állandóan az időegységben termelt termék fokozását kívánja 30 meg. Ezért a fonódobok fordulatszámát állandóan növelik, amelyek felülete viszont a forgás alatt egy levegő-határréteget sodor magával, ez a határréteg viszont szükségszerűen a húzódob felületére irányított fonalakat mozgásuk közben a húzódob felületéről részben vagy egészben leemelni igyekszik, ami a „lebegés"-nek nevezett nem kívánatos állapotot idézi elő. A ,,kenőanyag"-nak nevezett folyékony bevonóanyagot általában a szálak keletkezési helyei, tehát például a rudak vége vagy a fonókák nyílása és azon hely között szokták elhelyezni, ahol a szálak a húzódobot először érintik. A kenőanyag a szálakról részben a szálakat nyújtó fonódob felületére kerül, amíg a fonódob a szálakat nyújtja és egészen a fonódob felületéről leválasztó eszközig, például lehúzóig szállítja. Ezt a „kenés"-nek nevezett eljárást általában egy kenőpárnával végzik, tehát egy szívóképes anyag segítségével, amelyik a húzódob szélességével egyező hosszúságú kenőpárnaként van megfelelő helyen elhelyezve úgy, hogy az egymás mellett futó, lehúzott szálak mindegyike a kenőfolyadékfcal itatott kenőpárnát érintse. Lehetséges továbbá például a kenőpárnát egy henger köré tekercselve kiképezni, amelyet a kenőanyag elhasználásával arányosan és folyamatosan egy csepegtető berendezésről friss kenőanyaggal látnak el és időről-időre elfordítanak 157853
