157850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epoxid-gyantát és savanhidridet tartalmazó hőre keményedő készítmények előállítására

157850 ténő szublimálásából, az anhidrAdék toxiciibásá­ból, a keniiényített készítmények törékenységé­ből és viszonylag alacsony hőellenáliló képessé­géből énednek. A fenti vegyületeikkel (keményített epoxid­gyanták fő hátránya az, hogy kernényedés közben számottevőién zsugorodnak. Ez a zsu­gorodás ugyan kisebb, mint más öntőgyanták, pl. telítetlen poliészterfoázisú gyanták esetében, enneik ellenére' a késztermékben beLő feszült­séget okoz, az öntőformák eltörnek és gyakran az öntött idomtestek dimenziója is kedvezőtle­nül változik. Azt találtuk, hogy az epoxid-anhidrid készít­mények fentiekben vázolt hiányosságai kikü­szöbölhetők a csatolt képletű savanhidridek keményítőszertkéinit való felhasználása esetén. A találmány szerint javasolt anhidrid a fe­nyőgyanta gyantasavait tartalmazza kompo­nensként, közelebbről a levopimiársav és ma­leinsavanhidrid diénes adduktj.ából áll. A mo­lekula szerkezet két ciklusos és egy lineáris savanhidrid csoportot tartalmaz. A csatolt képletű Eavanhidridek új vegyüle­tek, <míg a fenyőgyantából származó gyanta­savak és rnaleinsavanhidrid diénes reafccióter­mékei, valamint a fenyőgyantából izolált lievo­pirámsav és maleinsiavarihidrid kristályos dién adduktja, amelyek a molekulában egy ciklusos anhidrid és egy fcarfbonilcsoportot tartalmaz­ónak, már korábban is ismeretessé váltak. A javasolt és csatolt képletű savanhidrid két­fajta módszerrel állítható elő, és mind a két módszernél kiinduló anyagként a fenyőgyantát ill. a fenyőgyantiából leszármaztatható gyanta­savakat vagy tisztított abietinsavat használunk. Az első eljárási változat szerint valamelyik fenti kiindulási anyagot ecetsavianihidriddel he­vítjük. A reakció során képződött ecetsavat és az ecetsavanhidrid feleslegét ledesztilláljuk, amikoris maradékként a kiinduló anyagtól függően gyantasavaníhidridek keverékét vagy abietinsavanhidrtidet kapunk, amelyeket továb­bi lépésben maleinisavanhidriddel hevítünk. A maleinsavanhidridet közel sztöehiametriiikus arányokban alkalmazzuk, vagyis a fenyőgyan­tiából izolált gyantasavakra illetve a belőle képzett gyanitasavanhidrid 100 g mennyiségére 15,0—16,8 g malieins.avanhidr.idet reagáltatunk. A maleinsavanhidriddel történő reakciót 100—260 C° közötti hőmérsékleti tartomány­ban kivitelezzük, előnyösen a reaikciófolyamat során a hőmérsékleteit fokozatosan emeljük. A hevítés során levopirnársavanhidriddé történő izomerizáció, ezt követően 1 mól levopimár­siavanhidiridre számítva 2 mól maleins.avanh.id ­rides diénaddició zajlik le. A képződött termékek nem teljesen tiszta minőségűek, konzisztenciájuk a fenyőgyantá­hoz hasonló. A csatolt képletű savanhidrid előállításának második változata abban áll, hogy a fenyő­gyantából leszármaztatott gyantasavak és ma­leinsavanhidrid diénes adduktját eeetsavan­hidriddei hevítjük. A reakció során képződött ecetsavat és az ecetsavanhidrid feleslegét le-5 desztilláljuk. Kiinduló anyagként különböző típusú fenyő­gyantákból vagy tisztított abietinsavból álló diénes adduktokat (használunk. Az adduktok konzisztenciája hasonló a fenyőgyantáiéhoz és 10 nyers keverék formájában kerülnek felhaszná­lásra, vagy a fenyőgyanta vagy a gyantasavak hevítésénél kapott •termékek kristályosítással izolált származékaiból és maleinsavanhidrid adduktból levopimiársav és .maleinsavanhidrid 15" kristályos diénes adduktból vagy tisztított abiietinsav maleinsavanhidriddel képzett ad­duktjaiból állnak. A találmány szerint kapott savanhidridek és 20 epoxidgyanták elkeverésének megkönnyítése céljából úgy járunk el, hogy a savanhidodet az epoxidgyantiák keményítésóre használt va­lamelyik ismert savanhidriddel együtt meg­olvasztjuk. Erre a célra folyékony vagy ala-25 csony olvadásponitú savanhidrideket válasz­tunk. Az előbbi műveiét eredményeképpen a ke­ményítőszer lágyuláspontja jelentősen csök­kenthető, sőt az olvadáspont utáni viszkozitás 3{j is csökken. A találmány szerinti készítmények­ben járulékos keiményítőszerként pl. a követ­kező savanhidrddeket használhatjuk: hexahidroftálsavanhidrid, tetrahidroftálsiav­arihidrid, endometilén-tetrahidroftálsavanhidrid, •i5 rnetilénie:ndo;meti ! .lén-(tetráhidroftálsavan.hidrid, dimetiiltetrahidraftálsavanihidrid, dodecenillbo­rostyánkősavanhidriid, maleinsavanhidrid. Az utóbbi savanihidirideket 100 súlyrész csa-40 tolt képletű savanhidridre számítva 5—200, előnyösen pedig 20—50 súlyrész mennyiségiben használjuk. Az egy epoxidcsoportra szükséges savanhidrid összes mennyiségét eztöchiometiri­kus számítás alapján határozzuk meg, hason-45 loan a savianhidridekkel keményített ismert epoxidgyanta készítmények gyártásához. A csatolt képletű s.avanhidridekfcel és adott esetben más savanihidridekkel kemónyíitett 50 epoxidgyanta készítmények viszonylag mere­vek és törékenyek, hasonlóan a savanhidri­dekikel keményített és nem lágyított epoxi­gyanta ké-zíitményekhez. A találmány szerinti készítményeik lágyítása céljából ismert lágyítö-55 szereket alkalmazunk, ilyenek pl. az azelainsav, szebacinsav vagy biriassziddmsav poliianhidridjei, a telítetlen alifás savak és ecetsavanhidrid di­msrizációs, polimerizáciás vagy kopolimerizá­ciós termékeinek hevítésével képződő savan-60 hidridek ós oligoanhidridelk keveréke, savan­hidrid végcsoportókat tartalmazó poliszulfidok, fcarboxil vagy savanhidrid végcsoportókat tar­talmazó egyenes vagy elágazó szénláncú poli­észterek és poliglikolok. A találmány szerinti , 65 készítmények viszkozitásának csökkentése cél-

Next

/
Thumbnails
Contents