157830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ariloxi-csoporttal helyettesített alkánkarbonsavak előállítására
3 között legfeljebb négy szénatomja van, pl. tetramétilén-, 1,3-butadienilén-, vagyis -CH=CH— —>CH=CH-csoport stb., m 1—4 közötti egész szám, n 1—3 közötti egész szám. 5 A találmány szerinti vegyületek közé tartoznak az (I) általános képletű vegyületek nem toxikus, gyógyászatilag elfogadható savas addíciós sói, rövidszénláncú alkilésziterei, amidjai, io rövidszénláncú alkilamidjai és di-rövidszénláncú alkilamíd-származékai is. A célszerű vegyületek közül kiemeljük az (la) általános képletű [4-(l-or.gano-2,2-dialkanbiletil) 15 fenoxi]-ecetsavakat. Az (la) általános képletben R3 szubsztituens amino-rövidszénláncú alkil-, karboxi-rövidszénláncú alkil-, amino-szubsztituált-karboxi-rövidszénláncú alkil- vagy karboxifenil-csoport, R'> és R5 szubsztituensek rövid- 20 szénláncú alkilcsoportok, X 2 és X3 szubsztituensek azonosak vagy eltérőek, éspedig hidrogénatomot, halogénatomot vagy rövidszénláncú alkilcsoportot képviselnek. 25 A kiemelt vegyületek közé tartoznak a fenti (la) általános képletű vegyületek nem toxikus, gyógyászatilag elfogadható savas addíciós sói, rövidszénláncú alkilészterei és amidjai is. Ezek a kiemelt vegyületek különösen jó diuretikus és 30 száluretikus hatást fejtenek ki. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületeket előnyösen úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű [(,2,12-diaciivinil) Ü5 fenoxi] ^altkánkarbonisavait a megfelelő merkaptánnal reagáltatunk. Adott esetben a reakció lefolyását valamely gyenge bázis, mint pl. nátriumkarbonát stb. hozzáadásával katalizáljuk, a bázisos vegyszer jelenléte azonban csak optima- 40 lis reakcióváltozaítot jelent és a reakció lefolytatásához nem okvetlenül szükséges. Gyenge bázis felhasználása esetén a vegyületek karbonsavas sók formájában.képződnek. Ha tehát az (I) általános képletű [(l-organo-tio-2,2-diaciletil) 45 fenoxi]-alkárikarbonsavak előállítása szükséges, akkor.a közbenső termékként kapott sót valamely savval, pl. sósavval kezeljük és így a szabad karbonsavakat állítjuk elő. A fenti reakciót vizes vagy rövidszénláncú alkanolos közegben, 50 mint pl. etanolban folytatjuk le. A megfelelő reakcióközeg kiválasztása azonban előnyökkel nem jár és általában bármely oldószer felhasználható, amelyben a reagensek megfelelő oldhatósággal rendelkeznek és a kiindulóanyagok 55 szempontjából inersnek tekinthető. Fent vázolt reakcióit a csatolt. A reakcióvázlaton szemléltetjük, ahol R, R1, R 2 , X, m és n szubsztituensek jelenítése a fentiekkel egyezik. 60 Ha az előbbi reakciót a (II) általános képletű savas reagens helyett a megfelelő észter-, amid-, rövidszónláncú alkilamid- vagy dinrövidszénláncú lalkilamid-származékkal folytatjuk le egyébként analóg módszerek felhasználásával, akkor g5 4 az (I) általános képletű [(l-organo-tio-2,2-diaciletil)fenoxi]-alkánkarbonsavak észter- és amidszármazékait kapjuk. Az (I) általános képletű [(l-organo-tio-2,2-diaciletil)-fenoxi] Halkánkarbonsavak sói, észter-és amidszármazékai önmagáiban ismert módszerekkel állíthatók elő. így pl. a sókat úgy állítjuk elő, hogy az (I) általános képletű karbonsavakat valamely a gyógyászatilag elfogadható kationt tartalmazó bázissal, pl. alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxiddal vagy karbonáttal stb., vagy primer-, szekunder- és itercier-aminokkal, mint monoalkilamonokkal, dialkilaminokkal, trialíkilaminokkal, nitrogéntartalmú heterociklusos aminokkal, pl. piperidinnel stb. kezeljük. Az (I) általános képletű vegyületek sói,, észterei és amidszármazékamak előállítására felhasználható előbb vázolt és más analóg módszerek a szakirodalomból jól ismertek. Az előállítás során mindig arra kell törekedni, hogy a megfelelő [(l-organo-tio-2,2-diacilétil)-fenoxi]-alkánkarbonsavak funkciós származékait képező sók, észterek vagy amidok a hatóanyagként való felhasználáskor a szervezetre toxikus hatást ne fejtsenek ki, vagyis fiziológiai szempontból elfogadható származókok legyenek. Az (I) általános képletű [(l-organo-tio-2,2-diaciletil)-fenoxi] Halkánkarbonsavak és ezek sói általában kristályos szilárd termékek és adott esetben valamely alkalmas oldószerből vagy oldószerelegyből, pl. benzolból vagy benzol-ciklohexán elegyből átkirisitályosítva tisztíthatók. A (II) általános képletű [(2,2-diacilvinil)-fenoxi]-alkánkarbonsav kiindulóanyagok három alternatív módszerrel állíthatók elő. Az első módszer szerint a (II) általános képletű kiindulóanyagok előállításánál valamely (III) általános képletű formil-helyettesített fenoxialkánlkarbonsavat, vagy ennek valamely megfelelően észterezett származékát, pl. rövidszénláncú alkilészter-származéfcát valamely vízzel nem elegyedő oldószerben, mint- benzolban, toluolban, xilolban, ecetsavban, dimétilformamidban stb. katalitikus mennyiségű karbonsavas aminsó, mint pl. piperidinacetát jelenlétében diacilmetánnal reagáltatjuk. A reakció közben képződött, víz eltávolítása előnyös, erre a célra pl. kémiai dehidratálószereket, molekulaszitákat, azeotropos desztillációt stb. használunk. Ezt a reakciót környezeti hő'miérsékleten, inkább azonban emelt hőmérsékleten, pl. az alkalmazott oldószer rendszer forrpont] án folytatjuk le. A leírt reakciót a B reakcióvázlalton szemléltetjük, ahol RL, R 2 , X, n és m szubsztituensek jelentése a fentiekkel egyezik. A második előállítási módszer szerint a (II) általános képletű [(2,2-diacilvinil)fenoxi]-alkánkarbonsavak előállításánál úgy járunk el, hogy 2
