157791. lajstromszámú szabadalom • Klóralkiltiolfoszforsavésztereket, ill. -észteramidokat tartalmazó fungicid készítmények
157791 5 6 terociklusos bázisok 'pl. trietilamin, dimetilanilin, benzildimetilamin, vagy piridin. A találmány szerinti eljárásban a reakcióhőmérséklet tág. határok között változhat. Általában 20 és 100 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk (ill", a reakcióelegy forrás-hőmérsékletén), előnyösen 25—80 C°-on. Az eljárás végrehajtása során — amint az a reakcióegyenletből következik — elméletileg minden mól klóralkil-S-alkil-, ill. -aril-(di)tiolfOiSzforsavdiészter-, ill. észteramid-kloridhoz 1 mól alkohol, merkaptán, vagy (tio)fenol szükséges. A kiindulási anyagokat, általában ekvimoláris arányban alkalmazzuk, de esetenként előnyös lehet az utóbbi reakciókomponenst feleslegben adagolni, ilyenkor ez iaz oldószer szerepét is betölti. Célszerűen a klóralkil-S-alkil-, ill. -aril-(di)tiolfoszforsavdiészter-, ill. -észteramidkloridot keverés közben hozzácsepegtetjük a reakcióban résztvevő alkoholnak, merkaptánnak vagy (tio)fenolnak a fenti oldószerek egyikével készített oldatához vagy szuszpenziójához; vagy pedig fordítva, a megfelelő hidroxil- ill. szulfilhidril-csoport tartalmú, III. általános képletű vegyületet adjuk hozzá a diészter-, ill. -észteramidkloridhoz (ill. a megfelelő 2-klórfoszfolán — vagy — foszforinán származéknak és a szulfénsav-kloridnak reakciójából származó termékhez.) A kiindulási anyagok lösszeöntése után a reakcióelegyet egy ideig (1—3 óra hosszat) állni hagyjuk az átalakulás teljes lezajlása érdekében és/vagy keverés közben melegítjük több órán (éjszakán) át az előbb megadott hőmérsékleten. A kapott elegy feldolgozása az ismert alapelvek szerint történik: az elegyet jégre öntjük, adott esetben semlegesítjük az oldatot, a legtöbbször olajos formában kiváló terméket vízzel nem elegyedő oldószerrel, előnyösen a már említett szénhidrogének egyikével, pl. benzollal feloldjuk, a szerves fázist mindaddig mossuk, míg közömbös kémhatású lesz, a két fázist elválasztjuk, az oldatot megszárítjuk, az oldószert ledesztiEáljuk és — ha lehetséges — a maradékot csökkentett nyomáson frakcionált desztillálásnak vetjük alá. Az eljárás eredményeként kapott termékek legtöbbször színtelen vagy enyhén sárga színezetű viszkózus olajok, amelyek egy része erősen csökkentett nyomáson desztillálható. Amenynyiben ez nem lehetséges, akkor a találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket, tisztítás céljából „kidesztilláljuk", azaz vákuumban hosszabb ideig alacsony, vagy kissé megnövelt hőmérsékleten melegítjük azt, míg az utolsó illanó szennyezések is eltávoznak. Mint már az előzőekben említettük, az előállított termékek erősen fungitoxikus hatásúak és igen széles területen hatásosnak bizonyultak. Meglepő módon a fitopatogén gombákkal szembeni kiemelkedő hatásosságuk ellenére melegvérüekre kevéssé mérgezőek (a közepes mérgező hatás, LD50 patkányon, szájon át adagoltan, meghatározva 100—1000 mg/kg állatsúly). Ehhez járul az, hogy e vegyületeket a magasabbrendű növényzet jól elviseli. Ezen tulajdonság alapján az eljárás termékei előnyösen alkalmazhatók növényvédőszerként gombás megbetegedések ellen. A találmány szerinti tioífoszforsavészter alapú fungicid szerek a legkülönbözőbb gombák, pl. Arcnimyceták, Phycomyoaták, Asoomycetäk, Basidiomyceták, Fungi imperfecti irtására felhasználhatók. Különösen értékesek a termékek rizskulturák gombás — elsősorban a Piricularia oryzae által előidézett — fertőzése ellen alkalmazva. A találmány szerinti szerek hatóanyagai ezen gombával szemben kiemelkedő protektiv és kurativ hatásúak. Ezenfelül a vegyületek felhasználhatók rizses más növényi kultúrák egyéb gombás fertőzései ellen is. Különösen hatásosak az alábbi gombafajokkal szemben: Corticium sasakii, Cochliobolus miyabeanus, Myoosphaarella fajták, Corticium fajták, Cerospora fajták, Alternaria fajták, Botrytis fajták. Az eljárás szerint előállítható hatóanyagoknak igen jó hatásuk van olyan gombák ellen, amelyek a növényt a talajból támadják meg és részben tracheomyeazist okoznak, mint pl. a Fusarium cubense, Fusarium dianthi, Verticillium alboatrum, Phialophora cinerescens. Az új hatóanyagok alkalmazási célnak megfelelően a szokásos készítményekké alakíthatók: oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok állíthatók elő belőlük. Ezek előállítása ismert módon történik, pl. a hatóanyagnak „hígítószerrel" — azaz folyékony oldószerrel és/vagy szilárd hordozóanyaggal történő összekeverése útján, adott esetben felületaktív szereik — emutgeáltoirok és/viagy diszpergáló szerek — alkalmazásával, mimellett pl. ha vizet használunk hígítószerként, adott esetben szerves oldószer alkalmazható, mint segédoldószer. Folyékony oldószerként elsősorban aromások (pl. xilol, benzol), klórozott aromások (pl. klórbenzol), paraffinok (pl. ásványolaj frakciók), alkoholok (pl. metanol, butanol), erősen poláris oldószerek, mint dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint víz jönnek szóba; szilárd hordozóanyagként: természetes kőlisztek (pl. kaolin, tonerd, talkum, kréta) és szintetikus kőlisztek (pl. nagy diszperzitású kovasav, szilikátok); emulgátorként nem ionogén-és anionos emulgeátorok, mint polioxietilén —• 10 15 20 25 20 35 40 45 50 55 60 3
