157752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vetőmagelőkészítésre, különösen répamaghoz

5 157752 6 egészében elhagyhatók, és az egész tisztítás zárt térben eszközölhető. Ez nemcsak óriási hely- és időmegtakarítást eredményez, hanem azt jelenti, hogy a mag tisztítása a dolgozók egészségére ve­szélytelenül, és a környező levegő legcsekélyebb szennyezése nélkül valósítható meg. A depellitorhoz csatlakozó kúpos monogermi­záló üst belseje ugyancsak érdes betéttel és azon kialakított kényszerpályával van ellátva, alján pedig gyorsan forgó tárcsa van elhelyezve. En­nek a tárcsának a segítségével a magokat opti­mális sebességre gyorsítjuk fel, és az üst falán ütköztetjük. A folyamat elején a kevésbé kopta­tott gomolyok tovább koptatódnak, míg a már csak kemény réteggel rendelkező gomolyoknál az ütközés hatására a gomolyok csírafedelecskéi megnyílnak, ill. lepattannak. A kényszerpálya célja, hogy a magvak ennek mentén mozogjanak. A nagyobb magvak felfelé sietnek és visszahull­nak a forgótárcsára, ahol újra felgyorsulnak. A kisebb, de nagyobb fajsúlyú magvak lassabban haladnak felfelé és itt a további koptatás ill. gömbölyítés marad az elsődleges hatás. A valószínűsége annak,, hogy az egy vagy több­csírájú magvak fedelecskéi közül egy ütközés ha­tására csak egy fedelecske nyilik meg, majdnem 100%-os. A kevesebb csírájú magvak a kényszer­pályára való vezérlés és az azon történő lassabb haladás miatt kevesebbszer vannak ütközésnek kitéve, mint a többcsírájuak és ezért az egy vagy kétcsírájú magvak nagy százalékban való kinye­résére a valószínűség nagy. Az elméleti feltevések igazolására részkísérle­teket végeztünk. Az első kísérlet célja egyrészt a depellitorban lejátszódó gomoly-rétegeződés, osz­tályozódás igazolása, másrészt „a nagyobb mérvű koptatás hatása a csírázásra" volt. Az első eset­ben az elméleti feltevések igazolódtak, a csírázá­si vizsgálat eredménye pedig bizonyította, hogy a szokásosnál nagyobb mérvű koptatás nem ront­ja a csírázási képességet, ugyanakkor a színsze­rinti osztályozódást elősegíti. A második kísérlet célja az ütközés hatására létrejövő monogermizálódás megállapítása volt. E kísérlet során egy 200 mm 0-jű 1100 percen­kénti fordulatú tárcsa föllé zárt térben helyeztünk el gomolyokat, melyek felgyorsulva az edény fa­lába ütköztek. Igen rövid idő alatt (5—10 mp) a gomolyok 10%-án egy-egy fedelecske megnyílt. A közölt tárcsafordulatnál gomolytörés nem volt. Az erősebben koptatott gomolyoknál kisebb tár­csafordulatnál is lepattannak a csírafedelecskék, míg kevésbé koptatott gomolyoknál nagyobb tár­csafordulatszám szükséges. A találmányt részletesebben a csatolt rajzon ábrázolt példaképpeni kiviteli alak alábbi leírása ismerteti. A rajz a berendezés elrendezését rész­ben metszetben szemlélteti. A nyers gomolyok felülről kerülnek be a 6 de­pellitor 1 etetőgaratába. A 6 depellitor 2 keverő­tengelye a 3 állványra szerelt 4 villanymotorral együtt háromlépcsős 5 ékszíj tár csán 5a tengely­kapcsoló közvetítésével kapja a hajtást. Az 5 ék­szíjtárcsa tengelykapcsolón keresztül csatlakozik a 2 keverőtengelyhez. v 5 A 6 depellitor felső 7 műainyaggyűrűjét a 2 ke­verőtengelyre erősített, azzal együtt forgó 8 mű­anyagkefe hozza elektrosztatikus állapotba. A megtapadt könnyűrészeket és szennyeződéséket B irányban 10 szívócsövön keresztül 9 elszívó-XO ventillátor szívja el. A 6 depellitor belülről cserélhető 23 érdes be­téttel van ellátva, amelyen csavarvonalalakú kényszerpálya van kialakítva. A 2 keverőten­gelyre 24 lapátok vannak ráerősítve, amelyek a 15 keverőtengeliyel együtt forognak, de amelyeknek szöge állítható. A 2 keverőtengelyfordulatszáma változtatható. A kisméretű alul elhelyezkedő gomolyok E 20 irányban 12 csövön keresztül 11 lebegtető szele­lőbe vezethetők légáram segítségével. Ezek nagy­részt egycsírájú gomolyokat tartalmaznak, azaz monogerm magoknak tekinthetők, A nagyméretű gomolyok a 6 depellitor felső 25 részéből 13 csövön keresztül a 14 monogermi­záló üstbe kerülnék. A 14 monogermizáló üst alján bordázott 15 forgótárcsa van elhelyez­ve. Ez a 15 forgótárcsa a gomolyokat felgyorsít­ja, és egyben az üst bélését képező ugyancsak S0 csavaralakú pályával ellátott 16 betétre vezeti, miközben a magok a bordázott falnak nekiütköz­nek. A 15 forgótárcsa helyett lapátokkal felsze­relt keverőtengelyt is alkalmazhatunk, amely­nek a kialakítása teljesen hasonló a depellitor 2 35 keverőtengelyéhez. Ez a keverőtengely ugyan­csak a magoknak a falnak történő nekiütközését végzi, de kíméletesebb módon, mint a tárcsa. A 14 monogermizáló üst meghajtását a 17 elek-40 tromotor adja. A 14 monogermizáló üstben az slőzőekben ismertetett folyamat játszódik le, amelynek során a magvak fedelecskéi felpattan­nak az ütés következtében, és így még nagyobb valószínűséggel innen is monogerm magok távo-4g líthatók el F irányban a 18 csövön keresztül a 11 lebegtető szelelőbe. A 11 lebegtető szelelőből a már koptatott go­molyok 19 csövön keresztül önmagában ismert felvonó segítségével 21 etető garatán át a külön 50 bejelentés tárgyát képező 22 centrifugál magtisz­títóba, majd innen fotocellás színszerinti váloga­tóba kerülnek, ahonnan a zsákokba jutnak. A monogermizálás és a koptatás művelete fel-55 cserélhető, azaz a monogermizáló és a depellitor helyzete felcserélhető. A depellitor és a monogermizáló üst fordulat­számának változtatásával, valamint a bélések 60 cseréjével a berendezések alkalmasak különböző magvak maghéj sebzésére, valamint a magvak­nak a feleslegessé vált és káros magképződmé­nyektől való kifejtésére, pl. földimogyoró, geszte­nye, mandula, továbbá egyes fűféieségek eseté-65 ben. 3

Next

/
Thumbnails
Contents