157743. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a talajerózió szempontjából mértékadó csapadékmennyiségek és a talaj vízvezető- és víztárolóképességének a meghatározására
157743 azonban erre alkalmas készülék nem áll rendelkezésre; ebből következően a talajlepusztulás és talajvízháztartás szempontjából alapvető jelentőségű, fent felsorolt tulajdonságokat eddig nem lehetett meghatározni. A probléma megoldására számos módszerrel kísérleteztek. Ezek közül az a legismertebb, amely szerint egy adott területegységről az elfolyó víz mennyiségét nagyobb víztartályokba (cement kútgyűrű, vashordó) gyűjtötték össze és az itt összegyűlt vízmennyiséget mérték. E vizsgálati módszer csak az adott területről elfolyt víz mennyiségét adta meg, de időbeli lefolyásának mérését nem tette lehetővé. E módszer további hibája, hogy a kísérleti terület nagysága mindenkor az alkalmazott tartály nagyságával függött össze. Pl. 500—600 literes tartály 8—10 m2 területről elfolyó vizet képes csak mérni. Ismeretes olyan eljárás, amellyel a kísérleti területet a fentinek 8—10-szeresére és egyes esetekben ennél nagyobbra is lehet növelni. A módszer lényege abban van, hogy az elfolyó víz mennyiségét több egyenlő részre osztották (redukciós módszer) és az így kapott osztott menynyiség egy kis töredékét pl. 1/49 részét gyűjtötték össze, melynek a csapadékhullás befejeztével 49-cel való szorzata elvben a teljes elfolyó vízmennyiségnek felelne meg. Ennek a módszernek több hibája van. Először is csak a végállapotot rögzíti és magált a talajlepusztulás dinamizmusát nem szemlélteti. Továbbá a készülék hibája, hogy a több részre osztott tartályoknak nem pontosan vízszintesre való beállítása esetén, a hiba mértéke + irányban 100%-os is lehet. Maga az egész berendezés nagyterjedelmű, költséges és nehézkes a terepen való alkalmazása. Az ismertetett két módszer mindegyikének további hibája az, hogy rövid időközökben egymást követő záporokat vagyis az egymásután érkező nagyobb víztömeg-impulzusokat, illetve az ennek megfelelően elfolyó vízmennyiségeket külön-külön nem tudják egymástól szétválasztani és az egyes, egyébként különálló csapadékmenyi nyiségeket összesítve adják meg. A találmány célja, hogy olyan eljárást és készüléket szolgáltasson, amelyek segítségével a talajerózió szempontjából mértékadó vízmennyiségeket, a talaj vízvezető- és víztárolóképességét meg lehet határozni, vagyis a talajpusztulás folyamatát dinamikájában lehet megismerni, mégpedig természetes viszonyok között, elvben tetszőleges nagyságú területről vezetve a mérőkészülékhez a lehullott és elfolyó csapadékot. A találmány célja továbbá, hogy a feladatot oly módon oldja meg, hogy az elfolyó, mérendő vízmennyiséget méréskor ne kelljen tárolni, hanem a mérés alapjául szolgáló területről folyamatosan el lehessen vezetni. A találmány tehát eljárás a talajerózió szempontjából mértékadó vízmennyiségek és a talaj vízvezető- és víztárolóképességének a lehullott csapadék segítségével való meghatározására azzal jellemezve, hogy a csapadékhullás során obográffal regisztráljuk a felületegységre hullott csapadék mennyiségét és ezzel egyidejűleg folyamatosan regisztráljuk egy adott területű (B) 5 terepszakaszra hulló és onnan elfolyó csapadék időben való mennyiségi változását és az ily módon nyert görbéket együttesen értékelve meghatározzuk a csapadék lehullásának a kezdeti időpontjától (Ti) az elfolyás megindulásának az 10 időpontjáig (T2) lehullott csapadékmennyiséget (Qi), vagyis az erodálhatóság küszöbértékét; az elfolyás megindulásának az időpontja (T2) és az eifolyás befejeződésének az időpontja (T4) között elfolyt, a tényleges eróziót okozó csapadékmeny-15 nyiséget (qi), valamint az elfolyás megindulásának az időpontját (T2) a csapadékhullás befejeződésének az időpontját (T3) lehullott csapadék mennyiségét (Q2), majd a regisztrált adatokból a talaj vízvezetőfeépességét (I) az 1 = 20 Q2—qi = képlet alapján, és/vagy atalajviz(T3 —T 2 ) • B ítárolóképességét (q) a qa = (Q1+Q2)—Qi képlet alapján határozzuk meg. 25 A találmány tárgyát képezi az eljárás foganatosítására szolgáló csapadékelifolyásmérő készülék, amelynek a meghatározott területű, és a környező talaj felületről csapadék hozzáfolyását meggátló hajtárolóelemékkel pl. fémlemezeikkel 30 körülvett terepszakaszról elfolyó víztömeget szabadesésre kényszerítő csillapítószerve célszerűen könyökcsőve, ellensúly ellenében erő hatására fel-le mozgó, függőlegesen vezetett serpenyője, a serpenyőt hordó és azzal együtt mozgó tartó-35 elemen, pl. tartórúdon rögzített, és egyik végével csukló körül elfordulni képes, másik végén írótollal ellátott karja, valamint egyenletes sebességgel forgatott, palástfelületén az írótollal érintkező regisztrálóhengere van. 40 A találmány szerSnlti csi^padélkeltfolyásméirő készülék egy célszerű kiviteli változatára az jellemző, hogy a serpenyő függőleges vezetésére egyik végükkel a serpenyőt tartó elemhez, pl. 45 rúdhoz mereven kapcsolt, a másik végükön csuklósan rögzített karjai vannak. A találmány szerinti eljárással az adott talajtípusnál a legkorszerűbb és az adott esetben a 50 legcélszerűbb agrotechnikai módszerek megválasztásához szükséges valamennyi adatot meg tudjuk határozni. Az eljárást természetes körülmények között, elméletileg tetszőleges nagyságú területre hulló csapadékmennyiség figyelembeg5 vételével tudjuk foganatosítani, ami az eredmények pontosságát tekintve az objektív valóságnak felel meg és kizárja mindazokat a bizonytalansági tényezőket, amelyek az ismert és előbb felsorolt módszerek esetében fennállnak. Az eljárás lehetővé teszi olyan talajtulajdonságok meghatározását, amelyekre eddig egyáltalán nem is volt lehetőség. A találmány szerinti elfolyásmérő készülék rendkívül egyszerű szerkezetű, meghibásodásra nem hajlamos, és az időjá-Í5 rási viszonyoktól függetlenül alkalmazható. 9