157738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a glükózoxidáz fermentációs úton történő előállítására és tisztítására, továbbá kataláz előállítására

157738 ti aktivitás pedig 100—400 SE/g. A micéliumsej­tek feltárására golyósmalmot alkalmaztak. Hanus és munkatársai (Közp. Élelmiszerip. Kut. Int. munkáinak gyűjteménye, No 12, 1963) frakcionált ammóniumszulf átos kicsapással nyerték ki az enzimet. Ez az eljárás azonban eléggé nehézkes és hosszadalmas. Az ily módon nyert enzimet dietilaminoetil-eellulóz, a továb­biakban DEAE-cellulóz oszlopon tisztították. (Hanus, M. és Műnk, V., V. Nemzetközi Bioké­miai Kongresszus közleményei). A DEAE-cellu­lóz oszlopról Na2HP04 0,005 mól-ról 0,6 mól-ig növekvő koncentrációjú oldatával eluálták a glükozoxidázt. Pokrovszkaja (Mikrobiológia, 31, 788, 1962) Penicillium notatum, P. vitale, P. chysogenum és különböző Aspergillus niger törzséket hason­lított össze glükózoxidáztermelés szempontjából. Legjobb eredményt P. vitale törzzsel ért el, glü­kózoxidáztartalmú szintetikus táptalajon, 6—7 napos tenyészidő alatt. A Penicillium tenyészet szűrletéből acetorinal, vagy etilalkohollal csapta ki az enzimet, amelyet a nagy kalciumglükonát tartalomtól dialízissel tisztított meg. A prepará­tum aktivitása rendkívül alacsony, 40—60 E/g volt. Pokrovszkaja és munkatársai (Ferm. Szpirt. Prom. 5, 21, 1966) a nyers glükózoxidáz készítményeket oly módon tisztították, hogy azok kataláztartalmát különféle koncentrációjú etilalkohol-víz, ill. aceton-víz eleggyel való sze­lektív kicsapással nagy mértékben csökkentet­ték. Coulhard és munkatársai (Biochem. Journal, 39, 24, 1945) az enzimet acetonnal, tanninnal, Reinecke-sóval és ammónium-szulfáttal csapták ki a vizes szuszpenzióból. Kitermelésük megle­hetősen rossz volt, a preparátum pedig csak részlegesen tisztított.) A jelen találmány célja a glükózoxidáz előál­lítása során a fenti hátrányok kiküszöbölése, nagy micéliumhozam és magas aktivitás eléré­se, továbbá a glükózoxidáz mellett tiszta kataláz előállítása. [A találmány tárgya eljárás glükózoxidáz fer­mentációs úton történő előállítására és tisztítá­sára, továbbá kataláz előállítására. A találmány szerinti eljárással a glükózoxidáz előállítását oly módon végezzük, hogy természe­tes vagy félszintetikus táptalajt az Aspergillus niger törzs 1026/10/C2 UV variáns (deponálási szám: 45/1968. IV. 3.) 24 órás vegetatív tenyé­szetének 10%-ával beoltunk és állandó intenzív keverés és levegőztetés mellett 27—30 C°, elő­nyösen 28 Cc hőmérsékleten és 1—2 atm. nyo­máson 16—24 órán át fermentáljuk, majd a te­nyészetet centrifugáljuk, az így kapott micé­liumtömeget mossuk, vízzel 1:1,5—1:7 arányban hígítva gyöngymalomban feltárjuk, a kapott szuszpenziót szűrjük és a szűrletét láofilizáljük, vagy, a szűr létből az enzimet izopropilalkohollal kicsapjuk és szárítjuk. A fermentáláshoz, általában előnyösen 5—15% melaszt, 1—3% kukoricalekvárt, 0,5—1,0% szu­perfoszfátot, 0,3—1,0% ammóniumnitrátot és adott esetben egyéb ásványi sókat tartalmazó 5 természetes táptalajt használunk. Bizonyos esetekben előnyösebbnek mutatko­zik a melaszt szacharózzal helyettesíteni. Ilyen­kor a következő összetételű félszintétikus tápta­lajt használjuk: 2,5—7,5% szacharóz, 1—3% ku-10 koricalekvár, 0,2—1,0% kalciumnitrát 0,010— 0,030% káliumdihidrogénfoszfát, 0,010—0,030% magnéziumszulfát és 0,02—0,08% citromsav. A glükózoxidáz analitikai célokra való tisztí­tása és a kataláz előállítása céljából a fenti ter-15 mékből vizes oldatot készítünk, azt DEAE-cellu­lóz oszlopon adszorbeáljuk, 4,5 pH-értékű 0,07 mólos acetátpufferral eluálva a kísérő enzime­ket: a katalázt és az amilázt elkülönítjük, majd a glükozoxidázt 3,7 pH-értékű 0,1 mólos acetát-20 pufferral eluáljuk, s az így kapott tiszta glükóz­oxidáz oldatot 20—32 C° hőmérsékleten, vá­kuumban térfogatának 1/10 részére bepároljuk. A kataláz előállítása céljából úgy járunk el, hogy a fenti kataláz- és amiláztartalmú eluátu-25 mot Sephadex G—150 vagy G—200 oszlopra fel­visszük, majd a katalázt és az amilázt 5,1 pH-ér­tékű 0,05 mólos acetát-pufferral frakcionáltan eluáljuk. S0 A kataláznak a találmány szerinti elkülöníté­sét az irodalom eddig még nem ismertette. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a fermentálást a fenti Aspergillus niger törzzsel végezve a fermentációs idő az eddig ismert eljá­rásokéhoz képest lényegesen csökkent, a micé­liumhozam és a micélium aktivitása pedig az ed­digi eredményeket jelentősen felülmúlja. A micélium kiszűrése után a fermentlé glü­kózoxidáz aktivitása igen kicsiny, 2—7 SE/ml, feldolgozása glükózoxidáz előállítása céljából a kis aktivitás és nagy volumen miatt nem gazda­ságos. A találmány szerinti eljárás további előnye, a micéliumnak gyöngymalomban végzett feltárása. Ismeretes, hogy az endo-enzimek mikrobasej-4 tekből való kinyerése a biotechnológiában elég nagy problémát jelent. A sejtek olyan mérték­ben való szétroncsolása, hogy a bennük levő en­zimek nagy része károsodás nélkül extrahálható legyen, nehéz feladat, az ősi módszernek számító 0 kvarchomokos dörzsölés nehézkes, gépi úton nem megoldható. Az elterjedten alkalmazott, go­lyósmalomban való sejtfeltárás hosszadalmas, s emellett rossz hatásfokú. Eljárásunk során a mi­céliumsejtekét — az eddigiekben biotechnológiai 55 célra még nem alkalmazott — folytonos műkö­désű gyöngymalomban tártuk fel. A készülék munkatere 3 mm átmérőjű üveg­göngyökkel van megtöltve. A gyöngyoszlopot 0 nagyteljesítményű tárcsás keverő tartja állandó mozgásban. A micéliumszuszpenzió ezen a gyöngyoszlopon változtatható sebeséggel halad keresztül. Technológiánkban a kísérleteink során 65 a legjobb hatásfokúnak bizonyult 10 liter/óra

Next

/
Thumbnails
Contents