157730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzodiazepin-származékok előállítására

157730 5 6 5. példa. -7. példa. 20,4 g N-(2-klóretil)-N-metil-p-klór-anilin, 16 g l-ciianociktohex-l-én és 20 g alumíniumklorid elegyét nitrogénatmoszférábaii keverés közben 3 órán át 120—130 C°-on melegítjük. A reakció­terméket (keverés közben forró 200 ml benzol és 100 ml 30%-os nátronlúg eliegyéfoe öntjük. A ben­zolos fázist elválasztjuk és 2 n sósavval extra­háljuk. A sósavas extraktot natronluggal meglú­gosítjuk, majd éterrel kirázzuk. Az óteres extrak­tok bepárlása után visszamaradó olajat-.(20 g) 400 g kovasavgélen etilacetáttal kromatografál­juk. Az egységes • frakciók metanol-víz elegyből történő kristályosítása után 84—86 C°-on olvadó 7^klór-5H(l-<dkk)hexen-.l-il)-2,3-idihidro-l-Hriietil­-lH-4,4~benzodiazepint kapunk. Kitermelés: 23% A kiindulási anyagot a következőképpen állít­hatjuk elő: 142 g (lmől) N-metil-p-Jklór-ianilin, 100 ml me­tilénklorid és 14 g alumíniumklorid elegyébe 10—30 C°-on 7 óráig etilénoxid áramot veze­tünk be. Az exoterm reakciót jegesvizes hűtés­sel szabályozzuk. Az átalakulást vékonyréteg­kromatográfiás úton követjük. A íreakcióelegyet metilénkloriddal hígítjuk, majd 2 n nátronlúggal és vízzel mossuk, nátrium­szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A mara­dékot éterben forrón oldjuk és hexán hozzáadá­sa után kristályosítjuk. A 70—72 C°-on olvadó tűik alakjában N^(2-hiidroXiietil)-N-metil-p^klór­anilint kapunk. 93 g (0,5 mól) N-(2-ihidroxietil)-N->metil-p-1 klóc anilin 400' ml metilénikloriddal képezett oldatá­hoz lassan 103 g (0,5 mól) foszforpentakloridot adunk. Az elegy visszafolyási hőmérsékletig fel­melegszik. Az elegyet az adagolás befejezése után egy órán át továbbkeverjük, majd jeges­vízbe öntjük és jég hozzáadása közben tömény nátronlúggal meglúgosítjuk. A metilénkloridos fázist elválasztjuk, vízzel mossuk, nátriumszul-Mt, majd alumíniumoxid felett szárítjuk és be­pároljuk. A. visszamaradó lila olajat finomva­kuumban desztilláljuk. Sárga, 92—100 C° 0,1 Hgmm forráspontú olaj alakjában N-(2-tóóretil)­-N-metil-p-klór^aniilkit kapunk, n24 o = 1,581. 6. példa. 15,1 g N-(2-hidroxietil)-N-mietil-anilin (az 5. pél­da 2. bekezdésében leírt eljárással analóg mó­don készített termék) és 15 g benzönitril 100 C°­ra melegített elegyéhez keverés közben részle­tékben 26 g alumíniumklo'ridot adunk. A reak­cióelegyet nitrogénatmoszférában 16 órán át 150—160 C°-on melegítjük. A nyers reakció­terméket az 5. példa 1. bekezdésébein leírt mó­don nátranlúggal hidrolizáljuk és 400 g kova­savgélen 2:1 arányú bemzol/etilacetát oldószer­rendszerrel kromatograf áljuk. Éter/hexánból történő kristályosítás után 113—115 C°-on ol­vadó 2,3-dihidro-l-«metil-5-f enil-lH>l ,4-benzodi­azepint kapunk. Kitermelés: 28%. 20,4 g iN-(!2-klóretil)-N-metil-p-klór^-anilint, 19,2 g o-fluorbenzonitrilt és 20 g aiumíniumkloridot nitroigénatmoszférában 3 órán át 120—130 C°­on keverünk. A reakcióelegyet vízre öntjük, tö­mény nátronlúggal meglúgosítjuk és benzollal extraháljuk. A benzolos fázis bepárlása Után ka­pott maradókot 400 g kovasavgélen etilacetáttal kromatografáljük. Az egységes frakciókat kris­tályosítjuk. A kapott termék 12 g 7-klór-(2,3--diíhiidi ro-5-((o-fluor-<feni l l)-l-mjetil^ilH-l ) 4-benz)od l i­azepin, o. p. 87—89 C°. Kitermelés 15%. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás (I) általános képletű benzodiazepin­származékok és savaddiciós sóik előállítására (mely képletben Rí jelentésié hidrogénatom, halogénatom vagy tirif luormetil-csoport; R2 jelentése fenil-, halogénhelyettesített fenil-, ciklohexil- vagy ciklohexenil^osopo>rt; R;j jelentése SBis szénatoimszámú alkil-gyök), azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet (mely képletben Rt és R2 je­lentése a fent megadott és X jelentése kilépő cso­port, előnyösen halogénatom) Lewis-sav jelenlé­tében valamely (III) általános képletű nitrillel (ahol R2 jelenítése a fent .megadott) reagálta­tunk és kívánt esetben egy kapott vegyületet savaddiciós sóvá alakítunk. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként N-m'etil-N-(2-hidroxietil)-p4dór-ani­lint alkalmazunk. 7. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítá­síi módja, azzal jellemezve, hogy N-metil-N-(2--klóretil)-anilint benzonitrillel reagáltatunk. 8. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás fo­gan atosítáisi módja, azzal jellemezve, hogy N-me­til-N-(2-klóretil)-p-klór-aniilin:t vagy N-metil-N­-(2-fódroxietil)-p-klór-anilint o-klór-benzonitiril­lel reagáltatunk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet (ahol Rj, R3 és X je­lentése az 1. igénypontiban megadott) Lewis-sav jelenlétében (VIII) általános képletű nitrillel (mely képletben R2' jelentése ciklioalkil, vagy ciikloalkenil-csoport) reagáltatunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy Lewin^sav­kénit óntétrakloiridot vagy alumíniumkloiridot al­kalmazunk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként N-metil-N-<(2-klóretil)^ani4mít alkal­mazunk. 5. Az 1. igénypont szerinlti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként N-metil-N-(2-klór-eitil)-{p-klóramlint alkialm ázunk. 3

Next

/
Thumbnails
Contents