157729. lajstromszámú szabadalom • Elgőzölögtetéses hőátadó készülék

157729 13 14 többjáratú beömlő tértől elválasztja, ül. árnyé­kolja-, A találmány 6. ábrán látható kiviteli alakjá­nál az elrendezés nagyon hasonló az 5. ábrán látott elrendezéshez, ezért az újbóli részletes le­írást ellbagyjulk. A különbség mindössze annyi, hogy a lyukacsos 30 rács elmarad és helyette « 26 körgyűrű alakú elválasztó ernyő van hossza mentén 31 lyukasztásokkal ellátva. A körkörös 26 elválasztóernyő L-alakú, kifelé hajló kari­mákkal van ellátva mind alsó, mind pedig felső végén, az alsó karimával elkülönítve a csillapítót a folyadék beömlésétől. Az 1 fűtemdő test nem­izoterm, niagyhőmérséklétű 4 külső felülete kö­rül képződő gőzbüborékok sugárirányban kifelé levágódni igyekszenek az 5 hőkibocsátó nyúl­ványokról és ill., vagy a nyúlványok közötti csa­tonnákból, áttörve a 31 lyukasztáson, és konden­zálódnák a folyadék 26 elválasztó ernyőn kívüli, hideg részében. Ezen folyamat közben éles nyo­másváltozások jgyekeznek létrejönni, ezeket azonban hatásosan csillapítják az említett kör­körös 26 elválasztó ernyő körül elhelyezkedő to­raid alakú, félig felfújt 20 csillapító tag összehú­zódásai és kitágulásai, a 26 elválasztó ernyő ka­rimái pedig a k&rimálk közötti részen tartják. A találmány bizonyos alkalmazásainál a talál­mány szerinti deformálható csillapító eszköznek nem kell valamely különlegesen kialakított — a fentiekben teírt — felfújbatú tag formáját ölte­nie, és a csillapítási föladatot elláthatja egysze­rűen egy — a főzőedény felső részén alkalma­zott — gőz-zsák. A 7, ábra a találmány egy ilyen kivitelű alakját ábrázolja, melyet olyan esetekben . alkalmazhatunk, amikor biztosítva van, hogy a hűtő szerkezet a működés során minden időiben megfelelő, fölfelé irányuló hely­zetében marad. Az ábrázolt szerkezet tartalmaz egy hűtendő 1 csőszerű részt, amely lehet pl. egy nagyteljesít­ményű elektroncső anódjának vagy gyűjtőjének külső része, egy belső égésű motor hengere vagy bármely hasonló szerkezet, a csőszerű rész. tömített, ill. zárt 34 felső résszel, és hőfok sta­bilizáló hatású 5 nyúlványokkal rendelkezik. A főzőedény zárt kamráját 1 csőszerű rész fölött és körül egy koirongszerű alap és egy harang alakú, boltozott 3 köpeny határozza meg oly mó­don, hogy a 3 köpeny tömített 'módon van rögzít­ve az említett alapon és az 1 csőszerű irész körül. A harang alakú 3 köpeny oldalfalának alsó ré­szién egy 24 csatlakozás útján a hűtőfolyadék ré­szére beömlési lehetőség van biztosítva. Az 'em­lített folyadék kiömlése egy függőleges 29 eme-, lőcső útján van megoldva, 'mely emelőcső fölfe­lé keresztülnyűlik az említett 3 harang tetején levő nyíláson, és alsó végén 33 kúpos nyílással rendelkezik oly módon, hogy az emelőcső alsó vége bizonyos mértékben túlnyúlik az 1 csőszerű rész 34 zárt tetején, azonban megmarad attól bi­zonyos távolságra. A 4 fűtött felület és a 3 kö­peny oldalfallá (közötti részen, velük egy tengely­lyel egy 26 körikörös visszaverő lemez van fel­függesztve, mindkettőitől bizonyos itávolságra. Működés közben az elsődleges hűtőfolyadék — pl. víz — viszonylag nagy sebességgel áramlik keresztül la 24 beömlő nyíláson a f őzőedény kam­rájába, majd abból ki a 29 kiömlő nyíláson ke­resztül az ábrán nem mutatott, szokványos fo­lyadék keringtető rendszer hatásaira. Amikor az 1 csőszerű rész felső felületét hőhatás éri — pl. elektron becsapódás, gázkeverék égése, vagy más hőforrás, hatására, melynek jellege a hűtendő 1 rész természetétől függ — az 1 csőszerű rósz ol­dalfalának 4 külső felületén elhelyezkedő 5 nyúl­ványok oldala mentén .stabil hőmérséklet-gradi­enseik jönnek létre oly módon, hogy a legmaga­sabb hőmérséklet értékek a nyúlványok tövénél lépnek fel. A folyadék az említett nyúlványok közelében elgőzölög és a keletkezett buborékok egy része kitör oly módon, hogy a főzőedény 3 köpenyének boltozatos felső része alatti 35 felső térben gőz gyűlik össze, amelyet előnyösen nem ér lényeges hűtőhatás. A folyadék szabad fel­színe egy bizonyos 35 szántóéi fog megállapodni a 29 kivezetőcső alsó végének nyílása fölött, és a folyadék további cirkulációja során a 32 felső térben levő gőz mennyisége már nem változik. Ekkor a gázbuborékok a körkörös 26 elválasztó ernyő belső felülete mentén felemelkednek, majd kondenzálódnak a hűtőfolyadékban, amely vi­szont süllyedni igyekszik az elválasztó ernyő külső felülete mentén, ily "módon tehát az elvá­lasztó ernyő körül konvekciós keringés jön lét­re. A 32 felső résziben összegyűlt gőz nem vesz részt a fent leírt cirkulációban.. Megjegyezzük, hogy az 1 rész 34 zárt tetejének számottevő hő­leadása nincs. Amint a nagyobb gőzbüborékok felemelkednek á folyadék 26 elválasztó ernyő fö­lötti felső terébe és kondenzálódnak a hűtőfolya­dékban az előbb leírt módon, éles nyomásválto­zások igyekszenek kialakulni. Ezek a nyomásvál­tozások a 32 gőz-zsák rugalmas összehúzódását és kiterjedését .eredményezik az edény felső ré­szén és ily módon elnyelődnék, ill. csillapítást szenvednek. Így a folyadéknak a nem-izoterm 4 felülettel való érintkezése folytán létrejött fe­lületi forrással történő hűtés simán és kielégí­tően mehet végbe. A találmány imént — a 7. ábrára való hivat­kozással — leírt egyszerű kiviteli alakja bizo­nyos alkalmazásokra megfelelő, ugyanakkor azonban felléphet a következő nehézség. Olyan esetekben, amikor az 1 felületről leadott hő mennyisége a működés során erőteljes változá­sokra hajlamos, a folyadék 35 szabad felülete ennek megfelelően váltakozni fog és időnként a 3.3 kiörnlés szintje alá is leeshet, •amelynek követ­közményefcénit a folyadék cirkulációja megszűn­ne. A 10. ábra a találmány fent leírt kiviteli alakjának olyan változatát mutatja, melynél az említett nehézség ki van küszöbölve. Az általá­nos elrendezés hasonló a 7. ábrán mutatott el­rendezéshez, azzal az eltéréssel, hogy a 24 A be­ömlőcső ahelyett, hogy a főzőedény alsó részébe nyílna, a főzőedényen belül az edényben levő fo­lyadék általában megkívánt átlagos 35 szabad 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 1

Next

/
Thumbnails
Contents