157729. lajstromszámú szabadalom • Elgőzölögtetéses hőátadó készülék
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS i Bejelentés napja: 1966. VI. 29. (HO—951) Franciaországi elsőbbsége: 1965. VII. 07. Közzététel napja: 1970. II. 06. Megjelenít: 1971. V. 15. 157729 Nemzetközi osztályozás: H 01 f; F 25 h Feltaláló: Beurtheret Charles, Alphonse mérnök, Saint-Germain-e-Laye, Franciaország Tulajdonos: Compagnie Frangaise Thomson-Houston Hotechkiss Brandt Paris, Franciaország Elgőzölögtetéses hőátadó készülék Jelen találmány olyan hőátadó készülékekre vonatkozik, melyek egy elgőzölögtethető folyadék lepárologtatását használják fel egy fal egyik oldaláról hő elvezetésiére, miközben a fal szemben levő Mutete hőt vesz fel. A beijelentő számos előző szabadalomban és szabadalmi bejelentésben rögzítette az ilyen '— giesen megnövelte nyúlványok és kiálló részek alszülékeket, melyekben a hőátvitel hatékonyságát az addigi hasonló készülékekkel szemben lényegesen megnövelte nyúlványok ós kiálló részek alkalmazása a falnak az elgőzölögitethető folyadék felé néző felületén. Ezeknek a nyúlványoknak olyan hatása volt, hogy a nyúlványok oldalfelülete mentén stabil hőfok-gradiensek alakultak ki, úgyhogy a nyúlványok tövénél a hőmérséklet jelentős mértékben magasabb volt, mint a nyúlványok hegyénél, amely a környező folyadékba nyúlt. Így a hőelnyelő falfelület nem volt izoterm, ellentétben az izotarm hőelnyelő felületekkel, melyeket korábban előszeretettel alkalmaztak elgőzölögtetéses hőátadással működő szerkezetekben. Az az eredmény adódott, hogy az ilyen hőelnyelő nyúlványok alkalmazása útján a hőátadással működő szerkezéteket lényegesen magasabb hőmérsékleten lehetett működtetni és ilymódon jelentősen megnőtt a hőelnyelesi teljesít-" 10 15 20 25 30 meny és a hőátadás hatékonysága is a korábbam — izotierm hőelnyelő felületekkel — elérhető színvonalnál, annak veszélye nélkül, hogy úgynevezett „forró foltok" keletkeznek, melyeknek következtében a hőelnyelő falat alkotó fém könnyein kiéghet. A jelenség részletes elméleti magyarázatát magában foglalja például a bejelentő 3 235 004 sz. szabadalma, az elvet azonban itt is röviden ismertetjük. Röviden elmondható tehát, hogy a bejelentő kutatásai előtt alkalmazott izotarm hőelnyelő felületeknél a felület hőmérsékletét olyan értéken kel tarttani, amely alacsonyabb volt, mint az úgynevezett kritikus hőmérséklet. A kritikus hőmérséklet minden egyes folyadékra és minden egyes működési nyomásra az un. Nukiyama görbékből határozható meg. A kritikus hőmérséklet értéke pl. vízre atmoszférikus nyomásnál 125 C° körül van. Valamennyi kísérletnél, amelynél megkíséreltek túllépni egy bizonyos kritikus hőáram-jszinitet, egy instabil helyzet állott be, amelynél a fal hőmérséklete állandóan hajlamos volt hirtelen óriási mértékben megnövekedni, ennek a hirtelen növekedésnek az aránya atmoszférikus nyomású víz esetében oly mértékű is lehet, hogy az említett 125 C °-ról a fal hőmérséklete több mint 1000 C°-ra növekedhet a falat alkotó fém kiégését okozva. 157729