157725. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyékony közegben szuszpendált részecskék tanulmányozására

29 157725 30 A 7. ábrán a 136 csatornánál a 164 szelektáló szervre és a 132 csatornából jövő 168 kapocs által összekötött mindkét impulzus típus ábrázolva van. Az a jel, mely csak a méret-információt ábrázolja, alkalmas áramkör által a 166 jel amplitúdó tároló szervben pl. egy impulzus nyújtóban van tárolva. Ez a típusú áramkör az impulzus amplitúdójának függvényében kap feszültséget és törlésig tartalmazza azt. A 164 szelektáló szerv meghatározza azt, hogy a részecske feldolgozásra érdekes-e, ugyanezen időben a részecske méreteinek megfelelő amplitúdójú impulzus kerül az osztályozó vagy 140 számláló szervre. Ha a részecske nem érdekes, a méretinformáció törölve van és a rendszer törölt állapotban marad, míg a következő részecske áthalad az érzékelő zónán. A szelektáló szerv olyan felépítésű szerkezét, mely a mindkét csatornából jövő impulzusokat relatív amplitúdóik szerint veszi vagy'.utasítja vissza. A 8. ábrán levő blokk diagramm feltárja részleteit egy olyan szerkezetnek, mely példaképpeni kiviteli alakja az alapjaiban a 7. ábrán ábrázolt osztályozó berendezésnek. A 132 és 136 jelek az alulnézetben ábrázolt 166 jeíamplitűdó tároló szervre és a 164 szelektáló szervre kerülnek (7. ábra). A 8. ábra további blokkjai a 140 számláló szerv kivételével a szelektáló szervét tartalmazzák. A 132 kapcson lévő, az egyirányú érzékelő zóna-energia által előállított jelek a .részecskék méretét ábrázolják, melyek azt okozzák, és a 136 jelű, a rádiófrekvenciás érzékelő zóna által előállított jelek a részecskék méretét és összetételét ábrázolják, melyek azt okozzák. A 7. ábrával kapcsolatban javasolt nomenklatúrát alkalmazva az első jelek meghatározhatók áthaladva a csatornán egyik, méretük szerint és a második jelek (meghatározhatók egy második csatornán a méret és összetétel csatornán való áthaladás útján. Ahogy mutattuk, a legegyszerűbb szerkezet egy amplitúdó demodulator lehet. Felesleges különbséget tenni rezisztív és kapacitív úton okozott moduláció között. Valóságban az impulzusok halmozódása legkevésbé sem az öszszetétiel és méretük szerint történik. A 132 csatornából jövő impulzusok a 166 jel amplitúdó tároló szervre kerülnek, mely ahogy azt állítottuk egy rá jutott impulzus amplitúdót ábrázolva egy jel szintet fog tartani az impulzus megszűnése után is, egészen törlésig. Ebben az esetben törlő jel kerül a 170 kapocsra, mely a 172' logikai áramkörből jön. A 174 osztó szerv mindkét csatornából jövő jelekét veszi, ezek megfelelően 132 és 136-ra jutó A és B amplitúdójú impulzusok. Egy időintervallum után, mely egy impulzus jel időtartamának nagyságrendjében lehet, a 176 kapcson egy kimenő-jel impulzus jelenik meg, mely a jelek amplitúdóinak hányadosával arányos. Míg a méretfaktor egy osztási művelet útján állt elő a 176 kapcson megjelenő impulzus ampilitúdója a részecskék összetételének függvénye. Más szavakkal egy adott részecske típus a részecske méretének megfelelő, bizonyos méretű impulzust fog kelteni a 176 ponton, A két 180 és 182 küszöb áram-5 kör úgy vian elrendezve, hogy „ablakot" képezzen, mely a 184 vezetőn kimenőjelet előállítva csak akkor érzékel, 'mikor a 176 vezetőn levő impulzus amplitúdója a 180 és 182 küszöbáramkörök által szabályozott értékek között van. 10 Ezen példaképpeni kiviteli alakban egyik bemutatott áramkör A/B = 0,6 értékénél, míg a másik 0,4 értéknél szabályoz. Sok olyan logikai áramkört találtak kii, mely erre alkalmas, ezek egyike például a 2 551 529 számú amerikai sza-15 badíalomban van bejelentve. Ha a 176 ponton előállított impulzus a 180 és 182 áramkörök által képezett .küszöbszintek közé esik, a 186 és 188 vezetők mindegyikén egy kimenő jel jelenik meg és'az egyszerű 172 logikai áramkör 184 „. ponton egy jelet állít elő. Ez billenteni fogja a precíziós 190 .elektronikus kapcsolót, ezáltal jellegzetesen néhány mikroszákundu'mra hozzá van kötve a 192 vezető a 138 vezetőhöz, előállítva ezáltal 138 ponton egy új impulzust, melynek amplitúdója a mérés céljára kiválasztott részecske amplitúdóját jelenti. Ha a 176 vezetőn levő impulzus nem esik a 180 és 182 küszöibszimtek közé, a 184 vezetőn nem fog a 190 elektronikus kapcsolót záró impulzus megjelenni és az impulzus nem lesz figyelembe véve. A 166 impulzus-nyújtó törölt állapotban kész a következő részecske fogadására akár a 194 alsó küszöb áramkör kimeneti impulzusának hátsó élével, vagy 184 vezető impulzusának hátsó élével, vagy az alkalmazott" 166 jel amplitúdó tároló szerv kimenetének megfelelően. Az alsó küszöb áramkör szintje olyan szintre van helyezve, mint a minden érdekelt részecske által előállított kimeneti jelet okozó 40 jelek. A 9. ábrán a 3. és 4. ábrákon lévő szerkezetnek részletes blokfcdiagrammja látható. Csak kis mértékben tér el a két ábrától és a referen-45 cia jellemzők nagy mértékben azonosak. A szerkezetet nem szükséges részleteiben elmagyarázni, kivéitelképpen azt kéli megmutatni, hogy ebben az esetben a 76 fázis érzékeny detektáló szerv úgy van ábrázolva, mint két detektor, 50 melynek mindegyike az áramforással van öszszeköitve, de melyeknek egyike ő maga és az áramforrás közé iktatott fázisfoirdító áramkört tairtaltaaz, mely biztosítja az eredményül kapott két jel közötti fázis-különbséget. A 200 jelű 55 elem fáziskiegyenlítő szerv az érzékelő zóna és a szomszédos részek által okozott elektromos változásoknak a fáziskaposolatra ható az érzékelő áram szempontjából zavaró hatásainak elkerülésére. Ez az elem látható az 1. ábrán az 60 equivalens árarn diagrammon. Eddig a pontig úgy tekintettük, hogy az áramforrás véges impedanciájának hatásai és 'az érzékelő zóna íkapacitív hatásai, mely fáziseltolást 65 okozott, minimálisak, és ezért ismeretlenek vol-15