157725. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyékony közegben szuszpendált részecskék tanulmányozására

25 157725 26 kon levő jelek tehát már valamilyen módon történő működtetésre alkalmasait. A jelek összevetésére szolgáló referencia az igénypontokban találhatók. Ami ezen referenciában szerepel, az, toogy a jelek összeadására, egymásból való kivonására, vagy valamilyen más módon történő összehasonlítására, Vagy egymással való osztására vagy egymással való szorzására, stib. valamilyen szerv szolgál. Ilyen áramkör vagy szerv látható általánosságban a 110 jelzésnél, és a 112 összehasonlító szervből származó jelkimenet egy másik 114 számláló meghajtására használható. Azon példák, amelyek eddig le lettek írva, hasonlítanak egymásra abból a szempontból, hogy mindegyikben az érzékelő zóna áramát egy rádiófrekvenciás energiaforrás táplálja, mely tápforrás vagy állandó, vagy változtatható frekvenciájú. Ezen példák leíráséban jeleztük, hogy egynél több rádiófrekvenciás tápforrás is használható, és világos, hogy'a leírt berendezés megduplázódása általános szabály, ha addicionális rádiófrekvenciás tápforrás szerepei az elrendezésben. Az addicionális tápforrás frekvenciájának különböznie 'kell az elsőétől. Hasonlóiképpen egyenáramú vagy kisfrekvenciás tápforrás is felhasználható az egy vagy több rádiófrekvenciás tápforrás mellett. Egy ilyen elrendezés érdekes és értékes információkat szolgáltat, anélkül, hogy túlságosan bonyolult áramkörökre lenne szükség, annak ellenére, hogy rádiófrekvenciás energiaforrásokat is tartalmaz a rendszer. Az 5. ábra szerinti egyszerű elrendezés két tápforrást tartalmaz, úgyhogy a 20 tápforrásszerv egy fj frekvenciájú 32 rádiófrekvenciás tápforrásból és fo frekvenciájú 26 kisfrekvenciás tápforrásból áll, mindkét tápforrás az érzékelő zónára csatolódik, rajta áramot hajtva át. A 26 tápforrás egyenáramú tápforrás, vagy a 32 rádiófrekvenciás tápforrás frekvenciájához viszonyítva kisfrekvenciás áramforrás. Az egyetlen követelmény, amely ezen tápforrással szemben felmerül, az, hogy a részecskének az érzékelő zónán való áthaladásakor az ezen tápforrásnak tulajdonítható jelek csak a részecske méretével legyenek arányosak. Ez a követelmény a hangfrekvenciás tartomány felső részéig teljesül. A vizsgált anyagok természete és a kényelmi szempontok megszabják, hogy az egyenáramú, vagy kisfrekvenciás áramforrás kell-e vagy nem, a frekvencia zérus frekvenciától azon frekvenciákig terjedhet, ahol az érzékelő zónában fellépő változás még lényegében csak a részecske méretére vonatkozik. Az 50 éráékelő szervből származó, a 46 ponton megjelenő kimenő jel az 52 detektáló szervre kerül, ia detektáló szerv két kimenete a 122 és 124 pont. Ezek csak általánosságban ekvivalensek az eddig 56 és 58 jelzésű kimenetekkel, mivel a jelek származtatásának módjában különbség van, ezért világosabb, ha új referenciaszámokat vezetünk be. A 124 ponton levő jel esetében a jel olyan természetű, hogy csak a részecske méretére vonatkozik. Más szóval szándék szerint a jel arányos az érzékelő zónán áthaladó részecske méretével. A 128 detektáló szerv ezért teljes egészében hasonló a kommerciális Coulter-féle számláló áramköri felépítésével, kivéve az áramkör telítődését •megakadályozó rádiófrekvenciás szűrőt. Ha f0

nem zéró frekvencia, 128-ban egy demoduláló áramkörnek is kell lennie, de ez egyszerű lehet, mert az áramkör csak az amplitúdómodulációt érzékeli. A leírt elrendezés gyakorlati berendezés olyan célra, amikor egy részecske által létrehozott hatás figyelembevételére alkalmasnak kell lennie, a második komponenst a jelből eltávolítva az 10 15 20 25 30 35 40 45^ 50 55 60 Ahhoz, hogy csak a méretre vonatkozó jelek esetében az impulzusamplitúdót meg lehessen ál-15 lapítani, mely egy most leírandó célból valamely kívánt értékre állítható, egy olyan szervre van szükség, mellyel az impulzusamplitúdót változtaíhni lehet, vagy ezen jelcsatorna esetében az érzékelő szerv gerjesztésének intenzitása változ-20 tatható, vagy a 126 detektáló szerv tartalmaz egy olyan erősítőt, melynek erősítése adjusztálható, vagy a 130 adjuszltálható attennátor kapcsolható a 124 ponton levő jelek vételére szolgáló csatornába. Ez utóbbi kimenete a 132 pont. 25 Azokat a jeleket tekintve, amelyek mint az érzékelő zóna áraim rádiófrekvenciás része eredményeként jönnek létre, ezek ugyanúgy vizsgálhatók, mint a 3. és 4. ábrával kapcsolatban már le 30 lett írva, mely esetben a 132-vel jelzetten kívül további két jelkimenet lesz, vagy a háromnak egy összege. Ezekről annyit, hogy az egyik csak a méretre vonatkozik, a másik a kapcsok és a méret közötti kapacitív hatásra, a harmadik pe-25 dig a kapcsok és a méret közötti rezisztív hatásra. Az 5. ábra szerinti szerikezetben a rádiófrekvenciás' jeleknek komponensre való bontására nincs szükség. Ahelyett a 46 ponton levő jel a 12 amplitúdómodulációs detektáló szervre kerül 40 a 122 ponton csupán egy kimenetet eredményez. A rádiófrekvenciás jelet demodulálva, a szokásos impulzustípusú jel megjelenik. így 126 tartalmazhat szűrőiket, erősítőket, demodulátorokat, stb. Mivel sok részecske rádiófrekvencián „átlátszó", az ebből a csatornából származó jelimpulzusok kisebbek, mint a másik csatornából származók, míg a másikak egyenlők. A jelek összehasonlítása céljából, mint ettől a készüléktől megkövetelhető, szükséges, hogy a jelek adjusztálhatók legyenek rendszerint a 128 és 130 50 blokkban történő adjusztálás praktikusabb és gazdaságosabb, de a 134 blokkal jelölt adjusztálhátó erősítő értékesebb lehet. A 136 és 132 pontokon megjelenő jelek a 110 összehasonlító szervre kerülnek, mely jelen esetben kivonó 55 áramkör, mint például egy differenciálerősítő. A 138 pontbeli kimenet ráadható egy valamilyen típusú 140 számlálóra, vagy váltakozva egy kapuáramkörre, vagy többcsatornás analizátorokra, tárolókra, regisztrálókra, vizuális kiíró esz-60 közökre és hasonlókra. 13