157725. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyékony közegben szuszpendált részecskék tanulmányozására
21 157725 22 keresztül haladó részecske rezisztív és méretbeli hatására vonatkozó információit. A 46 porton megjelenő jel ft frekvenciájú modulált hordozó lesz, és -mindaddig, amíg az érzékelő zónán keresztül részecske nem halad át, az 50 érzékelő szerv pusztán továbbítja a hordozót az 52 detektorhoz, mely hordozón semmiféle oldalisáv nincs. Az 52 detektáló szervben van a 64 széles sávú erősítő, melynek a 66 ponton megjelenő kimenő jele a 68 hordozó frekvmcia-attennátorra kerül, mely attennátor a 70 pontnál egy másik 72 erősítőre kapcsolódik, mely szintén szélessávú erősítő. A hordozó frekvencia^aittennátor szerepe a százalékos moduláció növelése, hqgy biztosítani lehessen a nagyobb erősítést és az ezt követő demoduláció lehetőségét. Bizonyos körülmények között csak közepes hordozó-elnyomás biztosítható és/vagy a 64 szélessávú . erősítő elé helyezhető, vagy teljesen mellőzni lehet. Észrevehető, hogy a 3. ábra szerinti elrendezésben nincs felhasználva egyenáramú áramforrás, így nincs szükség olyan elektródákra, melyek a szuszpenziós elektrolitnak az érzékélő zónához való lehetőleg szaros kapcsolásait biztosítják. Mikor az érzékelő zónáihoz viszonyítva részecske halad át, a hordozó modulálódni fog és a 46 és 66 pántokon levő jelen oldalsávok jelennek meg. Ha a 68 hordozó frekvencia-iattennátor megfelelően működik, az oldalsávjelek egyedül a 70 ponton jelennek meg és a 72 erősítőben felerősítve a 74 pontnál a 76 fázisérzékeny detektáló szervre kerülnek. Ha nem működik megfelelően a maradekhordozo a fázisérzékeny detektor kimenetén csak egy egyenáramot fqg létrehozni, amelyről a reá szuperponált jelek könynyen leválaszthatók valamilyen egyenáramú blokkolással. Meg lehet említem, hogy a moduláció mentéké extrém kicsiny, erre bizonyos később leírandó elrendezéséknél még visszatérünk. A 3. ábra szerinti elrendezés vizsgálatával kapcsolatban egy feltétellel kell élni, mely szerint az érzékelő zóna és a csatolások kapacitása és ellenállása fázisváltozásának befolyása a hordozóra állandósult állapotú körülmények között elhanyagolható, vagy ki van kompenzálva. Hasonlóképpen a 32 tápforrás véges impedanciája a 46, ponton levő jelre semmiféle káros hatást nem gyakorol. A 64 szélessávú erősítő egy kiserősítésű izolációs áramkör, amely egyaránt használható nagy és kis jelekre. Az erősítő az" 50 érzékelő szervnek az. 52 detektáló szervtől való izolálására szolgál, és funkciója ténylegesen véve nem detektálás, ámbár ia nagyobb 52 blokkon belül foglal helyet. A 68 attennátor bármilyen formájú lehet, mint például egy keskenysávú szűrő, mely piezzoelekt'romas komponenssel rendelkezik a hordozó frekvencia elnyomása céljából, mely elnyomás egy nagyon keskeny sávban jó hatásfokkal történik. A hordozó-frekvencia-attennátor és a szélessávú erősítő egyszerűen kiképezhető egy egyszerű differenciálerősítőből, melynek egyik bemenetét a közvetlenül a rádiófrekvenciás energiaforrásból vett modulálatlan feszültség hajtja meg, mely feszültséget úgy keli beállítani, hogy amplitúdója és fázisa közelítőleg ugyanakkora legyen, mint a másik bemenetre kerülő modulált jelé. Az a jel, amely a hordozó csillapítása után megmarad, a 70 ponton jelenik meg és kis energiája miatt felerősítődik, hogy könnyebben lehessen komponenseire választani: Hasonlóképpen előfordulhatnak olyan, az oldalsávon kívül fekvő jelek, melyekre semmi szükség sincs, mivel kölcsönhatások léphetnek fel, úgy hogy a 72 erősítőn a maradók jel úgy kerül át a 74 pontra, hogy közben a részecskének az érzékelő zónán való áthaladása alatt keletkezett szükségtelen frekvenciájú jelek elnyomódnak. A 46 ponton levő jelek felhasználásaikor többféle különböző szerv szolgálhat vizsgálati célokra a nagyon egyszerűektől az igen bonyolultakig terjedően. Az alábbiakban az ezekre vonatkozó megfontolások következnek. Az egyik egyszerű forma az 56 és 58 kimeneten megjelenő impulzusokat számlálja, mivel ezen jelek impulzus formában jelentkeznek. Ezen jelek összehasonlítása bizonyos fajtájú részecskék jelenlétekor vagy hiányakor detektálható. Például, ha egy "fiziológiás sótartalmú szuszpenzió olyan részecskékből áll, ,amelyek nagyon kicsiny dielektromos állandóval rendelkeznek, az ilyen részecskék nagyfrekvenciás áram esetén nagy impedanciájúak, és mindkét kimeneti csatornán változást hoznak létre, úgyhogy mindaddig, amíg mindkét csatornán összehasonlítható méretű egyidejű impulzusok figyelhetők meg, a szuszpenzió gyakorlatilag tiszt». 10 15 20 25 30 35 40 < 45 50 55 60 A találmány elméletére adott magyarázatból 20 kitűnik, hogy a részecskének az érzékelő zónán való 'áthaladásakor fellépő változás által keltett rezisztív jelfeszültség-Jtomponens fázisban lesz az érzékelő zóna áramával, míg a keltett kapacitív jelfeszültség-kompoinens erre az áramra 25 merőleges lesz. Következésképpen a jelek között detektálható és identifikálható fáziseltérésnek kell lennie. A 76 fázisérzékeny detektáló sízerv, mely a két komponens közötti fáziseltérést érzékeli, képes arra, hogy a két komponenst egymás„0 tói elválassza. Az 56 és 58 kimeneti pontokon ezért két különböző jel jelenik meg a leírtak szerint. A jeláram fázisának viszonyítása több különböző módon érhető el. Alkalmazható a 78 refe-35 rencia-fázis áramkör, mely a 32 tápforrásra a 80 csatoláson kapcsolódik. Ezen csatolásnak vagy összekötésnek 82-nél fázisszabályozó áramkört kell tartalmaznia, úgyhogy a relatív fáziséltérés vizsgálati okokból változtatható legyen, vagy 40 togy meg lehessen találni a fázisösszefüggés azon feltételét, amely a legjobb szétválasztást vagy a legjobb amplitúdódifferenciálást, stb. biztosítja. A 80 csatolás helyett mesterségesen vagy lokálisan létrehozott fázis-referencia áramig kör is használható. 11
