157722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliakrilnitril vagy poliakrilnitril-kopolimérek csekély monomértartalmú oldatainak folyamatos előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. X. 11. (CE—671) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1967. X. 13. (WP 39v c/127 722) Közzététel napja: 1970. III. 05. Megjelent: 1971. V. 15. 157722 Nemzetközi osztályozás: C 08 gl , V.* i&it'Xil •'«/s < \ . / '' ' ? / i f fl i Feltalálók: Dr. Roth Eberhard oki. vegyész, Kröning Hans-Joachim oki. vegyész, Premnitz, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Chemiefaserwerk „Friedrich Engels", Premnitz, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás poliakrilnitril vagy poliakrilnitrií-kopoliinéreik csekély monomértartalmú oldatainak folyamatos előállítására A találmány tárgya eljárás poliakrilnitril vagy polikarilnAtnl-kopolirnórek, kiváltképpen fonó­oldatok csekély monoinértartalmú feldolgozható oldatainak folyamatos előállítására, a monomer­nek a polimer valamely oldószerében, előnyösen S dimetilfarmamidban történő polimerizációja és a nem polimerizált monomernek ezt követő igen csekély monomer-maradékig történő eltávolítá­sa útján. Az így kapott polimer-oldatok alakí­tásra, kiváltképpen fonalaik vagy szálak készíté- io sere alkalmasak. Ismeretes, hogy akrilnitrilpdhmérekből illetve -kopolimérekből idomok oly módon készíthetők, hogy a polimereket oldataikból dolgozzák fel, fo­nalakká vagy szálakké felfonják. Ez ismert mó- 15 don, száraz vagy nedves fonási eljárással törté­nik. Ezek a poliméroldatok előállíthatók oly mó­don, hogy pl. vizes közegben, szuszpenziós poli­merizációval készített poralakú polimert a poli- 20 mér valamely megfelelő oldószeréiben felolda­nak. Újabban ismeretesek eljárások, melyek a po­limer és az oldat külön-külön történő hossza­dalmas előállítását kiküszöbölik és az akrilnit- 25 rilt illetve a monomérfceverékeket a polimer va­lamely oldószerében direkt polimerizálják, s így többnyire közvetlenül feldolgozható oldatokat kapnak. Ezek az eljárások, amennyiben a poli­rneriziációt homogén fázisban végzik és a poli- 30 mér közben szilárd alakot nem vesz fel, oldat­polimerizációnak tekinthetők. Az alkalmazott ol­dószerek szervetlen sóoldatök, így nátriurnroda­nid vagy cinkklorid, vagy szerves oldószerek, fő­képpen dimetilformamid vagy dimétilsizulfoxid. Történtek javaslatok továbbá y-bu tirolakton etilénkarb#nát, dimetilacetamid és salétromsav használatára is. A monomereknek oldószerekben történő di­rekt polimerizádójával kapott poliméroldatok a polimerizálás befejezése után a polimerizációs reakció nem tökéletes lezajlása miatt általában nagyobb mennyiségben nem polimerizált mono­mereket tartalmaznak, amelyek akrilnitrilből és adott esetben kismennyiségű ko-monomérekből állanak. E monomerek általában viszonylag könnyen illó anyagok. Az így kapott polimérol­datokat minden további előkezelés nélkül alakít­ják, ékkor a monomerek az alakítás alatt vagy ez után az oldószerrel együtt a végtermékből tá­voznak, vagy pedig megpróbálják a monomert a poliméroldatfoól a feldolgozás előtt eltávolíta­ni. Ez a módszer azonban a poliméroldatok igen nagy viszkozitása miatt jelentős nehézségekkel jár. A nem polimerizált monomereknek a poli­méroldatból való eltávolítására a legáltaláno­sabb módszer a vakuumdesztilláció. A nem rea­gált monomereknek a poliakrilnitril dimetilszui­foxidos oldataiból való elkülönítésére azt java­solták, hogy a monomer 70—90%-os polimerizá-157722

Next

/
Thumbnails
Contents