157696. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehéz fémsók alkilezésére, alkenilezésére vagy arilezésére organó-triptich-silox-azolidinek segítségével
157696 5 kloridot kapunk, olvadáspont 176 C° (az irodalmi érték 177 C°). 3. példa: 400 ml etilalkoholban és 290 ml vízben 62,75 g femltriptichsziloxazolidint oldunk. Keverés közben cseppenként szobahőmérsékleten 67,9 g higany(II)klorid, 23,6 g ammóniumfluorid, 32 g ammóniumklarid 210 ml vízben készített oldatát adjuk hozzá. Kb, 3 óra után a reakcióelegyet 50—60 C°-ra melegítjük, majd az etanol oldószert eltávolítjuk. A közben kiváló kristálykása 60 g (az elméletinek 83%-a) 269—270 C° olvadásponltú (irodalmi érték 271 C°) fenilhiganykloridot tartalmaz. Higany(II)nitrát felhasználásakor 60—70%os kitermeléssel a megfelelő f.enilhiganynitrát (olvadáspont 177 C°, irodalmi érték 176—186 C°) képződik. 4. példa: 26 g (0,1 mól) bizmutoxidot platina tégelyben 50 g 40%K>S folysawal öntünlk le, és kb. 40 C°ra melegítjük. Ezután 200 ml telített ammóniumfluorid oldatot adunk hozzá. Ebbe a keverékbe lassan 75 g (0,3 mól) fenütriptichsziloxazolidint keverünk bélé, és kissé felmelegítjük. A képződött, először kásaként a felületen úszó reakciótermék lehűléskor szilárd és rideg lesz. Leszűrés és vízzel történő átmosás, valamint a maradék szárítása után ebből az oldhatatlan részektől éterrel 19 g fehér, kristályos anyagot különítettünk él (az elméletinek 44% j a). Etanolfoól való átkristályosítással 78 C° olvadáspontú (irodalmi érték 78 C°) tiszta bizmuttrifenilt kapunk. Analízis: számított: C 49,09%, H 3,43%, Bi 47,48%, talált: C 49,05%, H 3,49%, Bi 47,48%. 5. példa: 18 g (0,1 mól) antimónfluoridot 250 g telített ammóniumfluorid oldatba és 50 g 40%-os folysavba adagolunk. Ebbe az oldatba erős keverés és enyhe melegítés közben fokozatosan 75 g (0,3 mól) feniltriptichsziloxazolidint viszünk be. Ekkor barnás, sűrűnfolyó termék képződik, amely lehűléskor megdermed. A 70 Cc felé való melegítést kerülni kell, mert ez benzol lehasadását okozhatja. A megdermedt anyagot elválasztjuk, vízzel mossuk, és megszárítjuk. Tisztítás céljából szétdörzsöljük és az együtt képződött kis mennyiségű trifenilantimónt (olvadáspont 47 C°, irodalmi érték 46—48 C°) éterrel kimossuk. Az oldhatatlan részt forró etilalkohollal feloldjuk, amelyből lehűlés után Színtelen difenilantimónfluorid kristályosodik ki (kitermelés az elméletinek 45%-a). Analízis: 10 15 20 25 30. 35 40 45 50 55 60 65 számított: C 48,86%, H 3,42%, F 6,44%, talált: C 48,36%, H 4,04%, F 6,36%. 6. példa: 45 g (0,1 mól) ólom(IV)acetátat 300 ml telített, vizes ammóniumfluorid oldatba adagolunk, és részletékben szobahőmérsékleten azonnal 76,0 g (0,4 mól) métiltriptichsziloxazolidint adunk hozzá. Az először jelentkező barna színeződés (Pb02 ) kivilágosodása és eltűnése után még 1 óra hosszat keverjük, és 70 C°-ra melegítjük. Ezután lehűtjük, és az amorf fehér csapadékot elválasztjuk. Etanolos tisztítás után 24,5 g (az elméletinek 90%-a) dimetilólomdifluoridot kapunk. Analízis: számított: C 8,73%, .H 2,8 %,, Pb 75,3%, talált: C 8,88%, H 2,65%, Pb 74,8%. 7. példa: 22,5 g (0,05 mól) ólom(IV)acetátot szobahőmérsékleten, keverés közben telített ammóniumfluorid oldatba adagolunk. Rögtön ezután a reakcióelegybe részletekben 50 g (0,2 mól) viniltriptichsziloxazolidint viszünk be, miközben a reakciós edényt időközönként hideg vízben hűtjük. A reakcióelegyet kivilágosodás (1. előbb) után még további 2—3 óra hosszat keverjük, és 1 éjszakán át állni hagyjuk. Ezután a kivélt terméket elválasztjuk. Etanolos mosás és szárítás után 13 g nyersterméket kapunk, amely 7,6 g divinilólomfluoridból (az elméletinek 51-%^a) analízis: számított: C 16,05%, H 2,02%, F 12,7 %, talált: C 15,50%, H 2,15%, F 13,03%, és 5,4 g trivinilólomfluoridból (az elméletinek 35%-a) áll, analízis: számított: C 23,44%, H 2,93%,, F 6,18%, talált: C 25,21%, H 2,80%, F 7,61%. Ha a reakcióelegyhez 20 g 40%-os folysavat adunk tiszta fehér színű terméket kapunk, eközben azonban könnyen kismértékű vinilcsoport lehasadás következik be. 8. példa: 300 ml telített ammóniumfluorid oldathoz 45 g (0,1 mól) ólom(IV)acetátot adunk, és keverés közben részletekben azonnal 100 g (0,4 mól) feniltriptichsziloxazolidint adagolunk hozzá szobahőmérsékleten. Az adagolás befejezése és a kávébarna színeződés eltűnése után fehér, amorf csapadék képződik, amelyet 60 C°-ra való rövid 3