157686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőzáteresztő hajlékony lapok előállítására
7 157686 8 tű támasztólemez között visszük rá a hordozófelületre, a második réteget pedig az előnyösen függőleges helyzetben rögzített kenőkés és a kenőkés után elrendezett, a hordozófelület mozgásával ellentétes irányban dűlő helyzetű támasztólemez között visszük fel közvetlenül a fenti módon felvitt első réteg felületére. A koaguláltatást előnyösen oly módon végezzük, hogy a bevont réteget vivő hordozólapot, annak bevont felületével lefelé fordítva, 20 C° hőmérsékletű vízbe merítjük. Előnyös a bemerítést ebbe a koaguláltató folyadékba hidegen, pl. az említett 20 C°-on végezni és a bemerített bevonat réteget addig a koaguláltató folyadékban tartani, amíg a koaguláltató folyadék kilúgozó hatása következtében már csak annyi oldószer marad vissza a rétegben, amennyi már nem idézheti .elő a réteg pórusos szerkezetének öszszeesését a hőmérséklet emelése esetén; ezután a töltőanyag eltávolítása céljából a réteget magasabb hőmérsékletű, pl. 60 C°-os koaguláltató folyadékba visszük, ahol a koaguláltató folyadékot a kilúgozandó réteghez képest ellenáramban áramoltatjuk és magát a kilúgozandó réteget e folyadékban mángorló hatásnak vetjük alá. A kilúgozott és megszárított mikropórusos lapalakú termék második rétegének felületét kívánt esetben bepermetezhetjük egy a polimer alapanyag oldására alkalmas oldószerrel és így az anyag mikropórusos szerkezetét a felületen részleges összeesésre bírhatjuk; az így kezelt felület gázáteresztőképessége még mindig számottevően nagyobb lesz, mint a nem pórusos állapotú polimer alapanyagé. E kezelés segítségével a találmány szerinti lapalakú terméknek barkásbőrjellegű külső megjelenést adhatunk; ily módon a terméket műbőrként használhatjuk fel pl. cipőfelsőrész készítésére. A találmány szerinti eljárással előállított termék — amint az az alább részletesen ismertetendő módon, pl. 25—30 C° koaguláltatási hőmérséklet és 70—80 C° kilúgzási hőmérséklet alkalmazásával elkészíthető — pl. az alábbi tulajdonságokat mutathatja: alapréteg-vastagság 0,95 mm, bevonatréteg-vastagság 0,75 mm, súly 747,6 g/m2 , vízgőzáteresztöképesség (exszikkátormódszerrel mérve) 1455 g/m2 /24 óra; a terméknek a vízbehatolással szembeni ellenállóképessége 9 cm Hg-oszlop hidrosztatikai nyomómagasságnak felel meg. Az ilyen tulajdonságokat mutató termék jól alkalmazható cipőfelsőrészanyagként. A vízgőzáteresztőképesség meghatározására szolgáló exszikkátor-módszert a 3177/1959. sz. angol szabvány szerinti módon, de 38 C° hőmérsékleten, 100% viszonylagos nedvességtartalomnak megfelelő névleges nedvesség-gradienssel viteleztük ki. A hidrosztatikai nyomómagasság mérése a 2823. sz. angol szabvány szerinti módszerrel történt. A találmány szerinti eljárás különféle módokon vitelezhető ki a gyakorlatban; az eljárás egy előnyös kiviteli módját az alábbiakban a közölt példa és a csatolt rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A csatolt ábrákon: az 1. ábra az eljárás folyamatábrája; a 2. ábra az eljárás kivitelezésére szolgáló berendezés egy kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete; az ábrán a (400) bevorióberendezés és az (500) koaguláltató tartály látható; ezzel a berendezéssel az alap-réteget pépes állapotban vihetjük fel a hordozófelületre, majd erre egy második felületi réteget vihetünk és a két réteget együttesen koaguláltatJhatjuk, az 1. ábra szerinti folyamatábra (40), (41) és (50) lépéseinek megfelelően ; a 3. ábrán a 2. ábra szerinti kettős bevonóberendezés vázlatos felülnézete látható; a 4. ábra az (500) koaguláltató tartály belépővégének vázlatos keresztmetszete, a 2. ábrán feltüntetett IX—IX síkban; az 5. ábra az alapanyagnak az oldószerhez ill. a töltőanyagnak az alapanyaghoz viszonyított, súlyrészekben kifejezett mennyiségi arányainak összefüggéseit mutató grafikon, amelyen abszcisszaként az alapanyagnak az oldószerhez viszonyított, az alapanyag százalékában kifejezett mennyiségi aránya, ordinátaként pedig a töltőanyagnak az alapanyaghoz viszonyított megfelelő mennyiségi aránya van feltüntetve. Az eljárás általános ismertetése. Az 1. ábrán az eljárás főbb lépéseit (32) és (80) közötti számokkal jelöltük. Szerepel az- ábrán még két segédművelet is, a nátriumklorid őrlése szűk mérethatárok közötti finomszemcsés termékké (20), valamint a hordozólap előállítása (25). Hordozólapként egy nagy sűrűségű polietilén zsugorítása útján kapott pórusos lap szolgál; ezt oly módon állítjuk elő, hogy a Zieglerelj árassal készült nagy sűrűségű polietilén-port egyenletes rétegben szétterítjük egy simafelületű fém-szállítószalagon, a szállítószalagon szétterített réteget egy megfelelően hevített kemencén vezetjük keresztül, hogy a szemcsék zsugorítását elérjük, majd az így kapott zsugorított lapot lehűtjük és leválasztjuk a szállítószalagról. Az így kapott zsugorított lapnak az a felülete, amely a sima fémfelülettel volt érintkezésben, simább, mint a másik felület; ezt a simább felületet alkalmazzuk a koaguláltatandó keverék szétterítésére hordozófelületként. Az eljárás fő lépései tehát a következők: két különböző pépszerű keveréket készítünk, amelyek mindegyike egy dimetilformamidban oldott poliészter-alapú poliuretánból, finoman elosztott nátriumkloridból és korom-pigmentből áll, mimellett az első (az alapréteg anyagát képező pép) több polimert, kevesebb sót és kevesebb pigmentet tartalmaz, mint a második (a bevonatréteg anyagát képező) pép és így viszkozitása is nagyobb. Ezek a pép-készítési műveletek képezik az eljárás (30) és (36) lépését. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 .60 i
