157686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőzáteresztő hajlékony lapok előállítására

3 157686 4 azonban természetszerűleg számottevően bonyolultabbá teszi az eljárást. Azt találtuk, hogy ha az említett második réteg kialakítására szolgáló keveréket még az első réteg anyagát szolgáltató keverék koaguláltatása előtt visszük rá az első rétegre, akkor a két réteget egyidejűleg koaguláltathatjuk és az említett nehézség nem lép fel. Így tehát a jelen találmány oly eljárás vízgőzáteresztő hajlékony lapalakú termékek előállítására, amelynek során egy filmképző hajlékony polimer hőrelágyuló elasztomer alapanyag oldószerrel készített oldatából egy szétteríthető keveréket készítünk, ebből a keverékből folytonos réteget képezünk egy oly ideiglenes hordozófelületen, amelyhez a réteg odatapad, majd az oldószer eltávolítását megelőzően egy második réteget képezünk az említett első réteg felületén ugyancsak egy filmképző hajlékony hőrelágyuló elasztomer polimer alapanyag oldószerrel készített oldatát tartalmazó szétteríthető keverékből, a hordozófelületen így kialakított két réteget oly koaguláltató folyadékkal kezeljük, amely nem oldószere a polimer alapanyagnak, de legalább részlegesen elegyedik a polimer alapanyag oldására alkalmazott oldószerrel, ily módon mindkét réteg alapanyagát koaguláltatjuk, és az oldószert lényegileg teljesen eltávolítjuk az anyagnak a koaguláltató folyadékkal való mosása utján, majd a kapott lapszerű terméket megszárítjuk és leválasztjuk az ideiglenes hordozófelületről. A fentiekben alkalmazott „mosás" kifejezés kiterjed az anyagnak a koaguláltató folyadékba való egyszerű bemerítésére is. Az első réteg kialakítására előnyösen oly keveréket alkalmazunk, amelynek viszKozítása nagyobb, mint a második réteg kialakítására szolgáló keveréké. Az első réteg kialakítására szolgálói keverék 25 C° hőmérsékleten mért viszkozitása előnyösen nagyobb lehet, mint 700 poise. Egyes esetekben kívánatos lehet az egyik vagy mindkét réteg kialakítására szolgáló keverékbe valamely eltávolítható szilárd töltőanyagot is bevinni; ez egy meghatározott szűk határértékek közötti szemcsenagyságra őrölt szilárd anyag lehet, amely nem oldódik az alapanyag oldószerében, de előnyösen oldódik a koaguláltató folyadékban és így ezt a töltőanyagot az alapanyag koasuláltatása közben vagy után könnyen eltávolíthatjuk, egyszerűen az anyagnak a koaguláltató folyadékkal való további kezelése útján. A töltőanyagot előnyösen oly szemcseméretűre őröljük, hogy a szemcsék legalább 50%-ának átmérője 4 mikron és 20 mikron között legyen. A szemcsék átlagos átmérője célszerűen 10—14 mikron, előnyösen 13 mikron legyen. Ez utóbbi átlagos szemcseméret-értéktől mindkét irányban pl. 4,5 mikron eltérés engedhető meg; ezt az átlagos szemcseméret-értéket e leírásban „13 + 4,5 mikron (standard eltérés 1)" megjelöléssel adjuk meg. Töltőanyagként előnyösen nátriumklorid alkalmazható. Az említett szemcseméretek fotoextinkciós szedimentométer műszerrel (pl. az Evans Elekctro Selenium Ltd. „Model No. 41" gyártmánya) határozhatók meg; az e leírásban szereplő értékeket ezzel a műszerrel mértük, a gyártó vállalat használati utasítása szerint (ez utóbbi H. E. Rose, Engineering, 1950. márc. 31. és ápr. 14., valamint ugyanazon szerző Nature, 169, 287 (1952) közleményein alapul). A második réteg kialakítására szolgáló keverékben az eltávolítható szilárd töltőanyag menynyisége olyan lehet, hogy a töltőanyagnak az alapanyaghoz viszonyított súlyaránya a keverékben 0,5:1 és 6:1 között, előnyösen 3:1 és 6:1 között legyen. Az első réteg kialakítására szolgáló keverékben az eltávolítható szilárd töltőanyagnak az alapanyaghoz viszonyított súlyaránya 0,5:1 és 3:1 között, előnyösen 1,78:1 között lehet. A találmány szerinti eljárásnak a szükséges műveletek egyszerűbbé tétele mellett • további előnyei is vannak. Így a két réteg egyidejű koaguláltatása nagyobb laminációs szilárdságot eredményez, ami azt jelenti, hogy a rétegek nagyobb ellenállást fejtenek ki az egymástól való szétválasztással szemben. Emellett azt találtuk, hogy bizonyos összetételek esetén a termék hajlamos arra, hogy egy „sejtszerű" szerkezetnek nevezhető szerkezetet alakítson ki, amely egy mikropórusos szerkezeti felépülésen belül számos viszonylag nagy, szabad szemmel is látható sejteket ill. makropórusokat tartalmaz; az ilyen szerkezet általában kisebb szívóssággal, kopásállósággal és a beszakadás továbbterjedése ellen kisebb ellenállóképességgel jár. Azt tapasztaltuk, hogy bizonyos összetételek esetében, amikor a külön-külön kialakított rétegekben ilyenfajta sejtszerű szerkezet hajlamos kialakulni, a találmány szerinti együttes koaguláltatás esetén nem alakul ki ilyen nem-kívánatos sejtszerű szerkezet. Az első réteg kialakítására szolgáló keverékben az alapanyagnak az oldószerhez viszonyított mennyiségi aránya 25:75 és 35:65 között, előnyösen 30:70 körül lehet (súlyrészekben kifejezve). A második réteg kialakítására szolgáló keverékben az alapanyagnak az oldószerhez viszonyított, súlyrészekben kifejezett mennyiségi aránya 20:80 .és 30:70 között, előnyösen 25:75 lehet. Az első réteg kialakítására szolgáló keverékben a töltőanyagnak a polimer alapanyaghoz és a polimer alapanyagnak az oldószerhez viszonyított mennyiségi aránya előnyösen oly értékeknek felel meg, amelyek a csatolt rajz 5. ábráján látható grafikonon a DQLMD pontokat összekötő vonalak által határolt területen belül, pl. a AKLMA pontokat összekötő vonalak által határolt területen belül, előnyösen a RSTUR pontokat összekötő vonalakon belül esnek. Amennyiben az említett értékek az RSTUR pontokat összekötő vonalak által határolt területen belül vannak, a termékben makropórusok képződése nem valószínű. Ha azonban a töltő-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60