157659. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazolidin- és tiazin-származékok előállítására

7 157659 8 8. példa 80 g l-(2,6-dimetil-3-nitro)-fenil-tiokarbamidot 80 ml l,2-dibrómpropanol-3-mal és 80 ml izoamilalkohoUal 16 órán át forralunk. Lehűtés után kristálykiválás indul meg, melyet 100 ml száraz éter részletekben történő adagolásával segítünk elő. A leszivatott, 1,2-dibrómetánnal és éterrel mosott, majd szárított csapadékot (65 g) 600 ml forró vízben oldjuk, csontszénnel derítjük, s ammóniával meglúgosítjuk. A kiváló mézgát kloroformmal felvéve, az oldószer lepárlása után 35 g 2-imino-3-(2,6-dimetil-3-nitro)^fenil-4--oximetil-tiazolidint kapunk. O.p.: 60—62 C. A termék butanolos oldatban képzett klórhidrátja 239—242 C°-on olvad. 9. példa 20 g l-(2,6-dimetil-3-nitro)-fenil-tiokarbamidot 80 ml l-klór-3-brómpropánnal 15 órán át forralunk. Lehűtés után a kivált csapadékot leszivatjuk, s klórbrómpropánnal, majd éterrel mossuk. A megszárított terméket forró vízben oldjuk, csontszénnel derítjük, s az ammóniával meglúgosított oldatból kiváló szirupot kloroformmal felvesszük. A kloroform lepárlása után visszamaradó 22 g mézgát 600 g szilikagélen a 2. példában megadott módon kromatografáljuk azzal a különbséggel, hogy az eluálást a 6. példában megadott pufferrel végezzük. A 0,45 Rf értékét mutató terméket tartalmazó eluátumokat a 6. példa szerint feldolgozva 14 g 2-imino-3-(2,6-dimetil-3-nitro)-fenil-perhidro-l,3-tiazint kapunk O.p.: 89—92 C°. 10. példa 80 g l-(2,6-dimetil-3-nitro)-fenil-tiokarbamidot 50 ml 1,3-dibrómbutánnal és 80 ml izoamilalkohoUal 16 órán át forralunk. A lehűtött s szirupszerű kiválást tartalmazó elegyet éter és 2 n sósav hozzáadása után 20 "percig keverjük, majd választótölcsérbe visszük át. Az elkülönülő alsó szirupszerű és a felette elhelyezkedő vizes fázist elválasztjuk, s azokat egyesítve nátronlúggal meglúgosítjuk. Ezután az elegyet kloroformmal kirázzuk s az oldószert lepároljuk. A 90 g-nyi maradékot 500 ml benzollal 10 percig forraljuk, majd lehűtés után az elkülönült csapadékot leszivatjuk. Ily módon 20 g 2-imino-3-(2,6-dimetil-3-nitro)-fenil-4-metil-perhidro-l ,3-tiazint kapunk. O.p.: 260—268 C°. A termék piridines oldatban ecetsavanhidriddel készült acetilszármazéka metanolból átkristályosítva 147—149 C°-on olvad. 11. példa 20 g l-(2,6-dimetil-3-nitro-4-bróm)-fenil-tiokarbamidot 20 ml l,2-dibrómpropanol-3-mal és 20 ml izoamilalkohoUal 16 órán át forralunk. A lehűtésre kivált kristályos csapadékot leszivatjuk, 1,2-dibrómetánnal s éterrel mossuk. A megszárított terméket (9 g) 200 ml forró vízben oldjuk, csontszénnel derítjük s még forrón ammóniával meglúgosítjuk. A kivált nyers 2-imino-3-(2,6-dimetil-3-nitro-4-brómfenil-5-oximetil-tiazolidin (5 g) butanolból átkristályosítva 198—201 C°-on olvad. A kiindulási vegyületként alkalmazott új tiokarbamidot a 2,6-dimetil-4-bróm-anilin tömény kénsavban ikáliumnitráttal végzett nitrálásakor kapott új 2,6-dimetil-3-nitro-4-bróm-anilinből (o. p.: 87—89 C°), a 6. példában leírt módon állítjuk elő. O.p.: 215—217 C°, míg a közbenső 3--benzoil-tiokarbamid 180—181 C°-on olvad. 12. példa 20 g l-(2-metil-4,6-dibróm)-fenil-tiokarbamidot 80 ml 1,2-dibrómetánnal 6 órán át forralunk. A lehűtött reakcióelegyből kivált csapadékot leszivatjuk, a terméket kevés dibrómetánnal majd éterrel mossuk, s 40 C°-on szárítjuk. A nyersterméket 7-szeres abs. alkoholban melegen feloldjuk, csontszénnel derítjük, majd ammóniával meglúgosítjuk. Ezután annyi vizet adunk az oldathoz, míg további kiválás már nem történik. A kivált szilárd csapadékot leszivatjuk, vízzel mossuk s szárítjuk. Termelés 13 g. E termék 400 ml etilacetátban készült oldatát a 2. példában megadott módon 600 g szilikagélen kromatografáljuk, Rf = 0,5. A megfelelő eluátumok páirlási nwairadéfcát afos »allibohoilban oldjuk, ammóniával meglúgosítjuk, majd az alkoholt azonos térfogatú víz folyamatos pótlásával ledesztilláljuk, Eközben fokozatos kiválás észlelhető. A kapott 2-imino-3-(2-metil-4,6-dibróm)-fenil-tiazolidin 82—84 C°-on olvad. A kiindulási anyagként alkalmazott új tiokarbamidot 2-metil-4,6-dibróm-ainilinből állítjuk elő a 6. példában megadott módon. O.p.: 205—207 C° míg a közbenső 3-benzoil-származék 181—183 C°-on olvad. 13. példa 20 g l-(2-metil-4,6-dibróm)-fenil-tiokarbarnid.ot 20 ml 1,2-dibrómpropánnal és 20 ml izoamilalkohoUal 20 órán át forraljuk. A lehűtött oldatot éterrel hígítjuk, a kivált szirupról a folyadékréteget leöntjük, majd éterrel dekanltálva mossuk. A maradékot csontszén jelenlétében 800 ml forró vízzel extraháljuk, forrón szűrjük s ammóniával meglúgosítjuk. A kivált olajos terméket kloroformmal felvesszük, az oldószert lepároljuk, s a visszamaradó 10 g szirupot a 2. példában megadott módon oszlopkromatográfiával tisztítjuk, Rf=0,4. A kapott 2-imino-3-(2-metil-4,6-dibróm)-fenil-4-metil-Jtiazolidin szirupszerű tenruéfc, melynek azonosítását és tisztaságát 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4