157653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxazino-izokinolin-származékok előállítására

3 157653 4 általános képletű vegyületet — e képletben X halogén-, különösen klór- vagy brómatomot, rövidszénláncú alkoxicsoportot vagy egy —OY csoportot képvisel, mely utóbbiban Y cianometil-, p-nitrofenil-, legfeljebb 5 szénatomos alkoxikarbonil-csoportot vagy benziloxikarbonilcsoportot jelent, Rí, R-2 és R3 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — egy (III) általános képletű aminnal — e képlet ben Am jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel •— vagy ennek alkálifém-származékával reagáltatunk a reakció szempontjából közömbös oldószerben és amennyiben X helyén halogénatom áll, savlekötőszer jelenlétében, majd kívánt esetben a kapott vegyületet valamely szerves vagy szervetlen savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. A (II) általános képletű funkcionális karbonsavszármazéknak a (III) általános képletű aminnal való reagáltatása szobahőmérsékleten vagy felemelt hőmérsékleten folytatható le. Erősen exoterm reakció esetén előnyös a reakció lefolyását hűtéssel szabályozni. Közömbös oldószer alkalmazása különösen a (II) általános képletű karbonsavhalogenidek kiindulóanyagként való alkalmazása esetén ajánlatos. Közömbös oldószerként szénhidrogének, különösen aromás szénhidrogének, mint benzol, toluol vagy xilol, továbbá klórozott alifás szénhidrogének, mint 1,2-dikióretán vagy triklóretánok, továbbá éterszerű oldószerek, mint 1,2-dimetoxietán vagy 1,2-dietoxietán alkalmazhatók. Ha kiindulóanyagként (IÍ) általános képletű karbonsavhalogenideket alkalmazunk, akkor ajánlatos vízmentes oldószereket használni. Savlekötőszerként a (III) általános képletű amin legalább 1 mólos feleslege is alkalmazható. Ha (II) általános képletű kiindulóanyagként rövidszénláncú alkilésztert, pl. metil-, vagy etilésztert alkalmazunk, akkor ezt vizes vagy rövidszénláncú alkanolos, pl. etanolos oldatban reagáltathatjuk a (III) általános képletű aminnal. Folyékony aminők alkalmazása esetén oldószer használata nem feltétlenül szükséges. Az aminők, helyett alkalmazhatjuk azok alkálifémszármazékait is, különösen litiumamidok, mint litiumamid, litium-dietilamid, litiumpiperidid és hasonlók alkalmazhatók erre a célra. A (II) általános képletnek megfelelő kiindulóanyagok ismert módszerekkel állíthatók elő a megfelelő (IV) általános képletű karbonsavakból •— ahol Rí, R2 és R3 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — és sók esetben további tisztítás nélkül, közvetlenül alkalmazhatók a (III) általános képletű aminnal való reagáltatáshoz. A (II) általános képletű karbonsavhalogenidek pl. oly módon állíthatók elő a (IV) általános képletű karbonsavakból, hogy ezek alkálifém-, pl. nátrium- vagy káliumsóiból vagy ásványi savakkal képezett addíciós sóiból, pl. a hidrokloridokból, hogy ezt a kiinduló vegyületet oxalilkloriddal, tionilkloriddal vagy más halogénezőszerrel, mint foszforoxidkloriddal kezeljük, adott esetben valamely, a reakció szempontjából közömbös oldószer jelenlétében. Közömbös oldószerként előnyösnek bizonyult a metilénklorid, alkalmazhatók azonban klórozott etánok, mint 1,2-diklóretán, vagy monociklusos aromás szénhidrogének, mint benzol vagy toluol is ehhez a reakcióhoz. A (II) általános képletű kiindulóanyagként ugyancsak alkalmazható rövidszénláncú alkilészterek a (IV) általános képletű karbonsavakból észterezés útján állíthatók elő, pl. valamely rövidszénláncú alkanollal ásványi sav, mint sósav vagy kénsav jelenlétében. A (II) általános képletnek megfelelő kiindulóanyagként az említett rövidszénláncú alkilészte. reken kívül az ún. „aktivált észterek", pl. a cianometil- vagy p-nitrofenilészter is jól alkalmazhatók az (I) általános képletű vegyületek előállítására. Ezek az észterek is önmagukban ismert módszerekkel állíthatók a (IV) általános képletű karbonsavakból. Így a cianometilészterekhez oly módon juthatunk, hogy egy (IV) általános képiéül karbonsavat valamely közömbös oldószerben, pl. etilacetátban vagy metilénkloridban, tercier amin, pl. trietilamin jelenlétében klóracetonitrillel reagáltatunk. A p-nitrofenilésztereket pl. valamely (IV) általános képletű karbonsav p-nitrofenollal, diciklohexil-karbodiimid jelenlétében, valamely közömbös oldószerben, mint etilacetátban, tetrahidrofuránban vagy kloroformban való , reagáltatása útján nyerhetjük. A (IV) általános képletű karbonsavak reakcióképes funkcionális származékaiként alkalmazhatók továbbá e savak anhidridjei vagy a (II) általános képletnek megfelelő vegyes anhidridjei, pl. a (IV) általános képletű karbonsavak etoxi-, izobutoxi- vagy benziloxi-hangyasavval képezett vegyes anhidridjei is az (I) általános képletű vegyületek előállítására. Az említett vegyes anhidrideknek a (III) általános képletű aminnal való reagáltatása igen enyhe reakciókörülmények között mehet végbe. Az említett vegyes anhidrideket oly módon állíthatjuk elő, hogy a (IV) általános képletnek megfelelő karbonsavat valamely bázis, pl. trietilamin jelenlétében, közömbös oldószerben, pl. metilénkloridban egy klórhangyasavészterrel reagáltatjuk. A kapott vegyes anhidridet nem különítjük el, hanem ugyanabban az edényben reagáltathatjuk tovább a kívánt (III) általános képletű amin hozzáadása útján, hogy így közvetlenül az (I) általános képletű termékhez jussunk. A (IV) általános képletű (karbonsavak előállítása előnyösen oly módon történhet, hogy vala-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2