157650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikus anyag, valamint ez anyag származékainak előállítására
3 157650 4 Tej: nincs peptonizálás, nincs koagulálás. Keményítő: igen lassú és gyenge 'hidrolízis. lA maltózt, xilózt, manniózt, mannitot, glicerint, glükózt, szadharózt, trehalózt, ralffinózt és fruktózt í-elihasznáíja. A laktózt, adonlitot, ramnózt, szorfoitqt, arafbinózt, eskulint és mezoinozitot nem használja fel. Antibiotikus tulajdonságiak: (folyékony, sülylyesztett tenyészeHbein antdbiotik'us és tumorgátló anyagokat tenmel. Az F. I. 106 változat osztálybasorol ása: Az F. I. 106 változat rendszertahi helye: Hridham és munkatársai rendszerében (Appl. Microbiol. 6, 52. oldal, 1958) a mikroorganizmus a Retinaculum apertuim csoporthoz, a RED sorihoz tartozik. Baldacci rendszerében (Giorn. Microbiol. 6, 10. oldal, 1958) a mikroorganizmus az Albosporeus sorihoz, végül Waksman rendszerélben (The Actinomycetes, II. kötet, 129. oldal, 1961) a Ruber sorhoz tartozik. Az említett mikroorganizmus és az idézett rendszercsoportokhoz tartozó egyéb mikroorganizmusok jellemzőinek összehasonlítása során kitűnt, hogy egyetlen mikroorganizmus sem rendelkezik a vizsgált változattal egyező tulajdonságokkal. A II. táblázatiban összehasonlításként a vizsgált mikroorganizmuslhoz hasonló anyagokat termelő módosulatok adatait adjuk meg. A táblázatba felvettük a S. einereoruber, S. einereoruber var. fructo-fermentans, S. caespitosus és S. antibioticus fajokat is, bár ezek nem tartoznak a fenti csoportokba. Ismertettük az eltéréseket azoktól a fajoktól is, amelyek nem termelnek a vizsgálatihoz hasonló anyagokat. 10 15 20 25 .30 A találmány szerint felhasznált mikroorganizmus az S. albosporeus fajtól abban tér el (Waksman: The Actinomycetes II. kötet 171 oldal 1961), hogy utóbbiak nem termelnek oldható pigmenteket, a nitrátot redukálják, esnem teiranemelk kóníhidrogénit; a:z S. ctanatnomensistői (Waksman: The Actinomycetes II. kötet 195. oldal, 1961) és az S. fradiae-től <(Waksman: The . Actinomycetes II. kötet 2l!l. oldal, 1961) a vegetatív nndéliumok és a légmioéliumok színében különbözik; az S. ruber fajtól (Waksman: The Actinomycetes II. fcötét 271, oldal, 1961) az különbözteti meg, hogy az utóbbi koagulaltatija a tejiet és nem. termel oldható pigmentet, sem kénhidrogént. A találmány szerint felhasznált mikroorganizmus az S. rubescenstől (Waksman: The Actinomycetes II. kötet 27il. oldal, 1961) a légmieéliulmolk színében különbözik, további eltérés, hogy az S.rubesaens sem oldható pigmentet, sem kénhidrogént nem termel. Az S.oidiospanus-tiál (Waksman: The Actinomycetes II. kötet 251. oldal, 19:61) az különbözteti meg, hogy a vizsgált mikroorganizmus a initrátot nem redukálja, és a tejet nem peptonizálja. Ezenkívül az S.oidiosporus nem termel oldható pigmentet. Fentiekből következik, hogy az S.peucetius F. I. 106 változata mindazoktól a fajoktól eltér, amelyek hasonló anyagot termelnek, és általánosságiban eltér valamennyi fajtától, amelyek ugyanabban a rendszertani alcsoportba tartoznak, mint a vizsgált törzs. Az F. I. 106 változat különösen eltér a Daunomycint termelő S. peucetius anyatörzstől (1003 383 sz. brit szabadalom), minthogy előbbi élénkvörös színű vegetatív mioéliumokat, és időnként kéfceszöld-türfciz árnyalatot felvevő légmicéliumokat képez, s Adriamycin antibiotikumot termel. I. táblázat Az S.peueetius F. I. 106 változatának tenyésztési tulajdonságai. Közeg Növekedés Légmicélium Vegetatív mdeélium Oldható pigmentek Agar sörélesztő kis összefüggő nagyon ritkás, bőséges, sárgás intenzív először extraktum telepek, ráncos sima, halványmajd sárgasárgásvörös (Hesseltine és foltokkal, kerózsaszín, ninvöröses •majd barnásmtsai szerint+ ) mény, kiemelkedő, bőséges csenek spirálok és csavarok vörös Bennetritkás, kis nincs ritkás, először 1 nincs Agar különálló sárgás telepek sárgás, majd narancs Emersonközepes, kis nincs 'közepes, először vöröses-viláagar összefüggő telepek halványrózsaszín majd vöröses gosibarna
