157647. lajstromszámú szabadalom • Szelektív gyomirtószer

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 157647 #KTM% Nemzetközi osztály: A 01 n 19/02 läf Bejelentés napja: 1967. II. 07. (FA—669) * s ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1970. n. 06. Megjelent: 1970. XII. 31. Feltalálók: • Dr. Eue Ludwig, Köln-Stamramheim, Dr. Hack Helmuth, Köln-Buchheim, Dr. Schaefer Werner, Leverkusen-Steinibüchel, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Farbenfabriken Bayer Aktiengesellschaft, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Szelektív gyomirtószer A találmány szelektív gyomirtószenre vonat­kozik, amely hatóanyagként ismert benztiazo­iil-karbamid-Bzármazékot tartalmaz. A 2 756 135 sz. amerikai szabadalmi leírásból ismeretessé vált az, hogy az l-[2-jbenztiaziolil]­-1,3-dimatilkairbaffnid gyomirtó tulaj donságokalt mutat. Ezt a hatóanyagot gyapoifcfiöldeken gyom­irtásra alkalmazzák,,és az adagolást a vetés, és a haszonnövény kikelése közötti időiben vég­zik. (1. idézett szabadalmi leírás 10. példa.) Az ismert benztiazoliikaribamidokat a haszonnövé­nyek, kikelése előtt.. kell adagolni, mivel kike­lés után a „ növényekre . permetezve nagymér­tékű károsodást okoznak. ,; Azt találtuk, hogy az önmagában ismert. (I) képletű l-:[i2-benztiazolll]-d,3-dimetilkárbamid,. búza- és. árpaiföldeken a gabona kikelése előtt vagy után szelektív módon - gyomok leküzdé­sére rendkívül előnyösen használható. Kifejezetten meglepőnek minősíthető az, hogy a találmány szerinti gyomirtószer hatóanyaga a technika ismert állásával ellentétben búza és árpa gabonafajtákat nem károsítja, ugyanak­köir az összes egyszikű és kétszikű gyomnö­vényt teljesen kipusztítja. A szakirodalomból ismeretessé* vált ugyan az, hogy a hatóanyag­gal gyapotnál egy bizonyos szelektív hatás elér­hető, ha az adagolást közvetlenül a vetés után, tehát a növények kikelése előtt végezték. Ez 10 15 20 25 30 a szelektív hatás azonban, amelyet a gyapotnál közvetlenül vetés után használnak fel, csupán abban foglalható , össze,. hogy a vetésnél a ma­gok mélyebb talajrétegeikbe jutnak, ; ezekbe a talajrétegekbe a gyomirtószer már (nem hatol be, míg a kizárólag a felső talajrétegekben csírázó gyomnövények kipusztulnak. Kikelés után történő alkalmazásnál azonban a ható­anyag a gyapotot is erősen károsítja •(!. idé­zett szabadalom 1. példa táblázat). A fentiekkel ellentétben búza- és árpafölde­ken a hatóanyag valódi szelektív hatást fejt ki, miyel a hatóanyag, közvetlenül a haszonnö­vényektre permetezhető és még nagyobb adagok esetében is csak nagy mértékben kifejlődött gyomnövények ellen szükséges — a haszonnö­vények jól tűrik. A hatóanyag valódi szelekti­vitását még azáltal kívántjuk kiemelni, hogy más egyszikű kultúrnövények, mint záb, köles, rizs, rozs és kukorica esetében erős károsodást okoz és mind az egyszikű, minid a kétszikű gyomokat megsemmisíti. (L. 1. és .2. példa táb­lázatai.) Ennek folytán a búzában és árpában történő gyomirtás esetén a találmány szerinti gyomirtószer felhasználásával régóta fennálló műszaki előítéletet sikerült megszüntetni. A találmány szerinti gyomirtószerben ható­anyagként szereplő karbaimidszármazék búzá­ban és árpában hasznosítható szelektivitását :i továbiakfean azzal kívánjuk bizonyítani, hogy 157647

Next

/
Thumbnails
Contents