157644. lajstromszámú szabadalom • Túlárambiztosító detektor több nyílással rendelkező ferritekkel
157644 Iáit visszaszállító tekercs, ezen generátorral impulzusadóhoz szinkron kapcsolt felvevő tekercs, a jelkivezető tekercsről működtetett impulzusszállító, valamint a számláló által előre meghatározott időtartamon belül, adott áramerősség-küszöbértékét meghaladóan mért impulzusösszeg szerint működtetett jelző vagy lekapcsoló-TSzerkezet kombinációjából tevődik öszsze. Tapasztalati eredmények szerint ily módon megvalósítható a váltóáram erősségiének ellenőrzését biztosító fázis- vagy egysarkú jelfogó A mágneses működési elvet követve, a találmányi készüléket más szerkezeti felépítésben is elő lelhet állítani. A lekapcsolási idő előzetes kiválasztása és a készülék visszaállítása szempontjából minden változatnál igen nagy rugalmasság érhető el. A készülék gyakorlatilag állandó működési idővel és igen rövid visszaállítási idővel is működtethető. A találmány szerinti készülék főbb jellemzői és műszaki előnyei az alábbiakból tűnnek ki, ismertetve a példaképpeni kiviteli változatot ábrázoló rajzokat: az 1. ábra a találmány szerinti túlárambiztosító detektor elvi sémája, a 2. ábra továbbfejlesztett készülékváltozat egyszerűsített kivitelét ábrázolja, a 3. ábra a 2. ábra szerinti készülék tapasztalati úton nyert munkagörbéjét ábrázolja. Az 1. ábrán három mágneses átviteli elem látható, amelyek egy nagyobb központi áteresztőnyílással, valamint négy a, b, c, d kisebb nyílással rendelkeznek. Mindhárom elem működése a mágneses ellenállás elvén alapul. Ilyen mágneses átviteli elemek huzalozása közismerten a következőkből tevődik össze: E—• írásjelimpulzusokat felvevő tekercs, Rt —• újra kapcsoló tekercs, a nullhelyzetbe visszaállító impulzusok számára, S— jelkivezető tekercs, (nem ábrázolt)— az átviteli elemek kivezető sark álhoz kapcsolt táptekencs, A-tekercs— vagy vasmagvonal, amely a c kivezető kapocshoz csatlakozik. E tekercset (helyzetbeállító tekercs) többnyire egyenáram járja át, amely az átviteli elemek kivezető kapcsa körüli fluxust megfordítja abban az esetiben, ha oda írásjelimpulzus érkezik. Ezen áram a kimenő impulzusjel előállításához feltétlen szükséges. A helyzetfoeállító elemet átjáró áramnak minimálisnak kell lennie, azonkívül meg kell, hogy feleljen a kimenő kapcsok körül létesülő koercitiv térnek. Valamely példaképpeni kivitel esetén az áramerősség 0,15 mA, és határértéket képez. A találmány szerinti detektorban pl. 50 periódusú váltóáraim az 1 és 2 elem c kimenő kapcsain fordított értelemben halad át. A kapcsok az 5 transzformátorhoz csatlakoznak, valamint ennek közvetítésével arra a 6 energiaeloszLó vonalra, amelynek túláramát a készüléknek detektálni kell. Az 1 és 2 elem Rí újrakapcsoló tekercse az ábrán fel nem tünetiett kétfázisú impulzusge-5 nerátorhoz oly módon kapcsolódik, hogy az impulzusadó kapcsait külön-külön két időben eltolt impulzussorozat keletkezhessen. A 3 elem Ü2 újrakapcsoló tekercsét ugyanezen generátor másik fázisa táplálja. Az 1 és 2 elem két E fel-10 vevő tekercsét az impulzusgenerátor minden egyes ciklusában I írásjelimpulzus táplálja. A 3 elem E felvevő tekercsét viszont az 1 és 2 elem S kivezető tekercse sorosan táplálja. A 3 elem S kivezető tekercse a 8 impulzusszámláló-15 hoz kapcsolódik, amelynek nem ábrázolt 80 kivezetése valamilyen jelző- vagy lekapcsoló-berendezést működtet. A 3 elem A tekercsét rendszerint megfelelően megbatározott erősségű egyenáram járja át. 20 Az újrabekapcsoló impulzus-generátor frekvenciáját az szabja meg, hogy az ellenőrzésre kerülő váltóáraim frekvenciájánál jóval nagyobb legyen. Ha a szabályozandó váltóáram frekven-25 ciája pl. 50 Hz, akkor az újrabekapcsoló generátor frekvenciája pl. 425 Hz, mégpedig a választott 50 Hz-nek egészszámú többszörösétől eltérő. 30 Ilyen körülmények között az 1 és 2 elem bármelyikének kimenetén impulzusok jelentkeznek, valahányszor az A tekercsben folyó váltóáram csúcsértéke maximálisari század mikrosec. alatt a küszöbértéket meghaladja. Az 35 ilyen behatárolás kezdettől fogva lehetővé teszi a néhány mikirosec nagyságrendű szapora és egymástól független csúcsértékek • hatásának kiküszöbölését, amelyek esetleg az 50 Hz "hálózati áramra szuperponálódihatnak. A két 1 és 40 2 elem fordított értelemben vezetett vasmagtekercse lehetővé teszi az ellenőrzendő áram két félperiódusának megfigyelését és olyan rendszert alakít ki, amelyben asszimetria esetén is elkerülhető, hogy a jelzés ezen aperiodikus ösz-45 szetevőtől függjön. Ha i0 a küszöbérték, iákkor a hálózat minden T periódusában t idő alatt kivezetett impulzusok átlaga a következő: 50 55 Ti — í2Arc sin i0 /i ahol i a szinuszos áramerősség csúcsértéke. A küszöbértékhez közeli tartományban a kivezetett imipulzus nem éri el legnagyobb értékét, de egy a 3 elemhez ífolytiatásban kaszkád kapcsolatban csatlakozó következő átviteli elem (a 60 2. ábrán látható 4 elem) a kétes esetek lehetőségét is kiküszöböli. Az így összeállított készülék a váltóáram erősségével növekvő frekvenciájú jelzést ad, tehát 65 „inverzidejű" jelfogó létesítését valósítja meg. 2
