157626. lajstromszámú szabadalom • Répákra szelektív gyomírtószer

3 157626 között — pl. takarmányrépa és cukorrépa között — általában elő szokott fordulni. A gyomnövények közül, amelyek a találmány szerinti liatóanyagkombináció alkalmazásával elpusztíthatok és a répák között gyakran előfordulnak, példaként megemlítjük az alábbialkat: kétszikűek: madár-keserűfű (Polygonum aviculare), bolha(keserű)fű (Polygonum parsicaria), árvacsalán (Lamium spec), tyúkhúr (SteEaria media), fehér libaitop (Chenopodiuim album), Boirostyánlevelű veronika (Veronica hederif olia); egyszikűek: egynyári perje (Poa annua), ecsetpázsit (Alepocurus myosorvides). A találmány szerinti hatóanyagkombináciök a szokásos készítményeikké dolgozhatók fel, pl. oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok formájában. Ezeket ismert módon állítjuk elő, pl. a hatóanyagnak vivőszerekkel, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal való összekeverése útján, adott esetben felületaktív anyagok, aaaz emulgeátorok és/vagy diszpergáló szerek alkalmazásával. Ha vivőszerként vizet használunk, akkor segédoldószerként szerves oldószert is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerként lényegében a következők jönnek szóba: aromás szénhidrogének, pl. xilol, benzol, klórozott aromás szénhidrogének, pl. klórbenzol, paraffinok, pl. ásványolaj frakciók, alkoholok, pl. metanol és butanol, erősen poláris oldószerek, pl. dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint a víz; szilárd hordozóanyagok: természetes kőlisztek, pl. kaolin, agyagföld, talkum, kréta, és mesterséges kőlisztek pl. nagydiszperzitású kovasav és szilikátok: emulgeátorok: nem ionos és anionos emulgeátorok pl. polioxietilén-zsírsav-észter, polioxietilén-zsírallkohol-éter pl. alkilaril-poliglikoléter, alkilszulfonát és arilszulfonát; diszpergálószerek: pl. lignin, szulfitszennylúg és metilcellulóz. A találmány szerinti haitoanyagkombinaciokiat a készítményeik más, ismert hatóanyagokkal pl. herbicid és fungicid anyagokkal, keverve is -tartalmazhatják. A 'készítmények általában 0,1—95 súlyszázalék, előnyösen 0,5—90 súlyszázalék hatóanyagkombinációt tartalmaznak. A hatóanyagokat, mint olyanokat, készítményeik alakjában, vagy a felhasználási célnak megfelelően átalakított formában pl. felhasználásira kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták ós granulátumok formájában alkalmazhatjuk. Maga az alkalmazás a szokásos módon, pl. öntözés, permetezés, porlasztás, porzás vagy szórás útján történik. A hatóanyagkombinációt a növényzet kikelése után is alkalmazhatjuk, de előny ösebb a növényzet kikelése előtti alkalmazás. A felhasznált hatóanyagfcoimbináció mennyisége tág határok között változhat, függ a hatóanyagíkombináció összetételétől és a répa közti gyom mennyiségétől. A felhasznált -mennyiség általában 1—6 kg, előnyösen 2-—5 kg hektáronként. A hatóanyagkombináció kiváló herbicid hatásosságát a következő példa érzékelteti. Míg az egyes hatóanyagok külön-külön gyenge herbicid hatásúak, addig a kombinációik igen nagymér-5 tékű gyomirtó hatással rendelkeznek, amely meghaladja az egyszerű hatásösszegeződés mértékét. Szelektív herbicid anyagok esetén akkor be-10 szélünk szinergetikus effektusról, ha a hatóanyagkoimbmáció herbicid hatásossága gyom. növényekkel szemben azonosan erős, vagy erősebb mint az egyes hatóanyagoké külön-külön, ugyanakkor a hatóanyagkombináció herbicid 15 hatása a kultúrnövénnyel szemben gyengébb mint azé az egyes összetevőé, amelyet a kultúrnövény legjobban eltűr. Ilyen esetekben tehát a szelektivitás és egyszersmind a peszticid index egyértelműen nagyobb. Ha szinergetikus 20 effektus nem lép fel, akkor a hatóanyagikombmációk alkalmazásától legfeljebb a hatásspektrum szélesedése várható, nem pedig a szelektivitás 'megerősödése. A példa táblázatából világosan kitűnik, hogy a találmány szerinti hatóainyagkombináció kifejezetten szinergetikus hatást mutat. A hatóanyagkombináció herbicid hatása mindig csak olyan erős, mint az egyes hatóanyagoké, de a répák kevésbé károsodnak, ill. kevésbé veszé-30 lyezetetettek. A) példa: 35 Kikelés előtti kísérlet (szabadban) por alakú anyag. Inert hordozóanyag: • 0,25 súlyrész kaolin és kovasav 3 : 1 arányú keveréke. Védő kolloid: 0,02 súlyrész ligninszulfát. Diszpergáló segédanyag: 0,15 súlyrész oxiarilsziulfonsav-formaldehid^kondenzátum. Alkalmas hatóanyagkészítményt állíthatunk elő úgy, hogy 1 súlyrész hatóanyagot a meg-45 adott mennyiségű formulázó segédanyagokkal összekeverünk és a koncentrátumot vízzel hígítjuk a kívánt koncentráció eléréséig. Röviddel a kísérleti növényzet szabadban való 50 elvetése után az egyik paroellát olyan mennyiségű készítménnyel öntözzük meg, amely a talajíelület 'egyenletes benedvesítését lehetővé teszi. A készítmény hatóanyagkoncenitrációjának nincs különösebb szerepe, lényeges az egységnyi 55 felületre jutó hatóanyag mennyiség. 5 hét után a kísérleti növényzet károsodási mértékét maghatározzuk és 0—5-ig terjedő . számozással értékeljük az eredményt az alábbi 60 jelentésnek megfelelően: 0 hatás nem észlelhető; 1 csekély károsodás vagy visszamaradt nö-65 vekedés;