157614. lajstromszámú szabadalom • Kombinált kiolvadási jelleggörbéjű olvadóbiztosító

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. II. 27. (VI—541) Közzététel napja: 1969. XII. 22. Megjelent: 1971. V. 15. 157614 Nemzetközi osztályozás: H 02 d Feltalálók: Dr. Mocsáry József elektromérnök, 45%, Szél György gépészmérnök, 45%, Dr. Néveri István elektromérnök, 10%, Budapest Tulajdonos: Villamosipari Kutató Intézet, Budapest Kombinált kiolvadási jelleggöbéjű olvadóbiztosító Nagy megszakítóképességű áramkorlátozó ol­vadóbiztosítók a névleges áramerősségtől függő számú párhuzamosan kapcsolt, jó villamos ve­zetőképességű olvadóelemből állnak. Az olvadó­elemeket az áramkorlátozó olvadóbiztosítók jó hő- és nyomásállóságú, kerámiai anyagból ké­szült tokozatában jó hűtőképességű és jó ivoltá­si képességekkel rendelkező szemcsés ivoltókö­zeg (pl. kyarchomok) veszi körül. Az áramkorlátozó olvadábiztosítókat kiolva­dási jelleg szempontjából két főcsoportra szokás osztani: a gyors és késleltetett (lomha) kiolva­dási (idő-áram) jelleggörbéjű biztosítókra. A két jelleggörbe közötti lényegi különbség az, hogy az azonos névleges áramerősségű késleltetett kiol­vadási jelleggörbéjű olvadóbetét a kb. 1,6-szeres névleges terhelést meghaladó, azonos értékű túlterhelések hatására a gyors jelleggörbéjűhöz viszonyítva lényegesen hosszabb idő alatt olvad ki. Ezek a biztosítók azonban nemcsak a kisér­tékű túláramok tartományában működnek „lomhábban", hanem a nagyobb értékű túlára­moknál és zárlatoknál is, és ezért az utóbbi eset­ben a független zárlati áramból is lényegesen nagyobb áramot engednek kifejlődni, mint az azonos névleges áramerősségű gyors betétek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a lomha betétek áram­korlátozó-képessége a gyorsakénál rosszabb és ily módon az általuk védett berendezések termi­kus és dinamikus igénybevétele is nagyobb. 10 15 20 25 A kisfeszültségű áramkorlátozó biztosítók ol­vadóelemeit ismert módon, azok hosszában, vál­tozóan képezik ki. Ismertek olyan olvadóelemek, amelyek hosszú változatlan és hosszú változó keresztmetszetű szakaszokkal rendelkeznek. E megoldásoknál általában a csökkentett kereszt­metszetű részek hossza a teljes hossz nagy száza­lékát teszi ki. Ezen olvadóelemekkel készülő biz­tosítóknál a megszakítás pillanatában nagy el­lenállás iktatódik az áramkörbe, ennek megfele­lően az áramlevágás biztonságosan bekövetkezik és az áramlevágást követően az áram tovább csökken. Ennek következtében a megszakítási folyamat alatt viszonylag kis ívenergia szabadul fel, tehát a biztosítóbetét ívoltó-anyagának kis energiát kell felemésztenie, ily módon az ilyen alvadószálakkal készült biztosító nagy megszakí­tóképességgel rendelkezik. Ennek az olvádószál­szerkezebnek az egyik hátránya, hogy a nagy el­lenállás miatt hirtelen áramváltozás következik be, a nagy ellenállásnak az áramkörbe történő beiktatásakor, ami nagy kapcsolási túlfeszültsé­geit okoz. További hátrány az, hogy a legvéko­nyabb, viszonylag hosszú szálrész helyén kis túl­áramok megszakításakor -— a hosszú ívidő kö­vetkeztében — a legkisebb keresztmetszetű ol­vadóelemrész helyén keletkezett szintercsator­na túlhevülése következhet be és annak elégte­len villamos szilárdsága miatt a biztosító az áramkört nem tudja megszakítani. A hosszú • 157614

Next

/
Thumbnails
Contents