157607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vulkanizált gumiörlet regenerálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. VIII. 07. {OA—383) Közzététel napja: 1969. XII. 22. Megjelent: 1971.1.30, 157607 Nemzetközi osztályozás: B 29 h 19/00—06 # Feltalálók: Triska Ernő oki. vegyészmérnök, Dr. Bodoni László oki. vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Országos Gumiipari Vállalat, Budapest Eljárás és berendezés vulkanizált gumiőrlet regenerálására Vulkanizált gumihulladék őrletek hasznosítása túlnyomórészt regenerátum formájában történik. Regenerálási módszerekként az alábbi eljárások ismeretesek: 1. Nedves eljárás, amelynek során az őrletet autoklávokban 5—20 atm nyomás alatt gőzzel 6 óráig terjedő időtartam alatt kezelik; 2. Termomechanikus eljárás, amelynek lényege, hogy a regenerálást tulajdonképpen mechanikus úton végzik és hő csak a mechanikai súrlódás következtében keletkezik. a) zárt keverőkben (Banbury) az anyagot nagy súrlódásnak teszik ki és ennek következtében 10—20 perc alatt melegszik fel a kívánt 160—180°C hőmérsékletre. b) reelamaitor eljárás, ahol az anyagot csigás présben teszik ki súrlódó hatásnak, amikoris 2— 10 perc alatt 200°C körüli hőmérsékletre melegszik fel. 3. Az egyéb termikus eljárások, amelyeknek során a rendszerint tálcákon elterített gumiőrletet, közvetve vagy közvetlenül gőzzel vagy levegővel melegítik kb. 6 óra hosszat, amikoris levegő, vízgőz vagy inersgáz atmoszférákat (közegeket) alkalmaznak. A nedves és termikus eljárások hátránya, hogy nagy felületet igényelnek, és a lebontás 10 15 20 25 30 időtartama hosszú, mert a gumiőrlet egyébként is rossz hővezető és laza szerkezete miatt ez még fokozódik. A termomechanikus eljárások fő hátránya a nagy energiaigény, mert ezeknél minden esetben — tehát akár a klasszikus termomechanikus, akár az ún. reelamaitor eljárásnál — a lebontás mechanikus úton, pontosabban mechanikus úton keltett hőhatásra történik, amelynek igen rossz a hatásfoka. Az energiaigény 1 kg regenerát előállításához zárt keverők esetén általában kb. 500 W, csigásprés esetén pedig 1100 W. A találmány szerinti eljárás a 3. csoportba tartozik és célja az e csoportra jellemző hosszú kezelési idő lerövidítése, az ugyancsak a találmány tárgyát képező berendezés alkalmazásával, amely azonban mentes a 2. csoportra jellemző nagy energiaigény-szükséglettől. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy a kívánt minőségű regenerátum előállításához nem szükséges a gumiőrletet teljes tömegében lebontani, hanem elegendő a lebontást a felületi rétegekben végezni. Ennek megvalósításához a találmány szerint a hőkezeléssel járó reagál tatást két szakaszban végezzük: egy előtérben rövid idő alatt a reakció beindításához szükséges hőmérsékletre hevítjük a gumiőrletet, majd a reakciót — további hőközlés nélkül — 157607