157592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyagok, illetve műanyagipari segédanyagok granulálására

3 157592 4 ténjen a stabilizátorok, csúsztatóanyagok, töltő­anyagok stb. megfelelő mennyiségi arányokban való elikeverése, amely a mindenkori végtermék szempontjából szükséges. A keverékeket a beke­verési mérettől függő kimért adagokban mű­anyagzsákokban hozzák forgalomba. A mű­anyag, főként polietilénzsákokat bekeverés után lehegesztik és a műanyagzsákban levő segéd­anyagkeverék bekeverés esetén a műanyagmasz­szában feloldódik. A C 37 672 IV a/12 g sz. német szabadalmi be­jelentésben olyan eljárás van ismertetve, amely szerint por alakú anyagok homogén giranuláláisá­ra e vizes közeget és 60 C° fölötti hőmérsékleti értéket alkalmaznak. Granuláló anyagként többnyire hosszabb szénláncú szénhidrogén­gyököket tartalmazó és legalább 150 mól súllyal rendelkező szerves vegyületeket használnak fel. A műanyagok feldolgozásánál használt szokásos adalék- és feldolgozási segédanyagoknak azon­ban csak egy része granulálható nedves úton. A granulált termékeket ezen kívül szárítani is kell. Vízoldható anyagok granulálása pedig a fenti eljárással nem oldható meg. Meglepő módon azt találtuk, hogy a granulá­lás száraz úton is megoldható, ha a szemcséző segédanyagok olvadáspontja feletti hőmérsékle­ten végezzük a granulálási, granuláló segéd­anyagokként pedig olyan anyagokat vagy anyagkeverékeket alkalmazunk, amelyeknek ol­vadáspontja, illetve lágyuláspontja 40 C° felett van. A találmány szempontjából alkalmas gra­nuláló segédanyagok molekulasúlya 150, előnyö­sen pedig 200 felett van, az anyagok szobahő­mérsékleten szilárdak és nem ragacsosak. Megolvasztott állapotban a granuláló segéd­anyagok kötőanyagként fejtik ki hatásukat, szo­bahőmérsékleten pedig elválasztóanyagokként gátolják a szemcsék összeragadását. A találmány tárgya tehát eljárás műanyagok, főként PVC feldolgozásánál segédanyagként használt szerek, illetve adalékanyagok granulá­lására, amely azzal jellemezhető, hogy a por ala­kú szervetlen és/vagy fémszappanstabilizátoro­kat, adott esetben töltőanyagokat, színezékeket, antisztatikus anyagokat vagy lángcsökkentő szereket szénhidrogén-gyököt tartalmazó és 40 C° feletti olvadásponttal rendelkező szerves ter­mékek jelenlétében granulálunk, éspedig a kiin­dulókeveréket gyors keveréssel a granuláló se­gédanyagok olvadáspontja feletti hőmérsékletre hevítjük, végül pedig hűtés és lassú keverés közben szobahőmérsékletre hűtjük le. Granuláló segédanyagként főként olyan ter­mékek alkalmasak, amelyeket a műanyagfeldol­gozásnál szokásos módon csúsztatóanyagokként adagolnak. Ezek az anyagok többnyire hosszabb szénláncú szénhidrogén-gyököt tartalmaznak. A megfelelő termékek széles köréből a következő­ket emeljük ki: spermacet vagy zsíralkoholok­ból vagy legalább 6 szénatomos szintetikus al­koholokból, valamint zsírsavakból képezett ész­terek, zsírsavakból és többértékű alkoholokból képzett észterek vagy félészterek, mint glicerin­monosztearát, trimetilol-propildisztearát vagy pentaeritrit-disztearát, zsíralkoholok, megfelelő szintetikus alkoholok, zsírsavak, megfelelő szin­tetikus karbonsavak, oxisavak vagy halogéne­zett zsírsavak, paraffinek, szintézisparaffinek, montánviaszok, nemesített montánviaszok, ke­ményített olajok, mint pl. keményített ricinus­olaj, észterviaszok, zsírsavamid ok, zsírsavalki­lolamidok, zsírsav-alkilolaminészterek, mint tri­etanolamin-disztearát, zsíraminok, zsírketonok, mint sztearon, hosszabb szénláncú karbonsavak anhidridjei, alkilfenolok, hosszabb szénláncú éterek, mint pl. diszteariléter vagy zsíralkohol-,. illetve alkilfenol-poliglikoléter. A granulálásnál alkalmazott segédanyagokat a granulálandó anyagra számítva 2—40%, előnyösen 7—15%­nyi mennyiségben adagoljuk. A szobahőmérsékleten igen kemény granuláló segédanyagokat, amelyekből nyert granulátok rendkívül ridegek, megfelelő lágyítószerek fel­használásával lágyíthatjuk. Igen kemény granu­láló segédanyagok pl. a szintézisparaffinok vagy a nemesített, kb. 100 C° olvadáspontú montán­viaszok, vagy a 135 C° olvadáspontú etilén-bisz­-stearamid. A tapasztalat szerint azonban az alacsonyabb olvadáspontú viaszok, mint pl. a karnaubaviasz is lehet szobahőmérsékleten ke­mény és rideg. Lágyítás céljából a szokásos lá­gyítószereket alkalmazzuk. Ezek körül a követ­kezőket említjük: ásványolajok, klórparaffinok, epoxidált olajok, mint epoxidált szójababolaj, továbbá a ftalátos lágyítószerek, mint DOP (dioktilftálát), vagy a foszfátos lágyítószerek, mint trikrezilfoszfát. A találmány szerinti eljárással a következő szerves és szervetlen anyagok granulálhatok: szervetlen anyagok, mint fémoxidok, hidroxi­dok, bázisos hidroxidok, karbonátok, bázisos karbonátok, mint pl. ólomfehér, szulfátok, bázi­sos szulfátok, mint pl. a háromszor bázisos ólomszulfát, semleges vagy bázisos foszfitok, bá­zisos acetátok stb. önmagukban vagy egymással való keverékben, továbbá fémszappanok, főként semleges vagy bázisos ólomszappanok, kad­miumszappanok, báriumszappanok, bárium­kadmiumszappanok, kalcium-, magnézium- és stroncium-szappanok, ónszappanok, alkálifém­szappanok és nem utolsó sorban a cinkszappa­nok. Ezeket a vegyületeket általában halogén­tartalmú polimereknél stabilizálószerként vagy töltőanyagként alkalmazzák. A találmány szerinti eljárással lehetővé válik az, hogy a műanyagfelfolgozásban használt se­gédanyagok, főként stabilizátorok és töltőanya­gok, a műanyagok feldolgozásánál hasonlókép­pen alkalmazott csúsztatóanyagokkal együtt egységesen granulálhatok legyenek. A granulá­tok összetétele ennekfolytán a mindenkori mű­szaki követelményektől függően szabályozható. A találmány szerinti eljárás a műanyagfeldol­gozó iparban jelentős műszaki haladást képvisel. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents