157578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás "tuberaktin" elnevezésű antibiotikum előállítására

7 157578 8 (e) A St. griseoverticillatus karbamid-glicerin agar közegen halványbarnától halványbarnásszürkéig terjedő színű oldható pigmentet termel, míg\ a találmány szerinti eljárásnak megfelelő változat ilyen pigmentet gyakorlatilag nem termel; ha termel is pigmentet, annak mennyisége nagyon csekély, és a pigment hamuszürkétől nyers árnyalatig terjedő színű., A St. griseoverticillatus a tejet peptizálja, míg a találmány szerinti variáns ném .mutat ilyen peptizálást, emellett a találmány szerinti változat kacskaringós és aktív légmicéliüm-íejlesztést mutat, különböző szerves táptalajokon, így Bennett^agaron, Czapek-agaron, burgonya-glükóz-iagaron, zabliszt-agáron, karbamid-glicerin-agtaron és hasonlókon bolyhos rnakroHkoloniákat fejleszt, és a tenyészeten nagyszámú cseppecskét leihet megfigyelni, míg a St. griseoverticillatus nem mutat jelentős mértékben ilyen aktivitást. Ezen túlmenően mindkét mikroorganizmus eltérő antibiotikumot. termel. Megállapítható azonban, hogy az egyéb taxonómiai és fiziológiai tulajdonságok mindkét mikroorganizmus esetében hasonlók; így a találmány szerinti eljárásnak megfelelően felhasználásra kerülő mikroorganizmus úgy határozható meg, hogy nem tartozik a St. griseoverticiHatustól eltérő külön fajhoz, hanem annak egy variánsát képezi. Ennek megfelelően a mikroorganizmust „Streptomyces griseoverticillatus-var. tu-1beracticus"-nak neveztük 'el. Ezt a variáns letétbe helyeztük a Belkereskedelmi Minisztérium Ipari Technológiai Szolgálatának tokiói fermentációs kutató intézetében, az alábbi letéti szám alatt: KJo-Hatsu-Ken-Kih-Ki No. 45. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az említett Streptomyces-variáns, nevezetesen a Streptomyces griseoverticillatus var. tuberacticus csupán egy képviselője a találmány szerinti eljárásban felhasználható mikroorganizmusoknak, mert a Streptomyces genusához tartozó 'bármilyen mikroorganizmus, amely képes tuberaktin termelésére, felhasználható a találmány szerinti célra. A találmány szerinti eljárásiban a tuberaktin^termelő - mikroorganizmust az antibiotikumok előállítása terén önmagában ismert módon tenyésztjük. Egyaránt alkalmazhatunk szilárd vagy folyékony közegű .fermentációs eljárást. Előnyös süllyesztett levegőztetett és kevert rendszert alkalmazni, amikor folyékony táptalajon folytatjuk le az ipari eljárást. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor táptalajként az antibiotikum-előállító mikrobiológiai iparban általánosan használt tápanyag-iforrások használhatók. Szénforráskéht bármilyen asszimilálható szénvegyületet fei lehet használni, így pl. dextrózt, szacharózt, laktózt, maitőzt, keményítőt, dextrint, melaszt, glicerint és hasonlókat. .Nitrogén-forrásként szintén felhasználhatunk bármilyen rendelkezésre álló és általánosan is1-mert anyagot, így például porított szójábabot, kűkoricalekvárt, gyapotmagport, keményítő-glutént, peptont, húskivonatot, élesztőt és annak kivonatát, kazein-hidrolizátiuimot. ammóniumsókat és/vagy hasonló anyagokat. Adott esetiben felhasználhatunk foszfátokat valamint különböző sókat,, így például magnézium-, kálium-, nátrium-, cink-, vas- és mangán-Jsókat. A tenyésztési hőmérséklet célszerűen 25—35 C°, azonban ez a 'hőmérséklet-tartomány kiszélesíthető annak érdekében, hogy az új antibiotikumot maximális (hozammal kapjuk. A tenyésztés időtartama általában 2—10 nap, a tenyésztési körülményektől függően.- Ez az időtartam azonban szintén változtatható, éspedig olyan módon, hogy a kívánt antibiotikumot maximális mennyisiégben kapjuk. Az antibiotikus anyagnag a táptalajtól való 20 elkülönítéBével kapcsolatban megjegyezzük, hogy a tüberaktin könnyen oldódik vízben; így antibiotikumnak a táptalajból nem-hidrofil oldószerekkel való kivonása a gyakorlatban nehezen oldható meg. Ipari eljárás esetén az 25 elkülönítési és finomítási műveleteik során célszerű kihasználni azt a körülményt, hogy. a tüberaktin alkalikus anyag. A gyakorlatban .célszerűen úgy járunk el, hogy a táptalajnak a gombatestek elkülönítá-30 sekor kapott szűrletébez megfelelő mennyiségű szulfonát-színezéket, így például „Erioehrome -. violet"-et, „Pontamine fast orange"-ot, „Alizarin red S"-t, „Synthraoene blue"-t, metiloranzsot, Pontamine green"-t, „Erio fast cyanine"-t Sí5 adunk annak érdekében, hogy a tuberaktint színezéksójának .alakjában különítsük el. A sót azután szerves oldószerben, így pl. metanolban vagy aeetohban szuszpendáljuk, majd megfelelő mennyiségű szervetlen sót, így trimetil-40 amin-szulfátot vagy -thidrdkloridot adunk hozzá, hogy ,'a tuberaktint szervetlen sója, így szulfátja, hidrokloridja stb. alakjában válaszszuk le. A színezsksóhoz adhatunk szervetlen savat, így kénsavat, sósavat vagy hasonlót is, 4g hogy így a tubenaktin megfelelő savas sóját kapjuk, míg a színezéket nem-Jhidroiób oldószer segítségével extrakciós úton elkülönít jóik. A tüberaktin Savas sójának vizes oldatához szervetlen oldószert, így metanolt, lacetont vagy hasonlót adunk, és így a tüberaktin savas sója 50 leülepedik. Egy másik előnyös eljárás a tüberaktin ipari elkülönítésére a fermentációs közegből abban áll, hogy kationicserélő gyantát használunk. Ebben az esetben a túbenaktint a gyantával adszorbeáltatjük, majd híg kénsav-, sósav- vagy hasonló oldattal eluáljúk. Az eluálást végezhetjük híg lúgos' oldattal is, majd az aktív [frakciókat semlegesítjük, kondenzáljuk, és a tüberaktin sójának • leválasztása céljából megfelelő oldószert, így például metanolt vagy acetont adunk hozzá. Egy további 'előnyös elkülönítési módszer abban áll, hogy a fermentációs közeg szűrletét 65 dializáljuk vagy gélszűrésnek vetjük alá a 10 15 20 25 30 Só 40 45 50 55 60 4