157566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés keverék-műtrágya előállítására

157566 3 4 Az ún. semlegesítési eljárásban a szemcséző rendszeribe bevitt víz egy részét az ammónkünsókfcá való átalakítás során képződő hő elpárologtatja, és jó tulaj donságoiklkal rendelkező szemcsézett terméket kapnak. Azonban szükség van egy, berendezésre a reagálsatlan ammónia visszanyerésére, mert a viszonylag alacsony hőmérsékleten végzett szemcséző eljárás folyamán rossz az ammónia abszorpciós képessége. Ezen túlmenően lehetetlen alacsony nedvességtartalmú, pl. 1 súly%-nál kisább nedvességtartalmú szemcséket előállítani, szárítóberendezésre van szükség. Továbbá számos olyan hátránya van, mint a nedvesen összedolgozó eljárásnak. Közelebbről a semlegesítési eljárásban 'helyi túlmelegedés is Végbemehet a szilárd anyagok között a szemcséző rendszerben, mert az ammónia és a foszforsav és/vagy kénsav közötti reakció nagyon gyorsan •végbemegy, és a jelenség nem megfelelő alakú szemcséket eredményezhet. Továbbá néhány esetben eltömődnek az amimóniát a szemcséző rendszerbe porlasztó csövek, és a művelet hatékonysága csökken a hozzátapadó műtrágyasók miatt. Másrészt ismeretes olyan olvadék-szemcséző eljárás is, amely szerint karbamidat, amnioniumfoszfátot és káliumkloridot tartalmazó elegyet melegítenek, hogy folyékony megolvadt elegyet kapjanak, majd porlasztják és hűtő kezelésnek vetik alá, hogy kinyerjék a termákat. E szerint az eljárás szerint azonban élénk habzás következik be az olvadékban, akkor a kárbamid gyakran biuretre bomlik, ami káros a 'műtrágya hatása szempontjából. Továbbá az így 'megolvasztott elegy nem egy tökéletesen megolvadt folyadék, hanem egy sűrű szuszpenziószerű termék, ezért a folyamat nehézségei közé tartozik, hogy a porlasztócső eltömődhet a porlasztás folyamán, rossz a művelet hatékonysága, stb. Kutatásaink eredményeképpen azt tapasztaltuk, hogy kiváló összetételű, szemcsés, /keverék műtrágyát kapunk és a szemcséző kezelés könnyen elvégezhető, ha szemcséző rendszerben 55—95 súly% karíbarnidból, 2—44 súly % káliumkloridból és 1—10 súly% vízből álló megolvasztott elegyet porlasztunk ammóniurafoszfáíoít vagy szuperfoszfáftot vagy azok keverékét tartalmazó szilárd nyers műtrágya alkotók, a szemcsés végtermékből szitálással elkülönített, reeirfculáltaitott porszerű termák stb. elegyébe a szemcséző rendszer forgatása közben, és ha az így kapott szemcsézett terméket a végtermékből szitálással elkülönített, recirkuláltatott poirszerű termék jelenlétében lehűtjük, különösen jó tulajdonságokkal rendelkező keverék műtrágya keletkezik. A találmány célja eljárás biztosítása jó tulajdonságokkal rendelkező, szemcsés, keverék műtrágya gazdaságos úton történő előállítására. A találmány másik célja olyan eljárás biztosítása szemcsés, kiváló összetételű keverék műtrágya előállítására, amely jó hozammal szolgáltatja a végterméket. Egyéb célok az alábbi leírásból válnak nyilvánvalóvá. A találmány szerinti eljárás értelmében ezeket a célokat úgy valósítjuk meg, hogy szemcséző rendszerben 55—95 súly% karibamid, 2— 44% káliumlklorid és 1—10 súly% víz megolvasztott elegyét a szemcséző rendszer forgatása közben szilárd nyers műtrágya alkotórészekhez porlasztjuk, amelyek a) ammóniumfoszifátból vagy szuperfoszfáitból vagy ezek keverékéből, b) legalább egy műtrágya komponensből az alábbiak közül: fcarbamid, ammórimmnitrát, ammóniumszulfát, ammóniumklorid, és kálium-sók és c) a végtermékből szitálással elkülönített, recirkul áltatott porszerű termőkből álnak. Továbbá a találmány eljárást biztosít szemcsés, kiváló összetételű, keverék műtrágya előállítására, amely eljárás abban áll, hogy a végtermékből szitálással elkülöníteti;, recirfculáltatott .porszerű termék egy részét a fenti eljárás szerint kapott szemcsés termékhez adjuk, és a keletkező keveréket lehűtjük. A kísérletek azt mutatták, hogy a karbamidból, káliumkloridból ós vízből álló háromkomponensű rendszer .eutektikus hőmérséklete az elegy összetételének meghatározott tartományában alacsonyabb, mint' a karbamidból és káliumkloridból álló kétkomponensű 'rendszeré. Például, ha karbamid és káliumlklorid élegyéhez, amely kb. 12 súly% káliumkloridot tartalmaz, kb. 3 súly% vizet adunk, az eutektikus hőmérséklet kb. 10 C°^kal csökben összehasonlítva a karbamid-Jkáliumklorid rendszerrel. A kísérletek azt bizonyították, hogy az 1. ábrán bemutatott összefüggés áll fenn a karbamid-káliumfclorid-víz háromkornponensű rendszer egyes komponenseinek aránya és az eutektikus hőmérsékletek között. A találmány szerinti eljárásiban a •. háromkomponensű karbamid4íáliu:mklorid-víz rendszer megolvasztott alegyének 120 C° alatti hőmérsékleten történő előállítása céljából, amely hőmérsékleten a kiarbamid nem bomlik le, a karbamid, káliumklorid , 'és víz arányait 55— 95 súly%, 2—44 súly%, ill. 1—10 súiy% tartományban választjuk meg. Ha a káliumklorid aránya kisebb a fenti tartományban 'megadott értéknél, rossz az eutektikus hatás. Másrészt, ha túlhaladja a tartomány felső értékét, az elegyben levő szilárd anyag meny- _ nyiségéneik növekedése miatt nemcsak a megolvasztott elegy szállítása okozhat különböző nehézségeiket, hanem nehézségek léphetnék fel az elegynek a szemcséző rendszerbe történő adagolásaikor is. Továbbá, ha a víz mennyisége kisebb, mint 1 súiy%, az eutektikus hőmérséklet magas lesz, ezáltal megnő a képződő biuret mennyisége a karbamid bomlása miatt. Másrészt, ha 10 15 20 25 iO 35 40 45 50 55 60 3