157547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőzáteresztő hajlékony lapok előállítására

17 157547 13 A fentebb leírt eljárással előállított termék az oldószerrel történő permetezés után a jó­minőségű barkás borjúbőrhöz hasonló külső megjelenést mutat;, ez ia szintetikus bőr szerű anyag jól használható az ilyenfajta természetes 5 bőrök helyettesítésére, pl. cipőfelsőrész készí­tésére. Mikrofotográf iai felvételek azt mutatják, hogy , az így kapott termék egymással összeköttetés- IQ ben álló finom pórusokat tartalmazó szerkezetű. 2. példa: Az 1. példa szerinti eljárást ismételtük meg, azzal az eltéréssel, hogy a koaguláltiatást 40 C° hőmérsékleten végeztük. A kapott lap vastag­sága szárított állapotban 1,2 mm volt és a lap „nem-sejtszerű" szerkezetet mutatott. Az így kapott termék vízgőzáteresztőképessége (az ex­szikkátor-módszerrel mérve) 4000 g/m2 /,24 óra volt. A termék kielégítő kopásállóságot mu­tatott. . A vízgőzáteresztőképesség meghatározására alkalmazott módszert a 3177/195:9 sz. brit szab­vány ismerteti; a meghatározást azonban 38 C° hőmérsékleten, 100% viszonylagos nedvesség­tartalomnak megfelelő névleges nedvesség-gra­dienssel, egyébként az említett szabványban leírt módon végeztük. 3.-22. példa: Az 1. 'példában leírt eljárást az alábbi táblá­zatban megadott összetételi arányú keverékek­kel ismételtük meg: Példa Töltőanyag-alap­anyag mennyiségi Alapanyag-oldószer sorsz. arány mennyiségi arány 3. 1 : 1 37,5 : 62,5 4. 1,2 :1 35 .65 5. 1,4 : 1 35 65 6. 1,5 :1 35 65 7. 1,6 :1 35 65 8. 1,78 : 1 35 65 9. 2,0 :1 35 65 10. 1,5 :,1 32,5 67,5 1,1. 2,0 :il 32,5 67,5 ,12. 2,0 :1 30,6 69,4 13. 1,5 :1 30 70 14. 2,0 :1 30 70' 15. 0,5 :1 37,5 62,5 16. 0,5 :1 35 65 17. 0,8 : 1 35 65 18. 0,5 :1 32,5 67,5 1,9. 1,0 :1 32,5 67,5 20. 0,5 :1 3,0 70 21. 1,0 :1 30 70 22. 1,5 :1 25 75 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A fenti példák szerinti keverékekkel kapott eredményeket az 1. ábrán ábrázolt grafikonon tüntettük fel. A sejtszerű szerkezetű terméket adó példák értékeit körökkel, a nem-sejtszerű terméket adó példákét keresztekkel jelöltük. A fenti példák szerint kapott termékekre ön­magában ismert módon lakkréteget vihetünk fel. Az eljárás egy másik kiviteli. módja esetében a fenti példák szerint kapott lapszerű termék felületére önmagában ismert módon még egy vagy töbib további bevonatréteget is felvilhe­türik és az így kapott termék felületét a fen­tebb leírt módon oldószeres bepermetezéssel kezelhetjük és/vagy lakkréteget vihetünk fel a felületre. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vízgőzáteresztő, hajlékony lapszerű termékek előállítására, amelynek során egy filmképző hajlékony szintetikus hőrelágyuló elasztomer jellegű polimer alapanyagnak egy oldószerrel készített oldatából és egy ebiben el­oszlatott, szűk határok közötti szemcseméretra őrölt, eltávolítható szilárd töltőanyagiból álló szétterítihető keverékből folytonos réteget ké­pezünk egy oly ideiglenes hordozófelületen, amelyhez az említett réteg odatapad, majd a hordozófelületen kialakított réteget egy oly koaguláltató folyadékban kezeljük, amely a polimer alapanyagnak nem oldószere, de amely oldja az eltávolítiható töltőanyagot és amely legalább részlegesen elegyedik a polimer alap­anyag oldására alkalmazott oldószerrel, ily mó­don a polimer alapanyagot lapszerű réteggé koaguláltatjuk és a rétegből az oldószert és az eltávolítiható töltőanyagot a koaguláltató folya­dékkal való mosás útján lényegileg teljjesen el­távolítjuk, az így kapott vízgőzáteresztő hajlé­kony lapszerű terméket megszárítjuk és levá­lasztjuk az ideiglenes hordozófelületről, azzal jellemezve, hogy oly keveréket alkalmazunk, amelynél az 1. ábra szerinti koordinátarendszer­ben, ahol az ordinátán az eltávolítiható töltő­anyagnak a polimer alapanyag súlyegységéhez viszonyított súlyaránya az abszcisszán pedig a polimer alapanyagnak a polimer alapanyag és az oldószer elegyéthez viszonyított, súly%-ban kifejezett százalékaránya van feltüntetve, a ke­verék említett összetételi arányai alapján fel­vett pontok az A—K—L—M—A vonalak által határolt területre, de mindenesetre az A—K vonal fölé esnek. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy oly keve­réket alkalmazunk, amelyben az eltávolítható töltőanyagnak a polimer alapanyag súlyegysé­géhez viszonyított súlyaránya és a polimer alap­anyagnak a polimer alapanyag és az oldószer elegyéhez viszonyított, súly%4aan kifejezett szá­zalékaránya alapján az 1. ábra szerinti koordi­nátareridszerJben felvett pontok az R—S—T— —U—,R pontokat összekötő vonalak által ha­tárolt területre esnek. 9

Next

/
Thumbnails
Contents