157541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szilárd takarmányokba való bekeverésre alkalmas tixotrop emulziót képező takarmányzsír előállítására

3i 117541 4 Lehetséges a takarmányzsírt — hordozó al­kalmazása nélkül — közvetlenül a takarmány­keverő üzemekiben a takarmánykeverékekhez adagolva is bekeverni. Ennél a külön beruhá­zási költséget nem igénylő eljárásnál azonban a takarmányzsír állagának, melyet elsősorban és főleg a benne levő zsírsavak dermedéspontja . határoz meg, a takarmányzsír, valamint a ta­karmánykeverék hőmérsékletének a bekeverés * időpontjában — különösen a téli időszakban —, a keverőren>dszer hatékonyságának s a keverési időnek döntő jelentősége van abban, hogy a konzisztens takarmányzsír a takarmánykeverék­ben a megkívánt homogenitással egyáltalában eloszlatható legyen. A zsiradéktartalom egyen­letes elosztása a takarmánykeverékekben a zsi­radék hasznosulásának ugyanis elsőrendű fel­tétele. Egyenlőtlen elosztás esetélben az optimá­lis adagolás követelménye nem tartható be, egyes állatfajták, mint pl. a szárnyasok és a sertéseik a nagyabb zsírtartalmú talkarmány­-szemeséket kiválogatják s a többiek elől ei­eszik s ez egyenlőtlen takarmánytfelvételt ered­ményez, ami takarmányértékesülés csökkenés­re és költségnövekedésre vezet. A hordozó nél­küli takarmányzsírt kedvezőbb homogenitással lehet közvetlenül a takarmányokhoz keverni, ha azt bekeverés előtt megolvasztják és folyékony állapotban oszlatják el a zsírozandó takarmány­keverék felületére a bekeverés tartama alatt, majd a terméket granulálják, azaz szemcsézik. Ez az eljárás azonban a keverőüzemekben komoly beruházási költséget jelent, mert gőz­fejlesztő-, zsiiradékífogadó-, tároló-, és -elosz­lató 'berendezés létesítését igényli, ezen felül üzemeltetési költséggel jár, mely költségek a takarmányzsírok felhasználásának gazdaságos­ságát kedvezőtlenül befolyásolják. A bejelentésünk tárgyát képező különleges összetételű és állagú takarmányzsír és eljárás annak előállítására, lehetővé teszi olyan újszerű takarmányzsírválaszték alkalmazásának beveze­tését az állattenyésztésbe, mely annak ellenére, hogy ún. hordozót nem tartalmaz, kedvező hal­mazállapota következtében a takarmánykeverő üzemekiben — kiegészítő berendezések előzetes létesítése nélkül, tehát —• közvetlenül a keve­réktakarmányókba a kívánatos homogenitással békeverhető, összetétele olyan, hogy a termék halmazállapota a benne levő zsírsavak derane­déspontjából függetlenül, kívánság szerint állít­ható be, s egyúttal lehetővé teszi —• a halmaz­állapot tetszőleges beállíthatósága lehetőségének fenntartásával — az állati eredetű zsiradékok mellett, emíberi táplálkozásra alkalmatlan növé­nyi eredetű olajok és zsírok felhasználását is, ezáltal biztosíthatóvá válik a takarmányzsírok zsírsavösszetételáben az' állati zsírokban külön­ben csak kis mennyiségben jelenlevő többszörö­sen telítetlen ún. eszenciális zsírsavak •— takar­mányozási szempontból nagyjelentőségű — op­timális szintre történő beállítása s az olcsó eredetű olaj- és zsírtermékek alkalmazása révén kedvezően alacsony szinten alakítható ki az újszerű takairmányzsárválaszték ára, aminek az állattakarmányozás gazdaságosságánál döntő jelentősége van. Különleges összetételű és állagú takarmány­zsírunk és ennek előállítására vonatkozó eljá­rásunk azon az elven alapul, mely szerint ha szabad zsírsavat tartalmazó zsiradékokat, ill. olajakat, vagy azok keverékeit, a szabad zsír­savi ártalmuk teljes vagy részleges semlegesí­téséhez szükséges mennyiségű lúgos kémhatású vegyület — célszerűen nátronlúg — vizes olda­tával megfelelő hőmérsékleten, erőteljes keve­rés mellett kezelünk, azok elszappanosodnak s így igen finom eloszlású hőmérsékletváltazásra nagy mértékben érzéketlen olaj a vízben tí­pusú stabil emulzió keletkezik, melynek stabi­litása a zsírsavakból keletkezett zsírsavas nát­rium, azaz szappan — mely itt az emulgátor szerepét játsza — mennyiségétől és a rendszer másik két össztevőjénak — a semleges zsira­déknak és olajnak, ill. ezek .keverékének és a víznek — egymásközti arányától függ. Üjszeírű az a felismerésünk, mely szerint a fenti — ön­magában ismert — elv alapján kialakított emulzió állaga-megdermedése után — a rend­szerben levő összetevők mennyiségi arányának változtatásával kívánság szerint szabályozható: így a víztartalom növelésével — a zsírsavak semlegesítéséhez hígabb lúgoldatot használva — a konzisztencia lágyítható, a szappantarta­lom mennyiségéneik relatív, vagy abszolút nö­velésével — a zsírsavaik semlegesítéséhez tö­ményebb lúgoldatot használunk, ill. a semle­gesítendő zsiradék szabad zsírsavtartalmát ere­detileg nagyobbra állítjuk be — a konziszten­cia szilárdabbá tehető s ez a konzisztencia vál­tozás gyakorlatilag független a zsiradékot al­kotó zsírsavak dermedéspontjából. Üjszerű — s a felhasználási cél szempontjából döntő jelen­tőségű — az a felismerésünk is, mely szerint a fenti módon kialakított s lehűlése után meg­dermedt emulzió tixotrop tulajdonsággal bír, tehát mechanikai hatásra — pl. keverésre, vagy gyúrásra — az eredetileg szilárd konzisztencia hirtelen lelágyul, kréniszerűen kenhetővé válik, tehát a fenti összetételű és az ismertetett el­járással előállított takarmányzsír a szokványos takarmánykeverő berendezésekben a takar­mányzsírban levő zsírsavaik dermedéspontjából, az uralkodó hőmérsékleti viszonyoktól gyakor­latilag függetlenül, a takarmánykeverékkel ho­mogénen elkeverhető. A fenti összetételű és az ismertetett civen alapuló eljárással előállított takarmányzsírral különböző állatfajtáknál végzett takarmányo­zási kísérleteink kedvező eredményt mutattak: nem volt különbség kimutatható a takarmány­hasznosításban a bejelentés tárgyát képező ta­karmányzsír és a szokványos összetételű ta­karmányzsír azonos mennyiségének adagolásá­val előállított zsírozott keveréktakarmányok etetésénél. Megállapítható volt továbbá, hogy az új takarmányzsír választékban jelenlevő 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents