157540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kérődzők abrakolására alkalmas, napraforgóhéj-tartalmú takarmány előállítására
3 157540 sége érdekében őrölni; e kísérletek eredményei azt mutatták, hogy az őrlemény szemcsenagysága és a megőrölt napraforgómagháj keményítő-értékben kifejezett tápértéke között az alábbi összefüggés áll fenn: Keményítő-érték kg/q Napraforgóhéj, természetes állapotában — 8 0,6 mm feletti szemcsenagyság esetén +15 0,3—0,6 mm közötti szemcsenagyság esetén +25 0,2—0,3 mm közötti szemcsenagyság esetén +33 0.1 mm szemcsenagyság mellett +44 A fenti eredmények egyrészt világosan szemléltetik, hogy milyen meglepő nagymértékű változást okoz a napraforgómaghéj takarmányként való értékesíthetősége tekintetében az anyag megőrlése. másrészt azt is mutatják, hogy a 0,3—0,6 mm szemcsenagyságú őrlemény már elfogadható takarmányozási szempontból, a 0,2—0,3 mm szemcsenagysagu őrlemény pedig már határozottan előnyös keményítő-értékű, jó takarmánynak minősül. Az anyag emészthetősége és tápértéke — a jelen esetben a keményítő-érték — azonban egymagában még nem elegendő ahhoz, hogy valamely anyag takarmányozási célokra jó eredménnyel alkalmazható legyen. Az állatok íz és konzisztencia szempontjából is támasztanak bizonyos igényeket a takarmányokkal szemben és így ahhoz, hogy az állatok kellő kedvvel fogyasszák a táplálékot, ezeknek az igényéknek is ki kell elégülniük. Kísérleteink szerint az őrölt napraforgómaghéj íze egymagában nem eléggé vonzó az állatok számára és ezért ahhoz, hogy tápértéke kellően hasznosítva legyen, célszerű ezt az őrleményt oly abrak^keverék alakjában alkalmazni, amely egyrészt íz szempontjából előnyösebb, másrészt tápanyag-összetétele is mindenoldalúan kielégíti a takarmányozási követelményeket. Kérődző állatok, elsősorban pedig a tejelő tehenek táplálására szolgáló abrak-Jkeverékek esetében tapasztalataink szerint a napraforgómaghéj-őrlemény előnyösen kukoricadarával kombinálható, minthogy ez utóbbi a kérődző számára kifejezetten ízletes, kedvelt táplálék és kellő mennyiságben rendelkezésre is áll. A különböző tápanyagok kellő arányának, elsősorban a kívánatos fehérjetartalomnak a biztosítása érdekében célszerű az abrak-keverékben fehérjében dúsabb anyagot, pl. extrahált napraforgó- vagy földidiódarát is alkalmazni. Adhatunk az abrak-keverékhez további önmagukban ismert takarmány-adalékokat, pl. sót, takarmánymeszet, foszfátot (előnyösen használható ilyen célra pl. a „Foszkál" nevű foszforsavas mészkészítmény), valamint további fehérjeforrásként karbamidot is. Ily módon oly abraknkeveréket kapunk, amelyben az állatok keményítőszükségletének túlnyomó részét az eddig értéktelen és takarmányozási célra használhatatlan napraforgómagháj nyújtja, a többi tápanyag iránti igény is messzemenően kielágül és maga a keverék az állatok által szívesen fogyasztott, elsőrangú takarmányt képez. A találmány szerinti eljárás lényege tehát az, hogy a napraforgómaghéjat 0,6 mm alatti, célszerűen 0,3 mm alatti szemcsenagyságú őrleménnyé alakítjuk és ezt az őrleményt további, takarmányozási szempontból értékes és a kérődző állatok által szívesen fogyasztott anyagokkal, elsősorban kukoricadarával, továbbá célszerűen fehérjében dúsabb anyagokkal, mint extrahált napraforgó- vagy földidiódarával, valamint önmagukban ismert adalékokkal, mint sóval, takarmánymésszel és/vagy karbamiddal elegyítjük. Az őrölt napraforgómaghéjat az ilyen takarmánykeverékekben 20—30 súlyn (; . előnyösen 35—40 súly% mennyiségi arányban, a kukoricadarát szintén 40 súly% körüli mennyiségi arányban, a fehérjében dúsabb takarmánykomponenst pedig célszerűen 10—25 súly% mennyiségi arányban alkalmazhatjuk, míg az említett további adalékok mennyiségi aránya az ilyen anyagok szokásos alkalmazási mértékének megfelelően egyenkint 1—3 súly% körül lehet. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik : 1. példa: Az így kapott abrak-keverék elsősorban tejelő teheneik táplálására alkalmazható előnyösen. A fenti barak-keverékkel végzett takarmányhasznosítási és nitrogénforgalmi kísérletek az abrak-keverék előnyös tápértékét minden tekintetben igazolták: az abrak-keverék emészthető fehérjetartalmát 17%-nak, keményítőértéke pedig 57 kg/q-nak bizonyult. Ennek alapján ezt az abrak-keveréket a létfenntartó szükséglet fedezésen felül alkalmazva, tejliterenkint és naponta 0,45 kg-os adagolással lehet számolni. A keverék fenti összetétele az alap-tápanyagök kellő aránya mellett egyúttal biztosítja az 1 liter tej termeléséhez szükséges mész és foszfor mennyiságét is. A keverék 40 %-os kukorciadara-tartalma egyrészt kellően ízesíti a napraforgóhéj-lisztet, másrészt elősegíti a karbamid fehérjeforrásként való hasznosítását is. 10 15 20 30 45Í 55 60 65 10 15 20 30 45Í 55 60 65 40Í 40 súly% 0,2—0,3 mm szemesenagyságúra | őrölt napraforgóhéj-liszthez 40 súly% kukori-I cadarát, 12,5 súly% extrahált napraforgódarát, | 1,0 súly% takarmánysót, 2.5 súly% takarmányí meszet, 1,0 súly% „Foszkál" foszforsavas mész-451 készítményt és 3,0 súly0 c karbamidot keverünk.
