157531. lajstromszámú szabadalom • Elektromechanikus mérőátalakító csavart érzékelő részekkel, nyúlásérzékelők alkalmazására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI Bejelentés napja: 1968. VI. 28. Közzététel napja: 1969. XII. 22. Megjelent: 1970. XII. 10. (ME—960) 157531 Nemzetközi osztályozás: G 01 1 1/22 / Feltaláló: Dr. Kovács Sándor tudományos főosztályvezető, Budapest Tulajdonos: Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium, Budapest Elektromechanikus erőátalakító csavart érzékelő részekkel, nyúlásérzékelők alkalmazására Az elektromechanikus mérőátalalkítók kialakí­tásánál a húzott, vagy nyomott mérőtest defor­mációját okozó erő hatásvonalát meghatározott­nak és a mérés során változatlannak tételezik fel. Ez azonban csak néhány, az ideális esetet 5 jól megközelítő esetben igaz. Általában a mérő­átalakítóknál gondoskodni kell az erőhatás ideá­lis hatásvonalától — bizonyos korlátok között — eltérő hatásvonal mellett is az erő poritos méréséről, a torzító erők hatásának kiküszöbö- 10 léséről. A megoldások egyikénél mechanikus mód­szerekkel gondoskodnak a konstrukció járulékos alkatrészeivel a mérendő erő megfelelő átadásá­ról. Másik megoldási módszerként a körszim- 15 metria kihasználása kínálkozik. Ezt sok mérő­átalakítónál — pl. oszlopos, hengergyűrűs, több oszlopos, sttb. — ki is aknázzák. A járulékos alkatrészek megmunkálása min- 20 dig eltérésekkel valósítja meg az ideális felü­leteket, és ezért azok illeszkedése a kívánatos felületi merevség biztosításához több-kevesebb elmozdulással jár, amely többszöröse is lehet a mérőtest hasznos deformációjának. Dinamikus 25 üzemű alkalmazásoknál ez az elmozdulás a be­következő lazulások miatt ütésszerű járulékos igénybevételt jelent. Mindez a súrlódással együtt károsan befolyásolja a mérőátalakító metrológiai jellemzőit. 30 A körszimmetriát az eddigi csak húzott, vagy csak nyomott mérőtesiteket tartalmazó mérőát­alakítónál valósították meg. Más hátrány, hogy az említett mérőátalalkí­tókhoz felépített mérőhíd nem biztosítja a maximálisan elérhető érzékenységet, mert a mérőtest vagy csak húzott, vagy csak nyomott. Amelyik mérőátalakító kivitel biztosítja a maxi­mális érzékenységet, az a körszimmetria ki­használását nem teszi lehetővé. A találmány szerinti kivitelnél egyszerű tech­nológia szem előtt tartásával valósítottuk meg a szimmetriát a mérőtest rendszeriben és ezáltal a ferde erők torzító hatásának kiküszöbölését. A megoldásnál több, egy síkban elhelyezett, csavarásra igénybevett . mérőrészt tartalmazó mérőtestet alakítottunk ki. A csavarásra igény­bevett mérőrészek egy szimmetria tengely körül helyezkednek el. A mérendő, erő hatásvonala a mérőrészekre ható erők karjait egyértelműen meghatározza. Az egyes mérőrészek csavarásra és hajlításra vannak igényhevéve. A mérőtest rendszerben a csavarás karja és a hajlítás karja közötti arány, valamint a keresztmetszeti ténye­zők aránya meghatározza, hogy a mérőrész egy felületi pontján milyen mechanikai feszültség alakul ki. Célszerű a mérőtest geometriai mére­teinek meghatározásakor biztosítani, hogy a hajlításból eredő feszültségek elhanyagolhatók 157531

Next

/
Thumbnails
Contents