157524. lajstromszámú szabadalom • Blocking-oszcillátor kapcsolás

5 157524 6 fennáll, amíg az R3, R4 és H5 ellenállásokból álló feszültségosztón keresztül az N negatív táp­feszültség a Cl kondenzátort át nem polarizál­ja. Az átpolarizálás újabb impulzus kialakulá­sához vezet, mert a Ti tranzisztor meginduló 5 bázisárama a pozitív visszacsatolás hatására a kollektor áramkör telítésbe hozásához szükséges értékűre fokozódik. A kapcsolás tehát periodikus impulzusok elő- xo állítására alkalmas. A kapcsolás kimenetéül közvetlenül vagy transzformátor közbeiktatásá­val az N—Z, ill az O—Z kapcsok szolgálnak. Az 1. ábra példaképpeni kapcsolásán a terhelést az RÍ ellenállás képviseli. 15 Az impulzusok vezérlését — letiltását — a D5 diódával kialakított D bemenet útján lehet elérni. Ha ugyanis a D bemenetet a tápfeszült­ségek közös nulla vezetékére kapcsoljuk, a D5 20 dióda kinyit és megakadályozza, hogy a bázis az emitter potenciáljánál negatívabb feszült­ségre jusson. Ha a D bemeneteit ugrásszerűen újra az N negatív tápfeszültségre kapcsoljuk, a blőeking-oszcillátor első impulzusa az ugrást 25 követően számottevő késleltetés nélkül jelenik meg. Az impulzussorozatot a T bemenetre adott nulla feszültséggel is le lehet tiltani. Ebben az 30 esetben ugyanis a D4 dióda az N negatív táp­feszültségre kapcsolt R3 ellenállásom, keresztül vezető irányban lesz igénybevéve, azaz a D4 dióda katódján is közel nulla feszültség ural­kodik. Az R4 és R5 ellenállások így a P pozitív ,5 tápfeszültségből a Cl kondenzátorra ugyancsak pozitív feszültséget osztanak le, emiatt a D3 dióda is lezárt állapotban van. A Ti tranzisztor bázisára az N2 tekercsen és az R2 ellenálláson keresztül záróirányú igénybevétel jut. Ha a T bemeneten a tiltást ugrásszerűen felszabadítjuk (negatív feszültséget kapcsolunk), akkor a D4 dióda lezár és az R3, R4 és R5 ellenállásokból álló feszültségosztó megkezdi a Cl kondenzátor átpolarizálását. Amikor a kondenzátor feszült­sége olyan értéket ér el, hogy a D3 dióda ve­zetésbe kerülése után a TI tranzisztor bázisá­nak záróirányú előfeszítése is megszűnik, a kapcsolás kiad egy impulzust. Amennyiben idő­közben a T bemenetre újabb tiltás nem érke­zik, akkor a biocking-oszcillátor periodikusan 50 impulzusokat szolgáltait. A tiltás megszűnése és az első impulzus kialakulása között eltelt idő az „indítási késleltetés", melyet az áramköri elemek helyes méretezésével a kívánt értékűre be lehet állítani. A T bemenetről tehát késlel- 55 tetett indítású impulzussorozat állítható elő. Az F bemenetre adott pozitív feszültségugrás­sal impulzust lehet létrehozni, amennyiben a T bemenetet állandóan összekötjük a tápfeszült­ségek közös null-vezetékével. Így a T bemenet által állandóan letiltott állapotban levő bioek­ing-oszcillátor emittterárama az F bemenetre adott pozitív feszültségugrás hatására megindul. 65 A vezető Dl dióda ugyanis a feszültségugrás hatására lezár, a D2 dióda pedig kinyit, emiatt a bázisáraim első pillanatban a C2 kondenzá­torból, a TI tranzisztor bázisemitter közéből és D2 diódából álló áramkörön keresztül ki tud alakulni, amely a pozitív visszacsatolás hatására a kellő értékűre fokozódik. Az F bemenettel tehát egyetlen impulzus üzemmódot lehet meg­valósítani: az F bemenetre adott minden egyes elegendő homlokmeredekségű és amplitúdójú pozitív feszültségugrás egy-egy impulzus kelet­kezésével jár. A negatív feszültségugrás a kap­csolás működésére nincs hatással. Szabadalmi igénypontok: 1. Bloeking-oszeillátor kapcsolás, amelyben egy transzformátor (TR) primer tekercsének (NI) vége egy tranzisztor (TI) kollektorára, kezdete terhelésen (RÍ) keresztül a tápfeszült­ségforrás negatív kapcsára (N), szekunderte­kercsének (N.2) kezdete ugyanazon tranzisztor (TI) bázisára csatlakozik, továbbá a tranzisztor (TI) emittere egyrészt egy dióda (Dl) katódjá­ra, másrészt egy ellenálláson (RÍ) keresztül a tápfeszültség negatív kapcsára (N) Van kötve, míg a dióda (Dl) anódja a tápfeszültségek kö­zös nulla vezetékéhez csatlakozik, azzal jelle­mezve, hogy a transzformátor (TR) szekunder tekercsének (N,2) kezdete egy másik diódán (D2) keresztül csatlakozik a tápfeszültségek kö­zös nulla vezetékére oly módon, hogy a transz­formátor (TR) szekunder tekercsének (N2) kez­dete a dióda (D2) anódjához van kapcsolva, továbbá a transzformátor (TR) szekunder teker­csének (N2) vége egyrészt egy másik ellenállá­son (R2), másrészt egy harmadik diódán (D3) és egy azzal soribakapcsolt kondenzátoron (Cl) keresztül van a tápfeszültségek közös nulla vezetékére kötve oly módon, hogy a szekunder tekercs (N2) vége a dióda (D3) anódjára csat­lakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti bioeking-oszcillá­tor kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a transzformátor (TR) szekunder tekercsé­nek (N2) végéhez csatlakozó dióda (D.3) katód ja a pozitív (P) és negatív (N) tápfeszültségek kö­zé kötött három tagból álló feszültségosztó (R3, R4, R5) pozitív kapcsához közelebbi leágazásá­ra (b) van kötve, míg a negatív tápfeszültség kapcsához (N) közelebbi leágazás (a) egy negye­dik diódán (D4) keresztül egyik vezérlő be­menetre (T) van kapcsolva oly módon, hogy a leágazás (b) a dióda (D4) kaltódjához csatla­kozik. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti blocking­-oszcillátor kapcsolás berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tranzisztor (TI) emit­tere egy második kondenzátoron (C2) keresztül egy másik vezérlő bemenetre (F) van kötve. 25 30 35 40 45 50 3

Next

/
Thumbnails
Contents