157518. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés oldatok, szuszpenziók vagy pépes termékek permetező szárítására vagy permetező kristályosítására

157518 tatása, amelynél a másodlagos és az elsődleges szárítóközeg között kisebb a mennyisági arány, úgyhogy alacsonyabb fajlagos hőfogyasztás és jobb hőmérleg érhető el. A találmány feladata továbbá az is, hogy a szárítóközegeket felfűtő és vezető szerkezeti részeket egymáshoz és a szárítótérhez viszonyítva úgy rendezzük el és a szerkezeti részeket meg a szárítóteret úgy alakítsuk ki, hogy kisebb fajlagos hőfogyasztás mellett jobb hőmérleget érjünk el. Ezért a találmány szerint a szárítóközeget magában a permetező szárítóban fűtjük fel. Ez többféleképpen lehetséges. A másodlagos vagy mindkét szárítóközeget magában a permetező szárítóban lehet felfűteni. Azt is megtehetjük,, hogy a szárítóközeget ismert módon a permetező szárítón kívül előmelegítjük és a szárítóban tovább hevítjük. A szárítóközegnek magában a permetező szárítóban való felfűtésére a szárítóközeget — a terméket és az elsődleges szárítóközeget bevezető sugárcsőegység szájnyílásának környezetében — olyan lánggal, előnyösen csőszerű lánggal hevítjük, amely a sugáresőegységet körülveszi. A találmány szerinti szárítóberendezésben a szárítótér egy kisebb előszárító övre és ehhez azonos középvonallal csatlakozó megnövelt átmérőjű főszárító övre oszlik, és az előszárító övben a fúvócsőegységet a fúvókák mögött elhelyezett, gázzal táplált, gyűrű alakú égő veszi körül, melynek homlokoldalán gázkivezető nyílások vannak. Az égő ill. a láng helyzete a találmány szerinti berendezáisben oly megoldást tesz lehetővé, amelynél a láng a termék és az elsődleges szárítóközeg bevezetésére való sugár' csőegységet és/vagy a termék meg az elsődleges szárítóközeg sugárnyalábját veszi körül. A találmány szerinti permetező szárító további előnyös kialakításánál a szárítótér előszárító és főszárító övre oly módon van megosztva, hogy az előszárító övet tengelyszimmetrikusan követő főszárító öv átmérője, az elsődleges szárítóközeg kis nyomásnál, előre megadott átmérőhossz viszony mellett nagyobb. A másodlagos szárítóközegnek a szárítótérbe perdület nélküli bevezetése végett a találmány szerint az előszárító övben, az áramlási irányban az égő előtt, a sugárcsőhöz koncentrikusan elhelyezett vezetőelemek lehetnek elrendezve. Abból a célból, hogy előre meghatározott üzemi feltételekre figyelemmel lehessünk, a találmány szerint a terméket ás az elsődleges szárítóközeget bevezető sugáresövek és az égő választás szerint egymáshoz képest és/vagy együttesen a szárítóhoz képest eltolhatók. A találmány szerint a másodlagos szárítóközeget lényegélben a lánggal fűtjük fel. Az égőnek a sugárcsőegység szájnyílásához viszonyított oly helyzetében, amelynél a láng a hosszának legnagyobb részével a termék és az elsődleges szárítóközeg sugárnyalábját beburkolja, a lángfáklyát ez a sugárnyaláb divergáló csőlánggá alakítja. A közös érintkezőfelületen 10 ir> 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 a nyomással terhelt elsődleges szárítóközegsugár nagyobb oxigéntartalma következtében a fűtőgáz égése különösen, intenzív, és az elsődleges szárítóközeg hőmérséklete ebben a körzetben meglfelelően magas. Ebből az következik, hogy az elsődleges és a másodlagos szárítóközegnek a láng széle körzetében való keveredése következtében a szárítóközeg hőmérséklete nem csökken, mint az ismert szárítóknál, hanem, a turbulencia következtéiben az elsődleges és másodlagos szárítóközeg között előálló intenzív' hő- és anyagcsere folytán növekszik. • Ennek az állapotnak előidézése megfelel a találmány alapját képező feladatnak és intenzív előszárítást eredményez, aminek jó szárítási hatásfok- a következménye. Ezenkívül a termék és az elsődleges • szárítóközeg sugárnyalábjának lánggal való beburkolása lényegesen csökkenti a másodlagos szárítóközeg mennyiségét anélkül, hogy nem eléggé szárított termékrészek közvetlenül a láng körzetének elhagyása után a szárító köpenyére rakódnának. Ennek következtében ' gazdaságosabb lesz a szárítási folyamat. Az elsődleges szárítóközeg nyomása határozza meg a szétpermetezés fokát, a szárítás folyamatot és ezzel a szárítótér kialakítását. Nagyon nagy elsőidleges szárítóközegnyomással finom szétpermetezést és gyors szárítási folyamatot érünk el. Ezért az előszárító öv és a főszárító öv átmérője egyenlő nagy lelhet, mert a termékrészecskék már a szárítófalnak ütközésük előtt annyira szárazak, hogy nem rakódnak a falra. Amennyiben durvább szárazterméket kiválnunk, kisebb elsődleges szárítóközegnyomás elegendő; ekkor a szárítási folyamatnak megfelelően a főszárító öv átmérőjét előre meghatározott arányban nagyobbra kell venni. Az ábrákon a .találmány egy kiviteli példája van feltüntetve. Az 1. ábrán hosszmetszetben a permetező szárító látható, hossztengelyében elrendezett sugárcsőegységgel a szárítandó termék és az elsődleges szárítóközeg bevezetésére, valamint a sugárcsőegységet ennek szájnyílása környezetében körülfogó égővel. A 2. ábra a síugárosőegység elülső részének hosszmetszete, nagyobb léptékben, módosított kivitelben. A szárító szárítóterét henger alakú köpeny veszi körül és a tér az 1 előszárító övre meg a 2 főszárító övre van osztva. A feltüntetett kiviteli példa szerint a 4 köpennyel körülvett 2 főszárító öv átmérője és hossza nagyobb, mint a 3 köpennyel körülzárt 1 előszárító övé. A 2 főszárító szakasz és az 1 előszárító szakasz átmérőinek legkedvezőbb viszonya 2:1 (az 1. ábrán ez a viszony 2,5 : 1). Az 1 előszárító öv előtt valamivel nagyobb átmérőjű, 6 köpennyel körülvett 5 tér van, melyet a 7 homlokfal határol és amelyhez a 8 csőcsonk van erősítve. A 2 főszárító övet a kilépési végén csonkakúp alakú 9 toldat határolja, mely a 10 esőcsonkban folytatódik, melyhez a ' szárított terméket és a nedvességgel dúsított