157512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kvintomicin komplex antibiotikum és összetevői előállítására
15 157512 16 A savak például szervetlen savaik, mint a sósav, kénsav és foszforsav, továbbá kevés szénatomos alifás savak, mint az ecetsav és a hangyasav. Ezeket a savakat ajánlatos kb. 0,1—1,0 n koncentrációjú vizes oldataik alakjában használni. A fentemlített lúgos anyagok például nátriumhidroxid, káliumhidroxid, ammónia, és ammóniumformiát. Ajánlatos ezeket a lúgos anyagokat kb. 0,1—3,0 n koncentrációban használni. A felsoroltaik közül ásványi savak és vizes ammóniaoldat használata ajánlatos. A kapott eluátum pH-ját kívánság esetén közel semlegesre állítjuk be, és a folyadéktartalomnalk a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten való eltávolítása után a kvintomicint szilárd por alakjában kapjuk. A folyadéktartalom többféle ismert eljárással eltávolítható. Ilyenek például a liofilizálás és a porlasztásos szárítás. Ha a műveletet a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten hajtjuk végre, csökkentett nyomás alatt való melegítést alkalmazhatunk. Vagy a koncentrálást és a szárítást vákuumban végezhetjük olyan körülmények között, hogy állandó só, például a hidroklorid és a nátriumsó keletkezzék. Azonkívül a Ikvintomicint az eluátumból szilárd por alakjában különíthetjük el, ha az eluátumot alkalmas oldószerrel extraháljuk, és az didószert a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten eltávolítjuk. Ha szilárd adszorbensként aktívszenet használunk, eluáló folyadékként az említett savak vizes oldata alkalmazható. A savakon kívül aceton és kevés szénatomos alifás alkoholok, mint például metanol vagy etanol használhatók 5-nél, 'előnyösen 4-nél kisebb pH-ra beállítva. Ha a kvintomicint oldószeres extrakcióval különítjük el a fermentléből, segédanyagokként több szénatomos zsírsavak, például laurinsav és sztearinsav alkalmazható. Oldószerként vízzel nam elegyedő alifás alkoholok alkalmasak. Ilyen alkohol például az n-butanol, az izobutanol és az amilalkohol. Az alkoholos réteget dekantálással vagy más' módon elkülönítjük, és az alkoholt a lőhető legalacsonyabb hőmérsékleten elűzzük. Erre a célra előnyösen használható a csökkentett nyomás alatt való hevítés és a porlasztásos szárítás. Mint fentebb említettük, a kvintomicin előnyösen adszorbeáltatással és eluálással Vagy oldószeres extrakcióval nyerhető ki. De annak féltételezésével, hogy a kvintomicin számattevően nem bomlik el a fermentláben, egy folyadékban oldott szilárd anyag elválasztásának bármilyen módja alkalmazható. A kapott új antibiotikum, a kvintomicin, fehér vagy szürkésfehér szilárd .anyag. Antibio-' tikumként fölhasználható számos területen úgy ahogy van, vagy kívánság esetén a fentemlíitett kinyerési módszerek ismételt alkalmazásával megtisztítva. Ha kívánatos, a kapott kvintomicin négy antibiotikumra választható szét. Ezek az antibiotikumok, mint már említettük, a kvintomicin-A, kvintomicin-B, Ikvintomicin-C és kvintomicin-D. A kvintomicin-A, kvintomicin-B és kvintomicin-D új anyagok. A találmány szerinti eljárással előállított termék túlnyomórészt kvintomicin-B-ből áll. 5 Alább ismertetjük a kvintomicinnek erre a négy anyagra való szétválasztását. Ha a fermentléből kiválasztott kvintomicint ismét vízben oldjuk, vagy egy sav vagy • lúg vizes oldatával a fentemlített módon eluáljuk, 10 kromatográfiai úton szétválaszthatjuk kvintomicin-A-ra, kvintomicin-B"-re, kvintomicin-C-re és kvintomicin-D-re, miközben az eluáló folyadék pH-ját 6,2 és 12 között tartjuk utánaállítás köziben vagy anélkül. 15 Az eljárásban kationos ioncserélők vagy anionos ioncserélők használhatók. Például egy kationos ioncserélőnek, előnyösen egy gyengén savas kationos ioncserélőnek, mint például Amfoerlite IRC-50-nek, Amberlite-IRC-84-ndk, 20 Amberlite CG-50-nek, karboximetilcellulóznak vagy CM-Sephadexnek oszlopként való használata esetén a kvintomicinnek 6,2—12 pH-ra beállított vizes oldatát adszorbeáltatjuk az oszlopban, majd kifejlesztjük. Ezután eluáloszerkémt vizes ammóniát vagy ammóniumformiát vizes oldatát alkalmazva a kvintomicint gradienses vagy szakaszos módszerrel szétválasztjuk. A gradiens módszer szerint laz alábbi 4. példában megadott kísérleti körülmények között 30 a Jkvintomicin-A-t a 45—50 frakcióban, a kvintomicin-B-t az 53—58- frakcióban, a kvintomicin-C-t a 88—90 frakcióban és a kvintomicin-D-t ezek után eluáljuk. A szakaszos módszer szerint először a kvintomicin-A-t eluáljuk 0,1 n 35 vizes ammóniával, majd a kvintomicin-B-t ugyanilyen normalitású vizes ammóniával. A kvintomicin-C-t 0,15 n vizes ammóniával eluáljuk, és utána a kvintomicin-D-t 0,3 n vizes ammóniával. 40 A kvintaimein úgy is szétválasztható, hogy a kvintomicin vizes oldatát kifejlesztjük egy anioncserélő, előnyösen erősen bázisos anioncserélő, például Dovex 1x2 OH, Amberlite 400, oszlopának alkalmazásával, majd vízzel eluá-45 lünk, amikors is sorban kvintomicin-D, kvintomicin-C, kvintomicin-B és kvintomicin-A eluálódnak. Minden elkülönített alkotórész tovább tisztít-50 ható kromatográfiai úton aktívszénneik, alumíniumoxidnaík vagy cellulóznak oszlopként való használatával és egy ásványi savval, például sósavval, kénsavval vagy salétromsavval megsavanyított aceton vagy kevés szénatomos al-55 kohol avagy kevés szénatomos alifás sav, mint például ecetsav eluáló folyadékként való alkalmazásával. Ügy is eljárhatunk, hogy a terméket pikrátjává vagy Reinedke-sójává alakítjuk át, és azt cserebomlással megfelelő szerves só-60 vá változtatjuk. A találmány szerint előállított új antibiotikumnak a leírás bevezetésében említett hasznos antibiotikus hatásai vannak. Ezeket alább részletezzük. 85 Az új antibiotikum jellemző tulajdonságai:
