157503. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gabonafélék, főleg rozs anyarozscsírával való mesterséges megfertőzésre

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 157503 0 Bejelentés napja: 1969. I. 15. (HE—536) Nemzetközi osztályozás: A 01 h 1/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. XI. 22. Megjelent: 1971. I. 30. ' ''' -• Feltalálók: Palcsó József gépészmérnök, Fadd, 85%, Andruskó Imre termelési csoportvezető, Budapest, 15% Tulajdonos: „HERBARIA" Országos Gyógy­növény- és Selyemguibóforgalmi Központ, Budapest Szerkezet gabonafélék, főleg rozs anyarozscsírával való mesterséges megfertőzésére A találmány gabonaféléknek, főleg rozsnak anyacsírával való mesterséges megfertőzésére szolgáló szerkezetre vonatkozik, amelynek segít­ségével nagyüzemi körülmények között eszkö­zölhető a fertőzés művelete. 5 A rozs fertőzése régebben a csíratartalmú anyagnak a megtermékenyítendő növény felü­letére való fecskendezésével, permetezésével tör­tént, azonban ily módon a szövetek belseje, mi­vel a "növényt nem sértették fel, csak véletlen- io szerűen kapott esíraanyagot. Ezeket a hátrányokat kiküszöbölendő kísérle­teztek a csíraanyagnak tű, pl. injékcióstű segít­ségével való bevitelére. Ez a módszer azonban 15 nem volt alkalmas nagyüzemi munkára, és szük­ségtelenül nagy mennyiségű csírázóanyagot igé­nyelt. A fejlődés további fokozatát a tűshengeres be­rendezések jelentették, amelyek lényege, hogy a 20 rozskalászokat olyan hengerpár között vezetik át, amely hengerek közül ;az egyiknek a felülete sima, a másik pedig a kalász felsértésére és egy­idejűleg fertőzésére alkalmas tűkkel van kiala­kítva. Egy ilyen kézi működtetésű fertőzőgépet a 25 142 030. számú magyar szabadalmi leírás ismer­tet, amelynél a tűshenger tűi a rozskalászokkal való érintkezésük előtt egy fertőzőanyaggal át­itatott, további henger felületére felhordott ne­mezrétegbe nyomódnak, s így a fertőzőanyagot 30 gyakorlatilag a kalász felsértésével azonos fázis­ban juttatják annak szövetébe. Ennek a szerke­zetnek az a hátránya, hogy csak kézi erővel mű­ködtethető, és kezeléséhez két munkásra van szükség, szakaszos üzemű, és jellegénél fogva kis teljesítményű, ezért nagyüzemi gabonatáblák fertőzésére nem alkalmas. Hátrányként mutat­kozik továbbá, hogy csak a tűk által bevitt anyaggal képes fertőzni, anii gyakran nem ele­gendő. Ennek a kézi működtetésű szerkezetnek a to­vábbfejlesztésével alakították ki azt a fertőzőgé­pet, amelyet a 142 512. számú magyar szabadal­mi leírás ismertet. Itt a fertőző eszköz, vagyis a tűshenger és a fertőzendő növényt a fertőző esz­közhöz szorító henger a járműkereten vezetett végtelenített flexibilis továbbítószervhez, egy el­lipszis pályán mozgó lánchoz oly módon van hozzákapcsolva, hogy pályájuk egy-egy pontján érintkezve, a közéjük terelt kalászokat felsértik, ill. fertőzik. A fertőzőanyagot tartalmazó edé­nyeket ugyancsak ez a végtelenített lánc szál­lítja. Ennek a gépnek az a hátránya, hogy működ­tetéséhez csak egy bizonyos géptípus által előálr­lítot+ és meghatározott fordulatszámú forgató­nyomaték szükséges. Ezen túlmenően a gép bo­nyolult, meghibásodásra hajlamos, kezelése és működtetése nehézkes; ugyanakkor a fertőzés 157503

Next

/
Thumbnails
Contents