157494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 11- béta-klór-19-nor-szteroidok előállítására

13 157494 14 (b) lla-hidroxi-ösztr-4-én-3,17-dionból és N­-(2-klór-l,l,2-trifluoretil)-dietilaminból litiumklorid jelenlétében. Tetrahidrofuránban (10 ml) oldott lla-hidroxi­-ösztr-4-én-3,17-diont (5 g), N-(2-klór-l,l,2-tri­fluoretil/dietilamint (10 ml; 3,1 egyenértéksúly­nyi mennyiség) és vízmentes litiumkloridot (25 g, 35 egyenértéksúlynyi mennyiség 1 órán át visz­szacsepegés közben melegítünk. Az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, és a kapott szteroi­dot kloroformban elkülönítjük, majd magné­ziumszilikáton (250 g) kromatografáljuk. 25% etilacetátot tartalmazó benzollal végzett eluálás­sal ll/?-klór-ösztr-4-én-3,17-diont (1,8 g, 34%) kapunk, amely metanolból prizmák formájában kristályosodik ki, op. 188—189 C°, [a]D + 199° (CP=0,7 kloroformban), lmax 237 m/t (s 17,600)." (Talált: C, 70,4; H, 7,7; Cl, 11,5%. A C18 H 23 C10 2 képletnek megfelelő összetétel: C, 70,5; H, 7,6; Cl, 11,6%). (c) lla-meziloxi-ösztr-4-én-3,17-dionból és li­tiumkloridból. lla-meziloxi-ösztr-4-én-3,17-diont (0,05 g) tetrahidrofuránban (5 ml) vízmentes litiumklo­riddal (0,25 g) 3 napon át visszacsepegésben tartunk. Az oldószert vákuumban elpárologtat­juk és a terméket etilacetátban elkülönítjük. A kapott ll/?-klór-ösztr-4-én-3.17-dion spektruma hasonló az előzőekben leírt termékekéhez. 2. példa. •ll/?-klór-3-metoxi-ösztra-3,5(6)-dien-17-on llß-klor-ösztr-4-en-3,17-dion (2,51 g), 2,2-di­metoxi-propán (12,5 ml), dimetilformamíd (12,5 ml), metanol (0,5 ml) és p-toluolszulfonsav (0,077 g) keverékét 4 órán át visszacsepegésben tartjuk. A lehűlt oldatot'kevés nátriumhidrogén­karbonátot tartalmazó vízbe öntjük, majd a ter­méket — éterben végzett elkülönítés után — kevés piridint tartalmazó metanolban kristályo­sítjuk. ll/?-klór-3-metoxi-ösztra-3,5(6)-dien-17--ont kapunk négyszögletes prizmákban (0,97 g, 37%), op. 133—-134 C°, [iedD + l01 <c = 0,8 dioxán­ban). lmax 241m/!, (e 19,800). (Talált: C, 71,1; H, 7,6; Cl, 11,2%. A C9H25CIO2 képletnek meg­felelő összetétel: C, 71,1; H, 7,9; Cl, 11,1%). 3. példa. ll/?-klór-3-metoxi-ösztra-3,5(6)-dien-17/?-ol ll/?-klór-3-metoxi-ösztra-3,5(6)-dien-17-on) (0,212 g) metanolds (20 ml) oldatához fémnátriu­mot (kb. 0,2 g), majd ezután nátriumbórhidridet (0,25 g) adunk és a reakcióelegyet 2 órán át visszacsepegés közben melegítjük. Az oldószere­ket vákuumban elpárologtatjuk, és a maradékot vízzel eldörzsölve szűrhető terméket kapunk. Ezt szárítás után (kevés piridin tartalmú) meta­nolból kristályosítjuk. A ll/J-klór-3-metoxi­-ösztra-3,5(6)-dien-17/?-ol) (0,07 g, 33%) négy­szögletes prizmákban kristályosodik, op. 78— 80 C°; lmax 240 m/i (£ 17,800). Spektrumának adatai megfelelnek az említett összetételnek. 4. példa. 11 /J-klór-17a-etinil-l 7/?-hidroxi-ösztr-4-en-3-on Nátriumacetilid folyékony ammóniás oldatát készítjük el oly módon, hogy fémnátriumot (0,47 g) folyékony ammóniában (60 ml) oldunk, és az így nyert nátriumamid folyékony ammó­niás oldatán acetilént vezetünk át (3 h). Az oldathoz vas (Ill)-nitrát katalizátort adunk. ll/j-klór-3-metoxi-ösztra-3,5(6)-dien-17-on (0,42 g) éter-tetrahidrofurán (1:1, 40 ml) elegyben ké­szült oldatát (12 óra múlva) hozzáöntjük az előző oldathoz, majd ezután ammóniumkloridot (kb. 2 g) is adunk hozzá. Az ammónia és az oldószerek vákuumban történt elpárologtatasa után, a terméket etilacetátban különítjük el, és tömény sósav (0,3 ml) vízben (10 ml) és meta­nolban (50 ml) készített oldatával 1 órán át forrás közben kezeljük. Az oldószereket vákuum­ban elpárologtatjuk, és a maradékot kétszer átkristályosítjuk éteraceton elegyből. lÍ/?-klór­-17a-etinil-17/?-hidroxi-ösztr-4-en-3-ont (0,15 g, 33%) kapunk, op. 230—232 C° (215 C°-on vál­tozik a kristályforma), [ia]D +64° (c = 0,6 kloro­formban). lmax 239 m/i{8 16,500). (Talált: C, 72,1; H, 7,5; Cl, 10,6%). A C2 oH 2 5C10 2 képletnek meg­felelő összetétel:C, 72,2; H, 7,6; Cl, 10,7%). 5. példa. I ljő-klór-17^-hidroxi-l 7«-metil-ösztr-4-en-3-on ll/3-klór-3-metoxi-ösztra-3,5(6)-dien-17-on (0,49 g) tetrahidrofurános (14 ml) oldatát hozzá­csepegtetjük magnéziumból (0,58 g), metiljodid­ból (1,5 ml) és éterből (14 ml) készített metil­mágnéziumjodid oldathoz. A reakció-elegyet két órát visszacsepegés közben melegítjük, majd ezután telített ammóniumklorid oldatot adunk hozzá. A terméket (0,5 g) éterben különítjük el, és metanolban (35 ml) tömény sósav (0,3 ml) vizes (10 ml) oldatával hidrolizáljuk. A termé­ket magnéziumszilikáton (100 g) kromatograf ál­juk, 5% etilacetátot tartalmazó benzollal eluál­juk. Nyers minőségű U/í-klór-17/3-hidroxi-17a­-metil-ösztf-4-en-3-ont kapunk, amely kb. 25% 17-es helyzetben ketoncsoportot tartalmazó anyagot tartalmaz az infravörös spektrum vizs­gálata alapján, 6. példa ll/?-klór-17a-etinil-17/?-hidroxi-3-metoxi­-ösztra-3,5-dién (XX R=CH;i) II /?-klór-3-metoxi-ösztra-3,5-dien-l 7-on (XIX) (R=CH3) (1,4 g) tetrahidrofurános (80 ml) olda­tát hozzáadjuk litium-acetilid oldathoz, amelyet úgy készítünk el, hogy Mtiumalumíniumhidrid (5 g) tetrahidrofurános (250 ml) oldatán acetilént bocsátunk át (5 h). 16 óra múlva az acetilád feles­legét telített káliumnátriumtartarát oldattal el­bontjuk, és az oldatot magnéziumszulfát felett megszárítjuk. Az oldószer elpárologtatasa után, a maradékot izopropanol-víz elegyből, majd ke­vés piridint tartalmazó éter-pétroléter (fp. 40— 60 C°) elegyből kristályosítjuk. ll/?-klór-17a-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents