157482. lajstromszámú szabadalom • Binér információk védett átvitelére szolgáló áramköri elrendezés

157482 10 jele, — amely, ha volt bejövő távírójel, minden esetben startjel — kettes helyén a B csatorna jele, — amely ha nem volt bejövő jel az üres betű egyese — a hármas helyen egy képzett paritás, a négyes helyen az A csatorna jele, ötös helyen a-B csatorna jele, hatos helyen képzett paritás, hetes helyen az A csatorna jele, a nyolcas helyen a B csatorma jele, kilences helyen képzett paritás sorrendben jelennek meg. Ezen jelek időbeni sorrendjét a H címgenerátor szabja meg. A H címgenerátor ezért egy kilenc csatornás időosztó áramkör, amely vezérlőjel-képző kapuáramköröket táplál, amelyek kimenetén a következő jelek jelennék meg: A 17 hullámalak az aszinkron-szinkron átalakítót resetelő és programozó jel, a 19 hullámalak ciklikus végjelző parancs, a 18 hullámalak az összekapuzott A—B léptető jel, a 21 hullámalak paritásléptatőjél, a 22 hullámalak a B regiszter léptetőjöle, a 23 hullámalak az „A" ködképző és az „A" regiszter léptetőjele, és a 24 a „B" kódképző jele, a 25 hullámalakú kémen ő jel az adapter léptetésére szolgál. A H címgenerátor a 08 hullámalak szerinti 16 ms-os órajelekből állítja elő az," előbbiekben felsorolt jeleiket, Így tehát rendelkezésünkre áll a kódoló működtetéséhez szükséges valamennyi hullámalak. A kódoló áramkör az aszinkroi-Hszinikron átalakítótól kapja a 20a, vagy 20b hullámalakú jeleket. Ezeket a jeleket az I kódoló a paritásképzés szabályainak megfelelő ellenőrző jelekkel egészítik ki. Az I kódoló három db kétbemenetű dinamikus összeadóval rendelkező léptető regiszter,' bemenetére az első információs jelet a 22 jelű B léptető impulzus írja be. A paritásképzés a kódképző parancsok hatására a dinamikus összéadókban történik. A kódoló léptstő regiszter bemenetére, valamint a három dinamikus összeadó egyik bemenetére a 20a, ill. a 20b hulláimalakú jel érkezik. Az összeadó másik bemenetére az ezeket megelőző léptető regiszter-fokozataik kimenetei kerülnek. Az összeadok dinamikus működtetését a 22, 23, 24 hullámalakú jelek végzik. A regiszter léptetését a 21 hullámaJafeú jel biztosítja. Ennek eredményeképpen az I egység kimenetén 26 hullámalakú jel jelenik meg akkor, ha a bemenétére a 20a hullámalak szerinti bemenőjel érkezik. Amennyiben a készülékek bemenetén nem érkezik átviendő információ, úgy a már előbb tárgyalt 20b hullámformáiú jel hatására az I kódoló kimenetén 27b hullámformájú jel jelenik meg. Ennek Ai helyén ,,0", Bi helyén „1", AT, B?, A3, B>, helyein „0", a Pj, P-j, P3 helyeken pedig olyan jelek jelennek meg. amelyeiket a megelőző b menő jeleikből az I kódoló állított elő. Amenynyi.ben a készülék 'bemenetére példaképpen a 20a hullámalakú jelsorozat érkezik, úgy a QB kimenő kvázi betűblofck a 27a hullámalak szerinti lesz. Tetszé's-s'jerinti bejövő jel esetében az A| halyen mindig ,,1" értékű jel lesz, a Bj, A2, B2, A3, B3, helyéken lévő jelek értéke rendre megegyezik a bejövő információ első, második, harmadik, negyedik, ötödik információs elemi jelének értékével. Így tehát a 27a, ill. 27b hullám-5 alakú jel az átkódolt 16 ms elemi jelidővel rendelkező szinkron távíró jelsorozat. Ez a jelsorozat a W2 csatlakozó egység segítségével távíró szintű jellé tehető át és a ql csatlakozón az átviteli csatornára adható. 10 3. Vevő. A vett jel a q2 csatlakozón csatlakoztatható a vevőhöz. A 28 hullámaliakú jelet a K elemi jel fá-15 zisbeállító áramkörre vezetjük. Az elemi jetfázisbeállító áramkör együtt dolgozik az alap jelgenerátor D vevő szabályozott-fázisú osztójával oly módon, hogy a K elemi jel fázisbeállító áramkör a 10 ihullámalakú jel szerint referenciát kap 20 a D áramkörtől. A D áramkör a referencia és a bejövő jel időbeni eltéréseiből a 11 hullámalakú fázis-szabályozó parancsot állítja elő. Üzenetátvitel esetén a 28 hullámalakból bejövő jel „1" értékű állapotainak időtartama alatt az alaposz-25 tó 06 hullámalakú 5 kHz-es jeléből egy kapuzott 8 ms-os osztót vezérlünk, amely a mintavételhez szükséges jelet állítja elő. Az osztó egy ciklus leszámolása után alaphelyzetbe áll és csak a következő startirányú jelváltásra indul újra. Ily 30 módon a K elemi jel fázis'beáliító áramkör a 29 hullámalakot mutató kimenetén a mindenkori fázis-szabályozott 09 hullámalakú jellel fázisban lévő jeleket szolgáltat az L inditó áramkör részére. Az L indító áramkör működése és feladata sza•á

5 kaszos jellegű, döntő szerepe az összeköttetés felvételekor van. Az L indító áramkörbe a 29 hullámalak szerint helyreállított fázisú távíró jelet tápláljuk be, amely egy toló regiszterbe lép, amit figyelő regiszternek nevezünk. A figyelő 40 regiszterhez egy üresbetű figyelő áriamkor csatlakozik, amely áramkör az üres betűnek a regiszterbe történő belépésekor indító jelet szolgáltat. Ez az áramkör tehát mindaddig -nem tud működni, míg a figyelő regiszterében a szinkronizálásra felhasznált üres betű kódja meg nem jelenik. Ha az üres betű figyelő áramkör az üres betű képét a figyelő regiszterben megtalálja, indító „ jelet ad a vezérlő áramkörnek. 50 A vezérlő áramkör ekkor elindítja a rnűstartgenerátort, amelynek segítségével találjuk meg a szinkron összeköttetésben a betűfázist. A műstart-generátor figyelembe veszi, hogy az indítás üres betűvel történt, tehát olyan áramköri késleltetést tartalmaz, hogy a startjel a valódi startjel helyére kerüljön. Az üres betű figyelő áramkör és a műstasrt-generótor együttesen a koincidencia figyelő áramkörön keresztül nyolc egymásutáni üres betűt megszámláló áramkört indít. Az áramkör működése olyan, hogy ha a nyolc üres betűből akár egyetlen nem érkezik meg helyesen, úgy a ciklust előliről kezdi figyelni. Ha az oá indító áramkör nyolc üres betűt egymás után,