157477. lajstromszámú szabadalom • Elektródaelrendezés belső gyújtócsíkos, fénycsőhöz

157477 3 - • . x 4 nagyságától és a fénycsőre kapcsolt feszültségtől, A belső gyújtócsík ellenállását pontosan kell beállítani. Ugyanis ha gyújtócsík ellenállása túlzásosan nagy, a fénycső nem gyújt be és a tartós parázsfénykisüíéstől a gyújtócsík erősen felmelegszik és a cső könnyen meghibásodik. A fénycső begyújtása után a belső gyújtócsík minden anódos félperiódusban továbbra is működik és a gyújtócsíkon áthaladó áram a gerjesztett fény szempontjából veszteségnek számit. Az előbbiekben már említett 40 W-os fénycsőnél ez a veszteség 3—5 W körül van. Más gyújtási és üzemelési nehézségre nem kívánunk kitérni, megelégszünk részletezés helyett a 141.287 sz. magyar és a 3.349,274 sz. USA szabadalmakra való példakénti utalásra. A belső gyújtócsikos fénycsövek fénye erősen hullámos. Ezen azt kell érteni, hogy a váltóáram azon félperiódusában, amikor a gyújtócsík anód, úgy a kibocsátott fény kevesebb, ellenkező esetben több. A hullámosság frekvenciája normális esetben kétszerese a hálózat feszültségének s a hullámosság frekvenciája szuperponálódik a minden fénycsőnél — tehát a belső gyújtócsík nélküli fénycsöveknél is — a meglevő fényhullámosságra. A kibocsátott fénysugárzás hullámossága az emberi szemnek kellemetlen, mert a fényáram kismértékű ingadozására a szem igen érzékeny. E hullámosságot ugyan kettesével induktív — és kapacitív áramkörű fénycsövekkel, ún. duo kapcsolással stb. lehet csökkenteni, de mindenesetre az egyszerűség és az olcsóság feláldozásával. Ha a belső gyújtócsík ellenállása kicsi, úgy nagyobb a fényáram hullámossága és a gyújtócsík által felvett káros veszteség. Ezek csökkentésé céljából a gyújtócsík nagyobb értékű ellenállása volna kívánatos, ami azonban gyújtási nehézséget okoz. A jelenlegi megoldás tehát kompromisszumos. Az előbbiekben leírt — és más részletezett — nehézségek kiküszöbölése vezetett találmányunk gondolatához és kidolgozásához. Kísérleteinkben azt találtuk, hogy a jelzett nehézségek nagymértékben csökkennek és megszűnnek, ha a búra belső falán végig húzott belső gyújtócsíkot segédeszköz közbeiktatásával pl. ikerfémmel (bimetallal) kötjük össze a katóddal, mely segédeszköz lehetővé teszi az öszszeköttetés megszakítását a gyújtás után. Ez esetben ugyanis a fénycső gyújtása után a fejlődő hő hatására az ikerfém (bimetall) megszakítja a katód és a gyújtócsík közötti villamos összeköttetést, miáltal nemcsak a gyújtócsík meddő fogyasztása csökken (lényegében csak a gyújtásra és az azt követő rövid időre korlátozódik), ami nagymértékű energia megtakarítást jelent, hanem a gyújtócsík melegítő hatásából eredő burakárosodás is minimális lesz. A találmány lényegén mit sem változtat, ha két gyújtócsíkot használunk, melyek mindegyike természetesen csak egy (de nem ugyanazon) katóddal van fémesen összekötve. Az árammegszakításr?. használ'; ikerfémkapcsolót célszerű pl. a katód tartó áramvezetőre erősíteni, de az ikerfém kapcsolót szigetelő tartóra is rögzíthetjük. Ugyancsak nem változtat találmányunk lényegén a gyújtócsík anyagi összetétele sem. így előnyösen használhatók 9248 ikt. sz. (68. VII. 18) magyar találmányi bejelentésünkben leírt, higannyal amalgám képzésre alkalmas fémekből készült gyújtócsíkok is. Találmányunknak van még egy nem eléggé hangsúlyozható előnye is, nevezetesen találmányunk lehetővé teszi kicsiny kb. 100 ohmos ellenállású belső gyújtócsík alkalmazását is. A gyújtócsík ellenállására nézve a 8 ohm/cm-nél kisebb értéket adjuk meg. Ezáltal könnyű a gyújtás, hiszen 20X kisebb az ellenállás a szokásos belső gyújtócsíkéhoz képest. A régebbi fénycsövekhez pl. az említett 2000 ohmos ellenállás elkészítése és viszonylag szűk határok közötti tartása technológiai nehézségekkel jár. Találmányunk egyik legnagyobb előnyének kétségtelenül' — a fénycső begyújtása után — a nagyobb mértékű fény — hullámosság megszűnését, valamint a káros veszteség megszüntetéséből származó fényáram növekedést-tekintjük. Találmányunk lényegét- egyébként a Fig. 1.—2.—3.-on is bemutatjuk. Az ábrákon az 1 belsőgyújtócsíkot, 2 a katódot, 3 a 2 katód és 1 gyújtócsík közötti ikerfém kapcsolót és végül 4 a fénycső szabad katódját jelzi. A Fig. 1-en a 3 ikerfém kapcsoló megoldása nincs részletezve. A Fig. 2-n olyan megoldás látható, melynél az 1 belső gyújtócsík és a 2 katód közötti fémes kapcsolatot létesítő 3 lemez anyaga ikerfém szalag. A Fig 3.-on bemutatott megoldásban az 1 gyújtócsíkot a 2 katóddal összekötő 3 rugózó lemez az 5 szigetelt tartóra van felerősítve és ezen 5 tartó és a 2 katód közötti kapcsolatot a 6 ikerfém kapcsoló létesíti. Szabadalmi igénypontok: 1. Kisnyomású fluoreszkáló bevonattal ellátott higanygőz kisülőcső, a cső két végén meleg oxidkatódokkal, a fénycsőbura belső falán a fluoreszkáló bevonaton a cső tengelyével párhuzamosan elrendezett gyújtó csíkkal, melynek ellenállása cm-ként kisebb, mint 8 ohm, azzal jellemezve, hogy a gyújtócsík (1) egyik vége szabadon végződik, a. másik vége pedig a fénycső másik katódjával (2) hőre érzékeny megszakítóval, pl. egy ikerfém (3) kapcsoló közbeiktatásával sorba van kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti fénycső elektroda-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 eo .?.