157465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikus hatású vegyületek előállítására

5 157465 6 A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek pl. a szokásos gyógyszerkészítmé­nyek alakjában kerülhetnek gyakorlati felhasz­nálásra. Ezek a készítmények az új, vegyületet valamely entérális, parenterális vagy helyi al­kalmazásra megfelelő szerves vagy szervetlen, szilárd vagy folyékony gyógyszerészeti vivő­anyaggal elegyítve tartalmazzák. Az ilyen ké­szítmények előállítására oly segédanyagok jön­nek tekintetbe, amelyek az új vegyülettel nem reagálnak; ilyenek pl. a víz, zselatin, tejcukor, keményítő, sztearilalkohol, magnéziumsztearát, talkum, növényi olajok, benzilallkoholok, gumi, propilénglikol, polialikilénglikolok, vazelin, ko­leszterin vagy más ismert gyógyszer-vivőanya­gok. A gyógyszerkészítményeik pl. tabletta, dra­zsé, kenőcs, krém, kapszula, vagy pedig folyé­kony alakban oldat, szuszpenzió vagy emulzió alakjában készíthetők el. E készítmények adott esetben sterilizálhatok és/vagy további segéd­anyagokat, mint tartósító-, stabilizáló-, nedve­sítő-, emulgáló, és/vagy oldásközvetítőszeréket, az ozmózisos nyomás befolyásolására alkalmas sókat vagy pufferanyagokat is tartalmazhatnak. Tartalmazhatnák továbbá más gyógyászati szempontból értékes anyagokat is. Az ilyen ké­szítmények a szokásos módszerekkel állíthatók elő. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek az állatgyógyászatban is alkalmaz­hatók, pl. a fentemlített kiszerelési alakok vala­melyikében. A rif amiéin S és rif amiciin O vegyületeket már korábban is kondenzálták aromás o-diaminok­kal vagy aromás aminofenolokkal, amikor is oly vegyületéket vagy ezeknek megfelelő hidro­k: non-származékokat kaptak, amelyeik egy az alapmolékulára a 3- és 4-helyzetben rákonden­zált fenazin- ül. oxazin-szerkezetű, a csatolt rajz szerinti (IV) rész-lképletnek megfelelő gyű­rűt tartalmaztak; ez utóbbi képletben X oxi­génatomot vagy NH-icsoportot képvisel, R pedig a d- és e-helyzetű szénatomokkal együtt egy aromás vagy aromás-heterociklusos vegyület maradékát képezi. Az ilyen típusú származékok szintén mutatnak antibiotikus aktivitást (vö. ' 645 209 sz. belga szabadalmi leírás, 1965. április. 9.). Reagáltattak már aromás aminokarbonsava­kat is a rifatmiicin O vegyülettel (vö. II Far­maco, Edizione Scientifica, 19.61, 755. old. „Rifo­micina", A.- M. Greco, R. Ballotta és P. Sensi szerzőiktől), amikor is azonban oly termékek keletkeztek, amelyek 1 mól rifamicin O és 1 mól amin víz kilépése közben végbemenő kon­denzációjából adódnak. Ezzel ellentétben a rifa­micin O vegyületnek a jelen találmány szerinti kondenzációja során a glikolsavgyök is lehasad és így a rifamicin ,S származékaihoz jutunk. Az utóbb idézett közlemény ismerteti a rifamicin O hidrazidokkal, amidhidrazonökfcal és amino­guanidinek'kel képezett, pontosan fel nem derí­tett szerkezetű reakciótermiékeit is. Érdekes e közlemény szerzőinek az a megállapítása, hogy a rifamicin O alifás amindkkal egyáltalán nem vagy csak nehezen kondenzálható. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem-5 léltetik; a példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: 10 2,5 g rifamicin S 5 ml anilinnel készített ol­datát szobahőfokon több napig állni hagyjuk. Feldolgozás céljából az oldatot éterrel bőségesen hígítjuk és az anilin feleslegét citromsavval 15 extraháljük. Az éteres oldatot szárítjuk és be­pároljúk. A bepárlási maradékot vizes metanol­ban oldjuk, aszkorbinsavat és némi nátrium­-aszkorbátot adunk hozzá, majd az elegyet egy ideig állni hagyjuk. Ezután nátrium'kloridolda-20 tot adunk hozzá és az elegyet kloroformmal ismételten extraháljük. A kloroformos oldatot bepároljuk és a maradékot kovasavgélen kro­matografáljuk. Eluálószerként kloroformot nö­vekvő mennyiségű acetonnal elegyítve alkal-25 mázunk. A tiszta sárga színnel eluálódó termék­főtömegét összegyűjtjük, a barna vagy vöröses színeződésű részeket kiselejtezzük. A kívánt . termék metanolból és aceton-víz elegyből kris­tályosítható. Ily módon 1,8 g 3-anilino-rif amicin iQ SV nyerhető, olvadáspontja 165—166°. 2. példa: g5 14 g rifamicin S és 6 g 4-aminopiridin ele­gyét 100 ml dioxánfoan 15 percig hevítjük víz­fürdőn. Ennék során' a reakcióelegy megszilár­dul. Kloroformot adunk hozzá és káliumferri­cianidoldat feleslegével 1 óra hosszat keverjük. 40 Ezután a kloroformos fázist elkülönítjük, éter­rel bőségesen hígítjuk, majd 3%-os citromsav­oldattal ismételten extraháljük. A citromsavas kivonatokat egyesítjük, nátriumhidrogénkarbo­náttal meglúgosítjuk és kloroformmal kimerítő­.- en extraháljuk. A kloroformos kivonatban talál­ható a 3^[(4-piridil)-amino]-rifamicin S. E ter­mék hidrokinonjána'k előállítása céljából a klo­roformos kivonatot bepároljuk, a maradékot 90%-os metanollal oldjuk és aszkorbinsav hoz-50 záadásával redukáljuk. A hidrokinon gyorsan kikristályosodik. Metanolból még egyszer kristá­lyosítjuk; az így kapott legalább 10 g 3-[(4-piri­dil)-amino]-rifamicin SV sárga kristályokat (ké­pez, amelyek hevítés hatására fokozatosan el­„ szenesednek és nem mutatnak éles olvadás­pontot. 3. példa: 60 20 g rifamicin O 40 ml anilinnel készített ol­datát forrásban levő vízfürdőn 1 óra hosszat hevítjük. Ennek során — amint ez vékonyréteg­-kromatográfiával kimutatható — először egy vörös színű vegyület keletkezik, amely az oldat 65 hevítése közben fokozatosan zöld színű termék-3

Next

/
Thumbnails
Contents