157459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kazánkőképződés szabályozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. I. 23. (BU—483) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1968. II. 07. (703 548) Közzététel napja: 1969. XI. 22. Megjelent: 1970. XII. 31. 157459 Nemzetközi osztályozás: C 02 b Feltalálók: Hollis Oecil George mikrobiológus, German-town, Lutey Richard William mikrobiológus, Memphis, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Buckman Laboratories Inc., Memphis, Amerikai Egyesült Államok Eljárás kazánkő képződés szabályozására 1 Találmányunk tárgya eljárás kazánkőképződés szabályozására és a már kialakult kazánkő eltávolítására folyóvizet alkalmazó ipari műveleteknél. Az ipari célokra rendelkezésre álló víz lelőhe- 5 lyétől függetlenül (felületi és forrásvíz egyaránt) sohasem tiszta, hanem különböző szennyezéseket tartalmaz. E szennyezések oldott gázok, oldott szilárd anyagok és adott esetben szuszpendált szilárd anyagok lehetnek. Az oldott és 10 szuszpendált szilárd anyagok általában szervetlen, azonban bizonyos esetekben szerves eredetűek. A szennyezések koncentrációja az ipari vizekben a gyártási eljárás során nő. Ennek oka, hogy az iparban a vízhez speciális funkciók el- 15 végzése céljából különböző anyagokat adnak és az ipari gyakorlatban az ipari vizeket keringetéssel lehetőleg többször használják fel. A szennyezések jelentős része az ipari eljárá- 20 sok folyamán kiválik, inkrusztáló és/vagy nem-inkrusztáló kazánkő képződése közben. A kialakult kazánkő jellegétől függetlenül hátrányos, minthogy az eljárás hatékonyságát csökkenti, valamint a kívánt végtermék mennyiségét és mi- 25 nőségét károsan befolyásolja. A kazánkőképződés szabályozására többfajta módszert javasoltak. Az ismert eljárások egyik típusa szerint az ásványi anyagokat ioncserélő 30 gyanták, flokkuláció, kelátképzés és más kémiai módszerek segítségével eltávolítják. A fenti eljárások lényege, hogy a kazánkőképződést előidéző anyagokat oldják, stabilizálják, diszpergálják és/vagy eltávolítják. E módszerek azonban nem végezhetők el teljesen kielégítő eredménnyel. Kelátképző szerek (mint etiléndiamin-tetraecetsav) pl. a gyakorlatban csak kevés területen alkalmazhatók. A kazánkő-képződés problémáját más módszerek oly módon kívánják megoldani, hogy a kazánkő képződését megakadályozzák és/vagy a már kialakult kazánkövet közvetlenül eltávolítják. Az előbbi módszerhez inhibitorok (pl. polifoszfátok, vagy más vegyszerek) alkalmazására van szükség. E módszer hátránya, hogy az adott ipari eljárásnál alkalmazott víz tulajdonságaitól függő nagyszámú komponens összekeverése szükséges és ez időt rabló, nehéz művelet. A polifoszfátos módszernél ezenkívül általában nagyfokú vízelvezetést és sav vagy lúg hozzáadással történő pH-beállítást kell alkalmaznunk. A kazánkő közvetlen eltávolítását oly módon végzik el, hogy a berendezéshez nagy töménységben savat (pl. kénsavat vagy sósavat) vagy lúgos keveréket (pl. nátriumhidroxidot vagy nátriummetaszilikátokat) adnak. E módszer hátránya, hogy az erős savakkal vagy lúgokkal való munka igen kényelmetlen és a felhasznált vegyszerek a berendezés fémes részeit megtámadják. 157459
