157443. lajstromszámú szabadalom • Herbicid szerek

3 157443 4 A reakcióelegyet a szokásos módon dolgozzuk fel, pl. oly módon, hogy a képződött sókat vízzel kimossuk és a kapott szerves oldatot bepároljuk. A c) szerinti eljárás megvalósításakor szükséges, hogy a reakció folyamán képződő vizet folyamatosan eltávolítsuk. Ezt nehézségek nélkül elérhetjük, ha olyan hígítószert alkalmazunk, amely vízzel azeotróp elegyet képez és az azeotróp elegyet folyamatosan ledesztilláljuk. Hígítószerként itt általában benzol, toluol és xilol jönnek számításiba. A reakciót célszerűen a reakcióelegy forrpont ján valósítjuk meg. A reakcióhőmérsékletek kb. 80 C° és 130 C° közé esnek. A reakcióelegyet a szokásos módon dolgozzuk fel, pl. az illó alkotórészek lepárlása útján. A karbonsavanilid erős herbicid tulajdonságokkal rendelkezik és ezért gyomnövények leküzdésére alkalmazható. Gyomnövényeken a legtágabb értelemben az összes olyan növényt értjük, amelyek olyan helyen nőnék, ahol nemkívánatosak. Az, hogy a találmány szerinti hatóanyag totális vagy szelektív herbicidként hat-e, lényegében az alkalmazott mennyiségektől függ. A találmány szerinti hatóanyagot pl. az alábbi növények esetében alkalmazhatjuk: kétszikűek, így repce (Siniapis), zsázsa (Lepidium), mizsót (Galium), tyúkhúr (Stellaria), szélkfű (Matricaria), gombvirág (Galinsoga), liba top (Chenopodium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), gyapot (Gossypium), répa (Beta), murokrépe (Daucus), bab (Phaseolus), burgonya (Solanum), kávé (Coffea); egyszikűek, így komócsin (Phleum), per je (Pao), csenkesz (Festuoa) eleusine (Eleusine), muhar (Setaria), vadóc (Lolium), rozsnok (Bromus), kakaslábfű (Echinoebloa), kukorica (Zea), rizs (Oryza), zab (Avena), árpa (Hordeum), búza (Triticum), köles (Panieum), cukornád (Saccharum). A találmány szerinti hatóianyagot a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké alakíthatjuk. Ezeket ismert módon állít-' juk elő, pl. a hatóanyag töltőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozókkal való összekeverése útján, adott esetben felületaktív szerek, tehát emulgáló- és/vagy diszpergálószerek alkalmazása (közben. Ha töltőanyagként vizet használunk, pl. szerves oldószeréket is alkalmazhatunk segédoldószerként. Folyékony oldószerként lényegében szóba jönnek: az aromás szénhidrogének, így xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, így klórbenzolok, paraffinok, így ásványolaj frakciók, alkoholok, így metanol és butanol, erősen poláros oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamim víz; szilárd hordozóanyagokként: természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum és kréta, szintetikus kőlisztek, így finomra diszpergált kovasav és szilikátok; emulgálószerként: nem ionogén és anionos emulgátorok, így polioxietilén-zsfcrsav-észterek, 5 polioxietilén-zsírailkohol-éterek, pl. alkilaril-poliglikol-éterek, alkilszulfonátok és arilszulfonátok; diszpergálószerként: pl. lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulózok. 10 A találmány szerinti hatóanyagot a készítményekben kiszerelhetjük egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve. A készítmények általában 0,1—95 súly%, elő-15 nyösen 0,3;—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagot felhasználhatjuk készítmény formájában vagy az abból készített felhasználási formák, így használatra 20 kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában. Az alkalmazás a szokásos módon történik, pl. permetezés, porlasztás, porozás vagy öntözés útján. A hatóanyagot mind kikelés előtti, mind ki-25 kelés utáni eljárásban alkalmazhatjuk. Különösen célszerű a gyomnövényeket korai fejlődésstádiumukban leküzdeni. A hatóanyagkoncentrációikat az alkalmazandó 30 szerben tág határok között változtathatjuk, általában 0,005 és 0,5 súly% közé esnek. -1. példa: 35 Kikelés utáni vizsgálat Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgátor: 1 súlyrész alkilarilpodigrikoléter 40 Előnyös batóanyagkészítmény előállításához 1 súlyrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel összekeverünk, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgátort, majd ezt követően a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrá-45 cióra hígítjuk. A hatóanyagfcészítménnyel kb. 5—15 cm magasságú teszt-növényeket éppen harmatosra permetezünk. Három hét múlva, meghatározzuk a 50 növények károsodási fokát és 0—5 indexxel jelöljük. Az indexek az alábbi jelentésűek: 0 nincs hatás 55 1 csekély égésfoltok 2 észrevehető levélkárosodás 3 egyes levelek és szárrészek részben elpusztultak 4 a növényeik résziben elpusztultak 60 5 a növények teljesen elpusztultak A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat és eredményeket az alábbi táblázatban mutat-65 juk be. 2