157437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lebegő szennyezéseket tartalmazó nyersvizek derítésére

157437 6 képzésére alkalmas részében homogén pehelyfüggöny alakítható ki. Ipari méretű kísérletekben azt tapasztaltuk, hogy az ismert vízderítő eljárásokhoz képest a deritési folyamat sokkal rövidebb idő alatt végbemegy, a pehely szuszpenzió stabil módon megköti a nyersvíz szennyezését, a pelyhek gyorsan aggregálódnak és súlyuk megnő, így az ismert vízderítő reaktorok átbocsátó képessége többszörösére növelhető.. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi azt is, hogy a szokásos vízderítő reaktorok 'kiiktathatók legyenek és a pehely szuszpenzió kialakítása után a szilárd fázist a derített víztől centrifugálással, hidrociklonok segítségével vagy más mechanikai úton elkülönítjük. Ezzel a módszerrel is minimális zavarossági fokú tisztított víz nyerhető ki. A mechanikai úton leválasztott víznél nagyobb fajsúlyú pehelycsapadék egy része újabb vízderítési ciklusba visszavezethető. A találmány szerinti eljárás előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A vízderítés viszonylag kevés és olcsó vegyszert igényel. 2. Az ismert vízderítő reaktorok átbocsátó képessége többszörösére növelhető. 3. Az aktivált filloszilikátok megfelelő diszperzitás fokának és granulometriájának, ill. a szól vagy szuszpenzió töménységének megválasztásával a pehelyszerű csapadék fajsúlya tág határok között befolyásolható. 4. A leválasztott pelyhek reverzibilisek, újra diszpergálhatók, így újabb vízderítési műveletnél felhasználhatók. 5. A találmány szerinti eljárás rendkívül tág pH- és hőmérséklettartományban kivitelezhető. 6. Az eljárás a kiinduló nyersvíz zavarossági fokától függően beállítható, tehát rendkívül rugalmasan alkalmazható a különféle vízderítési igényeknek megfelelően. 7. A víztisztító berendezés szerkezetileg egyszerűsíthető, mivel a pelyhek képződésük után azonnal elkülöníthetők. Hagyományos típusú vízderítő reaktorok nem szükségesek. A találmány szerinti eljárás további részleteit alábbi kiviteli példák kapcsán ismertetjük. 1. példa Aktivált filloszilikát előállítása céljából bányaállapotú nyers bentonitot súlyára számítva 6— 10 súly% mennyiségű vízmentes szódával összeőrlünk. A szóda-bentonit keveréket vízzel pépesítjük, vízfürdőn bepároljuk, majd a bepárlási maradékot vízfeleslegben szuszpendálju'k és centrifuga vagy hidrociklon segítségével a 30 mikron alatti szemcseméretű nátrium-montmoriilonitot elkülönítjük. A nátrium-montniorillonitból 300 mg/l töménységű szuszpenziót készítünk. A vízderítési folyamatot ASTM szabvány sze-5 rinti (poharas) készülékben vizsgáljuk. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy 5 db. mintegy másfélliteres térfogatú főzőpohárba a derítendő vízből azonos térfogatot mérünk, majd a derítésre alkalmazott vegyszerből a vízhez küxo lönböző mennyiségeket adagolunk. A poharakban levő folyadékot azonos szerkezetű keverővel és forgási sebességgel először 2 percig gyors, majd 15 percig lassú keveréssel áramoltatjuk. Keverés után a vizet 30 percig ülepedni hagy-20 juk és a mindenkori folyadék felszín alól 5 cm mélységből kivett minták zavarosságát mérjük. A fenti berendezésbe 0,5 C° hőmérsékletű 60 zavarossági értékű vizet, literenként 300 mg 30 20 mikron alatti szemcseméretű nátriuni-montmorillonitot és 0,5 mg karboximetilcellulózt mérünk. A vizsgálat eredményeképpen a nyersvíz zavarossági értéke 12-re csökken. 25 30 35 40 45 50 2. példa Az 1. példa szerinti berendezésbe 12 C° hőmérsékletű, 240 zavarossági értékű nyersvízhez literenként 280 nig 20 mikron alatti szemcseméretű kalium-illitet és 0,4 mg poliakrilamidot mérünk. A nyersvíz zavarossági értéke a megadott idő eltelte után 18-ra csökken. 3. példa Az 1. példa szerinti berendezésbe az alábbi táblázatban felsorolt 1—4 számjelölésű nyers dunavizet és 5—8 jelölésű bányavizet derítettünk az 1. példa szerinti eljárással. Minden egyes vízmintához 250 mg/liter 50 mikron alatti szemcseméretű nátrium-imontmorillonitot adagoltunk, amelynek szuszpenzió töménysége 50 g/liter, a szuszpenzió vízben való homogenizálása után 0,5 mg/liter mennyiségben karboximetilcellulózt adagolunk. A betáplált nyersvíz és a derített vízminták adatait az alábbi táblázatban részletezzük: táblázat Zavarossági fok Si02 MintaHőmérpH mg/liter 55 szám séklet pH d e r í t é s előtt után 1 12 7,9 200 10 2 14 7,7 150 12 60 3 13 7,4 360 14 4 14 7,6 260 13 5 11 7,4 240 8 6 12 7,3 160 7 7 12 7,2 190 9 65 8 13 7,3 170 8 3