157437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lebegő szennyezéseket tartalmazó nyersvizek derítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. II. 16. (TA—924) Közzététel napja: 1969. X. 22. Megjelent: 1970. XII. 31. 1S7437 Nemzetközi osztályozás: C 02 b Feltalálók: Dr. Libor Oszkár egyetemi docens, Budapest, 75%, Kollár György biokémikus, Főt, 25% Tulajdonos: Tataibányai Szénbányászati Tröszt, Tatabánya Eljárás lebegő szennyezéseket tartalmazó, nyersvizek derítésére i A találmány tárgya új eljárás lebegő szeny­nyezéseket tartalmazó nyersvizek (felszíni vizek, ipari szennyvizek stb.) derítésére. Ismeretes az, hogy a lebegő szennyezéseket tartalmazó nyersvizeket ipari víz vagy ivóvíz kinyerése céljából különféle derítő vegyszerek­kel kezelik. A derítő vegyszerek közül legis­mertebb háromvegyértékű fémsók pl. A12 (S04) 3 és Fe(III)-sók meghatározott hőmérsékletű ér­tékeken hidrolizálnak, a hidrolízis során pe­helyszerű csapadékok formájában voluminózus hidroxidcsapadékok képződnek. A pelyhekből a szokásos vízderítő rektorokban pehelyfüggönyt alakítanak ki, amely az átáramló nyersvíz le­begő szennyezéseit megköti. Derítés közben a pehelyrészecskék mérete megnövekszik és a megnövekedett pelyhek a derítőreaktor alján kiülepednek. Egyes eljárásoknál derítő vegyszer­ként különféle szemcseméretű és szerkezetű ko­vasavgéleket alkalmaznak. A derítés hatásfo­kának növelésére a szokásos hidrolizáló vegy­szereken kívül a vízderítő rendszerbe polielek­trolit jellegű vegyszereket mint pl. poliakril­amidot, .poliakrilamint, äkrilsavpolimereket, al­ginátokat stb. is adagolnak. Az alumíniumszul­fáttal kombinált polielektrolitok hátránya az, hogy hatásuk az alumíniumszulfát hidrolizáló képességével van összekötve, így 5 C° alatti hő­mérsékleten a fémsók gyenge hidrolizáló képes­sége miatt csak gyenge hatásfokkal vagy egyál­talában nem alkalmazhatók, továbbá a nyers­vizek derítésére kizárólag bizonyos zavarossági határértékek között használhatók eredménye-5 sen. Fibrilláris szerkezetű szennyezéseket tartal­mazó ipari szennyvizek derítésénél pl. az ismert vízderítési módszerek alkalmatlannak bizonyul­tak. 10 A fokozott vízigény kielégítése céljából a hid­rolizáló derítő vegyszerek és polielektrolitok mellett újabban nehezítő anyagok (weighing agents) is használatba kerülnek. A nehezítő anyagként adagolt kvarchomok, súlypát stb. a 15 derítő rendszerben kialakult pelyhekbe részben beépül és azok súlyát megnöveli. Ennek hatása az, hogy a derítő reaktor átbocsátó képességé megnövekszik. A polielektrolitok hátránya az, hogy viszonylag költséges vegyszerek, regene-20 rálásuk nem valósítható meg és ivóvizek előál­lításánál pl. a fennálló egészségügyi előírások miatt nem alkalmazhatók. A nehezítő anyagok abból a szempontból hátrányosak, hogy a fel­használt reaktort és csővezetékeket károsítják, 25 regenerálásukhoz külön folyamat beiktatása szükséges. A 845 838 számú angol szabadalomban leírt eljárás agyagásvány tartalmú szuszpenziók F.O flokkuláltatására vagy koaguláltatására polieti-157437

Next

/
Thumbnails
Contents