157430. lajstromszámú szabadalom • 1, 2, 3-tiadiazol-származékokat tartalmazó biocid készítmények és eljárás ezek előállítására
33 157430 34 harat 24 órára félretesszük. Ezután az elhullott és megbénított lárvák számát %-osan meghatározzuk. III. A vizsgálandó vegyületeket vizes oldat vagy szuszpenzió formájában elkészítjük. Ezek 5 20 súly% acetont, 0,05 súly% Triton X—100 típusú nedvesítőszert és a vizsgálandó vegyületekből 0,7 súly%-ot tartalmaznak. A készítményekkel egy levélig lekopasztotit fehérrépa és disznóbaib növényeket kezelünk oly módon, IÜ hogy a folyékony készítményt a levél alsó felületére permetezzük. A permetezést 181,6 fii— ter/0,46 ha teljesítményű permetezőgéppel végezzük és a kezelendő növényeket szállító szalagon bepermetezzük. A bepermetezett levelök- 15 re negyedik lárvaálapotú (8 napos) gyémánt- . hátú molylárvákat (Plutella maculipénnis), 10 db szárnyatlan (6 napos) buklkönylevéltetűt (Megoura viniae) és 10 db 1—2 hetes kifejlett mustárbogarat (Phaedon cochleariae) helye- 20 zünk, majd a növényeket üveghengerbe helyezzük és ezeket muszlinhálóval befedjük. Az elhullott kísérleti egyedeik számát 24 óra után meghatározzuk. IV. Üvegházi varöspókatkák (Tetranychus telarius) elleni hatás vizsgálatára zöldborsó növény leveleiből tárcsákat vágunk ki, és ezeket a III. alatti módszerrel bepermetezzük. 1 órával a permetezés után a levelekre 10 db kifejlett pófeatkát helyezünk. 24 óra kitételi idő után az egyedek elhullását meghatározzuk. V. Nagy fehér káposztapillangó lárvái (Pieris brassicae) elleni hatás szempontjából káposztaleveleket a III. alatti módszerrel bepermetezzük. A levelekre 10 db harmadik lárva-, állapotú (8—,10 napos) lárvákat helyezünk és a levéltárcsákat Petri-csészékbe helyezzük. 24 órás kitételi idő után az elhullást megállapítjuk. Az elvégzett kísérletek eredményét a következő 2. táblázatban foglaljuk össze: 2. táblázat Vegyület Musca Phaedon Plutella Tetra- Pieris domes- Aedes . coohlea- maculi Megoura nyohus brastica aegypti •pennis telarius sicae 6-metoxi-l,2,3-ibenzotiadiazol l,2,34>enzotiadiazol-6-il-4-- -klórf enilszulf on l,2,3-benz,otiazol-6-il-fenilßzulfid 6-klórmetiltio-l,2,3-benzotiadiazol 6-p-toliitio-l,2,3-benzotiadilazol 12. példa: Az 1,2,3-tiadiazolok gyomirtóhatása A gyomirtóhatás bizonyítása céljából a talál- 40 many szerinti vegyületéket tartalmazó készítményeket a következő kiválasztott növényeken vizsgáljuk: zab (O, Avena sativa), perjefű (RG. Lolium perenne), édeskukarica (SC, Zea mays), borsó (P, Pisum saticum), cukorrépa (SB, Beta 45 vulgaris), Lenmag (L, Linum usitatissimum) és mustár (M, Sinapis alba). A kísérleteket két csoportban, preemergens és posztemergens' módszerrel végeztük. A pree- 50 mergens kísérletéknél a folyékony készítményt a fenti növények míagvaival bevetett talajra permetezzük. A postemergens kísérleteknél két , fajta módszert követtünk, éspedig a talajfcezelést, és a levélpermetezést. A talajkezelés so- 55 rán a kezelendő talajt a találmány szerinti vegyületet tartalmazó folyékony készítménnyel átitattuk, miután a vizsgált növények magvai már kisarjadtak, míg a levélpermetezésnél a kifejlődött csemetenövényekre permeteztük a 60 folyékony készítményt. A felhasznált készítmények 50 térfogatrész acetont, 50 térfogatrósz vizet, 0,5 súlyrész Triton X 155 megjelöléssel forgalombahozott alkilfenol-etilénoxidos kondenzátumot, továbbá es \ C B B A A B c A C B C C A c A C C C A — c A C C A B — B A C C C C — változó menny iségben 1 íatóan lyagot tartalmaznak. A felsorolt növények magvait kivetjük és gőzzel sterilizált John Innes-féle táptalajban csírázni hagyjuk. A talajkezelésnél és a levélkezelésnél kétfajta adagolást használtunk, amely hektáronként 10, illetve 1 kg hatóanyagniak felel meg, míg a hatóanyagot 606 liter/ha hígításban adagoltuk. A talaj kezelési kísérleteknél 20 kg hatóanyag/ /ha adagot alkalmaztunk 2200 liter/ha hígításban. Ellenőrző kísérleteket is végeztünk, amelynek során a bevetett talajt, a talajban levő növénycsemetéket és növényéket bepermeteztük vagy átitattunk olyan készítményekkel, amelyek hatóanyagot nem tartalmaznak. A vegyületek gyomirtóhatását a levélzet bepermetezése vagy a talaj átitatása után 7 nappal (posztemergens kísérlet) és 11 nappal a talaj bepermetezése után (preemergens kísérlet) szemrevételezéssel állapítottuk meg. A kapott eredményéket 0—9 skálaértéken fejezzük ki, ahol 0 jelölés hatástalanságot, 9 jelölés pedig erős gyomirtóhatást mutat. A 2 jelölés megközelítően megfelel a kezelt növényeknél a gyökér és a levélzet nedves súlyánál 25%-os csökkenések, az 5 skálaérték közel 55%-os súlycsökkenést, a 9 skálaérték pedig kb. 95 %-os súlycsökkenést mutat. -.7
