157427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikum-számazékok előállítására

7 157427 8 Ezt a terméket 300 ml víziben oldjuk, az ol­dathoz csontszenet adunk, szűrjük, a szűrlet pH-ját vizes nátriumhidrogénkarbonát oldattal 3,8-ra állítjuk. Ezután ismét csontszenet adunk az oldathoz, szűrjük, majd a vizet vákuumban alacsony hőmérsékleten elpárologtatjuk, azaz az oldatot liofilizáljuk. Ily módon 21,8 g D-treo-l-para^nitrofenil-2-•^iklór-acetamino-l,3-propándiol-0-3-mono­foszforsav mononátriumsót kapuník. Az anyag 160 C°.körüli hőmérsékleten olvad, forgatás: (e)20 D = 5,5° (c = 1%, vizes oldat). A termék vízben igen jól oldódik, alkoholban és acetonban közepesen oldható, étéiben oldha­tatlan. Analízis: CuH^CL^POgNa = 425,12 Számított: (%) C = 31,08 H = 2,84 Cl =18,68 N = 6Í 6 Na = 5,4 Talált: (%)C = 31,0 H = 3,0 Cl =16,5 N = 6,3 Na = 5,25 Ultraibolya spektrum (etanolban) Ámax 274 m,u £ = 9 480. Legjobb tudomásunk szerint a terméket az irodalomban eddig nem írták le. A fentiekkel azonos módon eljárva állítottuk elő a D-treo-l-^paira-nitrof enil^2-diklóracetamino­-l,3-propándipl-0-3-monofoszfátjának monolíti­um- és monokálium-sóját. A lítiumsó 195 C°, a káliumsó 150 C° körüli hőmérsékleten olvad. Legjobb tudomásunk szerint ezeket a vegyü­leteket az irodalomban mindeddig nem írták le. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) képletű D-treo-l-para-^nitro­-fenil-2-dikláracetamido-l,3-propándiol-0~3--monofoszfátjának és e vegyület gyógyászatilag alkalmazható sóinak előállítására, azzal jelle­mezve, hogy dibenzilklórfoszfonátot tercier bá­zis jelenlétében a (II) iképletű D-treo-1-para­-nitro-fenil-2-dikllóracetamido-l,3-ipropándiol l lal reagáltatunk, majd a kapott (III) képletű D­-treo-l-para-nil tro-fenil-2-di : klóracetamido-l,3--propándiol-O-3-dibenzil-foszfátot savas kém­hatású szerrel hidrolizáljuk, s ily módon a (IV) képletű l-para-nitro-fienil-2~amino-l ,3-propán­diol-0-3-*nonofoszfátot kapjuk, majd e vegyü­letből valamely tercier bázis segítségével sót képezünk, a kapott terméket kis szénatom­számú alkohol diklóraoetátjával, majd ezt köve­tőleg földalkálifém vízoldható sójával reagáltat­juk, s így az (V) általános képletű D-treo-1--para-nitro-fenil-2-dilklór-acetamino-l,3-pr ! opán­diol-O-3-manofoszfátot kapjuk — a képletben R a megfelelő földallkálifémet jelenti —, majd e vegyület oldatát olyan savval megsavanyítjuk, amelynek földalkálisója oldhatatlan, és így a (VI) képletű D-treo-l-paraTnitro-fenil-2-dik'lór­acetamido-1,3-pr opándiol-O-3-monof oszf átot ál­lítjuk elő, majd a kívánt (I) képletű vegyületet, elkülönítjük, és az izolált vegyületből kívánt esetben gyógyászatilag alkalmazható szerves bá­zissal vagy lúgos kémhatású szerrel sót képe­zünk. (Elsőbbsége: 1968. február 20.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a dibenzil­klórfoszfonát reakciójánál tercier bázisként aromás jellegű bázist, pl. piridint, 2,6-lutidint, vagy metil-etil-piridint alkalmazunk. (Elsőbbsé­ge: 1968. február 20.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy savanyú kémhatású szerként erős ásványi savat, pl. kén­savat vagy sósavat alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1968. február 20.) 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy a kettes hely­zetben amino-csoportot tartalmazó foszfát sójá­nak képzésére tercier bázisként trialkilamint, pl. trietilamint vagy tripropilamint alkalma­zunk. (Elsőbbsége: 1968. február 20.) 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy kis szén­atomszámú alkohol-diklóracetátfcént metil- vagy etil-diklóracetátot alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1968. február 20.) 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato- -sítási módja, azzal jellemezve, hogy a tercier bázissal történő sáképzést és a kis szénatorn­számú alkohol-diklóracetáttal történő konden­zációt poláris oldószerben, pl. alifás alkoholban hajtjuk végre. (Elsőbbsége: 1968. február 20.) 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy gyógyásza­tilag megfelelő lúgos kémhatású szerként va­lamely gyenge sav sóját, pl. valamely tetszés szerinti fém savanyú karbonátját, acetátját vagy propionátját alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1968. február 20.) 8. Eljárás az (I) képletű D-treo-l-para^nitro­-fenil-2-dikÍóracetamido-l ,3-propándio I-0-3--monofoiszfát és e vegyület gyógyászatilag al­kalmazható sóinak előállítására, azzal jelle­mezve, hogy dilbenzilklárfoszfonátot a (II) kép­letű D-treo-l~para-nitro-fenil-2-diklóracetamido­-1,3-propándiollal reagáltatunk, majd a kapott (III) képletű D-treo-l-para-nitro-feinil-2-diklór­acetamido-l,3-propámdiol-0-3-dibenzil-f: 03z£átot savas kémhatású szerrel- hidrolizáljuk, s ily módon a (IV) képletű l-para-nitro-fenil-2--amino-1,3-propándiol-0-3-monof oszf átot kap­juk, majd e vegyületből valamely tercier bázis segítségével sót képezünk, a kapott termékel kis szénatomszámú alkohol di'klór acetát jávai. 10 15 20 25 3Q 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents