157415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás peptidek és azok származékainak szabályozott szintézisére

157415 11 12 miiai tulajdonságai jelentősen különböznek az anlhidrid-íeles.kig hidrolíziséből származó termékekétől, úgyhogy könnyen megvalósítható a polipaptid termék elkülönítése és tisztítása. A találmány szarinti eljárás egy különleges előnye a védőcsoport könnyű eltávolíthatóságában rejlik. így pl. .amikor a reakciót olyan pH- mellett folytatjuk le, amelynél a terméket protonfelvátel védi, a .dekartboxileződés önként végbemegy. Az olyan kairlbamíát, amely lúgos reakciókörülmények között stabilis, könnyen dekarlboxileződiiik, ha a pH-t savak hozzáadásával csökkentjük. Amikar a közbenső, termék dekairíboxilezést igényel, ezt a legkényelmesebb.sn úgy végezhetjük, hogy a reakciáközeg hidrogóniioei-koBcentráoióját savas értékre például kb. 3,.5-re állítjuk be. A dékarboxilezés olyan módon is megvalósítható, hogy a reákcióelegyet lálmi hagyjuk enyhe hevítés vagy fagyasztva szárítás mellett. Ezek azonban nem előnyös foganatosítási módok, a lefolytatásukhoz szükséges idő .miiaitt. Ha a dekanboxilezás alatt inert gázt, így .nitrogént bulboréfcoltataink át a reakcióelegyen, ez segít a széndioxidnak mindjárt a képződéskor való teljes eltávolításaiban. A dékarfooxilezés után további aminosavat vagy -származékát adhatunk a peiptid-lánchoz, a fentebb leírt eljárás .megismétlése útján. Számos módszer ismert, amelyeket fel lehet használni a pH szalbályozásánapK elősegítésére. így például a reakciót puff erben folytathatjuk le. Számos puffer-rendszert használhatunk, és a megfelelő puffer kiválasztását a próbareakcióban meghatározott védő pH jelzi. Borát- és fiszfiát-jpufferéket lehet használni. A káliumborát különösen hasznos, mart lúgos pH-t tart. Ha a fentebb leírt feltételek mellett dolgozunk, előre meghatározott szerkezatű polipeptidefcet lehet előállítani aminosav, peptid vogy peptidszármazék egymást követő reakciója útján a kiválasztott N-kanbonsavanlhidriddel, majd dakarboxilezzük a kapott N-karboxil-vegyületet és a reakciót a képződött termékek elkülönítése nélkül az eredeti reakcióközegiben annyiszor megismételjük, ahányszor csak szükséges, amíg meg nem 'kapjuk a kívánt lámchosszúságü polipaptid-terméket. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítása módja szerint egy peptid N-karlbonsavanhlMridjét egy másik pepiiddel reagáltatjuk, és így pontosan ismert szerkezetű, nagy molekulasúlyú polipeptideket kapunk. Rendes körülmények között- a poMpeptid — minthogy amífoter vegyület — savas és lúgos körülmények között oldható. Egyes esetekben azonban a képződött termék szerkezete olyan, hogy vagy a reakciókörülmények között, vagy pedig a további pH-foeállításfcor -kicsapódik. Ilyen esetben gyakran célszerű a terméket szűréssel elkülöníteni, és a további reakciókat friss vizes közegben lefolytatni. Gyakran aromás csoportokkal szubsztituált aminosaivakat, így fenilalanint vagy tirozint nagy mennyiségben tartalmazó peptidek csapódnak ki a savas oldatból a dekamboxilezés után. Egyes esetekiben a polipepfödek karbamát-sói oldhatatlanok abban a bázisos közegben, .amelyben képződték, és így kicsapódnak. Ezeket a sokat szűréssel és friss vizes saviban végzett delkaTíboxileziéssel el lehet különíteni a további anihidriddel való reagáltatás előtt. Miként koraibban .már hangsúlyoztuk, a találmány szerinti eljárás kitűnő tisztasággal, magas kitermeléssel, és melléktermékek minimális felgyülemlése mellett szolgáltatja a kívánt terméket. A képződő melléktermékek minid fizikai, mind kémiai tulajdonságaik tekintetében általában eléggé eltérők ahhoz, hogy ne zavarják lényegesen a további reakciókat. Célszerű lehet azonban időről időre elkülöníteni a kívánt közlbenső termék éket, például tíz vagy tizenöt reaikció után. Az előállított peptid . szerkezete gyakran olyan, hogy kényelmesen elkülöníiihető a felgyülemlett melléktermékektől. Például az arginint vagy egyéb bázisos aminosavakat tartalmazó peptid könnyen megtisztítható kationcserélő gyantával, például karboxilgyantaval, így savas ciklusú Amberlite IRC 50 gyantával való érintkeztetés útján olyan pH mellett, amelyen, a peptid és a melléktermékek szelektíven kötődnek meg és eluáJhatók. A pepiidet tartalmazó eluátum felhasználható egy másik anihidriddel való későbbi reakció reaíkcióközegeként. Analóg eljárásokat lehet alkalmazni aminodikarbonsavakat tartalmazó peptidek esetében is. A találmány szerinti eljárással előállított végtermékeket és közlbenső termékeiket bármilyen módszerrel el lehet különítem, így pl. kristályosítással, kisózással, pl. ammóniumszulfáttal, vagy pH-nak olyan értékre való beállításával, amelyen a termiek kicsapódik. Kromatográfiai elkülönítés is használható szilikagé-"" 10 15 20 25 :io 35 40 45 50 55 60 A reakciót imagnéziumhiidroxidos szuszpenzió- 40 ban lehet lefolytatni, kb. ló^es pH tartása céljából. A báriurrihidroxid megfelelő bázis a pH szabályozására, minthogy a báriumian könnyen eltávolítható a reakícióelegyből savval, így kén- 45 savval való kicsapás útján. Ennek az eljárásnak előnye, hogy a szervetlen sók nagy menynyisége eltávozik, úgyhogy nem tudnak felgyülemleni egymást követő lépések során, és ezáltal nem bonyolítják a végtermék tiszitítá- 50 sát. Bázis, célszerűen nátrium- vagy káMumhidroxid külső hozzáadása használható a. reakció lefutása alatt az állandó szabályozás biztosítására, pl. amikor a pH változását pH-mérővel 55 követjük. Az ilyen hozzáadást gyakran puffer jelenlétében használjuk. 6